Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-24 / 30. szám

,1949. július 24.

Délpcslmegyel Népújság

3

Gondos vizsgálat után a taggyűlés megvitatja, kit vesznek tel a Pártba?

»Pártunk ajtaján a szó szoros értelmében százezrek kopogtatnak és kérnek bebocsátást« — állapította meg Rákosi elvtárs a Közponii Vezetőség május 31-i ülésén, azóta a dolgozók legjobbjai még fokozottabban és szélesebb körben igyekeztek érdemessé válni, hogy nagy Pártunknak tagjelöltjei lehessenek.

Kik azok, akik felvételüket kérik? Elsősorban szakszervezeti és egyéb tö- mégszervezeli munkában kitűnt élmunkások, újítók, brigádvezetők, vagy brigádtagok. Falun a termelésben kivált földmunkások, a parasztság legöntuda- tosabb része, a termelőszövetkezetek tagjai, továbbá gépállomások, ’állami gazdaságok dolgozói. De nem maracl- nak ei értelmiségünk legjobbjai sem: tudósok, tervezők, mérnökök, írók, művészek kérik felvételüket a Pártba és

A Világifjúsági Találkozóra készülő magyar ifjúság számbaveszi nemzetünk értékeit, eredményeit, mindazt, amiről messze országokból jött, fiatal társainak be akar számolni. Büszkén soroljuk el hatalmas eredményeinket, amelyeket a Szovjetunió segítségével a többi népi demokráciákkal egyvonalban elértünk országunk építésében, a béke védelmében. De az építés eredményein lúl fel- clevenitjük /szabadságharcos múltúnkat is. Elmondjuk majd, hogy a magyar népet, ifjúságunkat, népünk múltja, á békéért való harcos, kemény kiállásra kötelezi. S ezek-közben büszkén emlékezünk meg Petőfi Sándorról is, annál is inkább, mert Petőfi nemcsak a miénk, hanem az egész haladó emberiségé. Nevét világszerte jól ismerik a dolgo* zók, de különösen ismerik és kedvelik a szocializmus országában, a Szovjetunióban.

Mi magyar fiatalok kötelességünknek jártjuk, hogy a Világifjúsági Találkozón sokezer külföldi fiatallal megismertes- jsük a haladás, a szabadság nagy hor- cosát, Petőfi Sándort. A Világifjúsági Találkozóba békie. és a 'szabadság harcos nagy ünnepe lesz„ s 70 nemzet küldöttje kiáltja majd Petőfivel: »Békét, békét a világnak, de ne zsarnoki kénytől, békét csupán a szabadság felszentelt kezéből.«

Bem József MINSz titkár, a Petőfi tanuló otthon lakója elmondja, hogyan élnek, mivel foglalkoznak az otthon lakói, a félegyházi SzIT törzse.

— Ahogyan az egész országban, úgy nálunk Félegyházán is biztosítja a népi demokrácia dolgozó ifjúmunkásaink

azok a pedagógusok, akik eddigi munkásságukkal már bebizonyították, hogy céljuk a dolgozó nép szolgálata.

A jelentkezők öntudatos szerénységgel mondják el majd minden esetben, hogy hosszú hónapok óta a termelés fokozásával, a norma túlteljesítésével, újításokkal készülődtek a nagy napra, amlKor jelentkezhetnek a Pártba való bebocsátásra. Falusi elvtársak, a falusi dolgozók legjobbjai példamutatással, a munkaversenyben való élenjárással fáradoztak azon, hogy érdemessé váljanak a nagy megtiszteltetésre. A kitöltőit jelentkezési ivek, a mellékelt életrajzok arról tanúskodnak, hogy dolgozó népünkben tudatosodott: nincs nagyobb tisztesség, mint a szocializmust építő Párt tagjának lenni.

Nem kisebb figyelmet érdemel azonban az sem, hogy a nagyüzemek munéletszinvonalának emelkedését. Minden kényelemmel berendezett új otthonunk, melyet Pártunk biztosított számunkra, kellemessé teszi a pihenés és a tanulás óráit. A tanulás, mely eleinte nehéz és fárasztó volt, ma szórakozás és felüdülés.

— Nyáron, amikor kicsit kevesebb a tanulnivalónk, szabad időnket énekléssel, sportolással töltjük, természetesen azért az elméleti képzést sem hanyagoljuk el és főleg a Világifjúsági Találkozóra készülünk. Kivétel néLsül mindannyian elvégeztük az ötnapos VÍT tanjolyumot, hogy felkészülten vehessünk részt az ifjúság harcos találkozóján és felvilágosító munkánkkal erősítsük a békefrontnak ezt a hatalmas táborát.

— Ifjúmunkás társaim ígéretet tettek, hogy jobb munkával és több termeléssel segítik a szocialista tervet, hogy a közöttünk megjelenő külföldi fiatalok lássák, mi a Szovjetunió példája nyomán virágzó országot építünk, hogy fiaink a munkás-nemzetköziség- nek minden áldozatra kész harcosai.

— Pártszervezetünk munkáját teljes erőnkből támogatjuk. A választási agitáció során szerzett tapasztalataink kihasználásával végezzük munkánkat a terménybegyűjtéssel kapcsolatban, reméljük a választáshoz hasonló, vagy még azt is felülmlóú eredménnyel.

— így háláljuk meg demokráciánk gondoskodását, igy akarunk továbbra is dolgozni azért a közös célért, mely mindannyiunk számára biztosítja a fel- emelkedést, a gondtalan jövőt.

kásái, a falvak lakossága, a dolgozó tömegek széles rétegei milyen körültekintő gondossággal vizsgálják meg a jelentkezőket. A dolgozó parasztok megtárgyalják, hogy a lagjelöltségre jelentkezők valóban, kiérdemelték-e ezt a legjobbaknak járó megtisz teltetést. A munka sűrűjében is szakítanak: magúknak időt, hogy megvizsgálják: 'biztosVték-e arra a jelentkező egész élete, hogy népünk vezetőinek sorába tartozzék, jó kommunista legyen. Nem mulasztják el megnézni, hogy a tagjelöMségre jelentkezett hogyan gondozza földjét, példamutató-e családi életében és miként teljesíti kötelességeit, a dolgozók államával szemben. Mit bizonyít ez, ha nem azt, hogy dolgozó népünk, eddigi munkánk alapján becsüli, tiszteli és szereti a Pártot, magasabbrendű erkölcsi felfogásáért, ha nem azt, hogy támogatja a Párt harcát, amely ennek a magasabbrendű erkölcsnek a kialakításáért folyik.

A Barneválban gondos vizsgálat előzte meg azt a taggyűlést, amelyen hosszas tárgyalás után 8 jó munkást vettek föl tagjelöltnek. Ezek között négy nőmunkás volt.

Yáros/öldön Balia Fér eric, a »Törekvés« termelőcsoport 40 éves elnöke kérte tagjelöltnek való felvételét. Életrajzában előadja, hogy édesapja meghalt az első világháborúban, édesanyja ujságárulásból nevelte fel 4 testvérével együtt. Számadó juhász volt a Hortobágyon, majd Kecskemét város gazdaságában. A második világháborúban hadifogságba esett és 1948 szeptemberében tért haza a Szovjetunióból. Ä Pártban akkor már tagfelvételi zárlat volt. Azonnal belépett az akkor alakuló Törekvés-csoportba és annak elnökévé választották. Munkáját mindenki ismeri. A taggyűlés egyhangúlag fogadta el tagjelöltnek.

Ugyanitt nyilvánították tagjelöltnek Tóth Lászlót, a Dózsa-termelőcsoport elnökét.

SZIKRA KÖNYVEK

Gorkij: Klim Szamgin élete II.

Nem kis feladatra vállalkozik a Szikra könyvkiadó, amikor sorozatosan adja Id Maxim Gorkijnak műveit, teljes kiadásban, új, kitűnő fordításban. Gorkij műveinek sorozatos kiadásából kiemelkedik a nagy szovjet író főművének, a Klim Szamginnak megjelenése. A négy egyenként több mint 600 oldalas kötet fordítása és sajtó alá helyezésének munkája csak úgy volt megoldható, hogy a mű nem egyszerre, hanem kötelenként kerül az olvasóközönség kezébe.

Múlt év karácsonyára jelent meg a Klim Szamgin első kötele, most hagyta el'a sajtót a második. Ez a kötet Kiin Szamgin férfikorát mutatja he, — a »kor, melyben él, Oroszország forradalom felé ívelő korszaka, a századfordulót megelőző évektől, az 1905-ös forradalomig. Gorkij főhőse polgár, egy pusztulásra ítélt osztály fia, aki belesodródva a forradalom füzébe, saját bőrén érzi a cári hatalom végvonag- lásának őrült népirtó kegyetlenségét.

A Szovjetunióban Klim Szamgin életét »az orosz élet enciklopédiájának« nevezik.

622 oldal, ára: fűzve 18.—, kötve 24 — forint.

Jack London: A vaspata

Jack London fantasztikus politikai regénye 1907-ben jelent meg először. A nagy amerikai szocialista iró megdöbbentő módon előre látta a fasizmust, melyről azl gondolta, hogy Amerikában fog kitörni.

Külön aktualitást ad a könyvnek, hogy ma, amikor ismét kisért a fasizmus veszélye, a világ békeszerető népei a -Szovjetunió vezetésével küzdenek a »Vaspata«, az amerikai imperializmus ellen. Minden erejükkel azon vannak, bogy megvédjék a békét és fölépítsék az Emberi Testvériség Korszakát, — a szocializmust.

A nagyjelentőségű könyv friss és korszerű fordításban került a magyar olvasók kezébe. 320 oldal, ára: 20 írt.

Siahmnnhásehat keresnek

Rákosi elvtárs Angyalföldön elmondott választási beszédében rámutatott arra, hogy a közeljövőben munkaerőhiány lesz. Ez a helyzet már be is következett. Sok szakmában, de elsősorpan az építő- és a vasiparban hiány mutatkozik szakmunkásokban.

Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal keres: kőmivesekel, ácsokat, vasbetonszerelőket, állványozókat, épületlakatosokat, alváz lakatosokat, esztergályosokat, marósokat, öntőket, minta készítőket, villanyszerelőket, uulóvilá- gitószerelőket, műszerészeket, szerszámkészítőket, lemezlakatosokat és segédmunkásokat. A munkakeresők a lakhelyükhöz legközelebb eső OMH kirendeltségnél vagy szakmaközi munkaközvetítő hivatalnál jelentkeznek. Az építkezéseknél a vállalatok gondoskodnak lakásról. Valamennyi munkavállaló élelmezését üzemi konyhák biztosítják.

Kecskeméten eddig 4 vasbetonmunkás és 2 villanyszerelő jelentkezett. Országos érdek, hogy minden szakmuhkás, aki nem a sajá.t szakmájában dolgozik, jelentkezzék.

Békéért küzdő fiatalok a Világifjúsági Találkozón

Kecskeméti épitőmunkások

újításokkal csökkentik az önköltséget

I Megjelent a

Pá rtmunkás

t legújabb, 15. (július 25.) száma.

Tartalomból:

Bethlen Oszkár: A trockista kémbanda leleplezése erősiti a Pártot. Minden párttag alaposan tanulmányozza át ezt a tjikket. — Sárkány László: Teljesítsük minden részletében a hároméves tervet. A szocialista épitőmunka jelenlegi legfontosabb kérdését tárgyalja a cikk

— Varga Edit: A termelés körfor gasának meggyorsításáért. — Hídvégi Ferenc: A tagjelöltfelvétel eddigi tapasztalatairól. Pártszerveze- zetek vezetőségei tanulmányozzák át ezt a cikket, használják fel útmutatásul. — Halász József: Párt- szervezeteink feladata a csépléssel és a cséplés ellenőrzésével kapcsolatban. Falusi pártszervezeteink útmutatást kapnak a cikkben egyik legfontosabb munkájukhoz.

— Kuczka Péter: Petőfi Sándor... A nagy magyar szabaságharcos költői méltatja a cikk, halálának százéves évfordulója alkalmából.

A »Pártmunkás« nélkülözhetetlen fegyver pártmunkásaink és párttagjaink kezében.

A Szabad Nép vasárnapi számában jelent meg a minisztertanács határozata az építőipar továbbfejlesztéséről és a hiányosságok kiküszöböléséről.

A Kecskeméti Magasépítő N. V. dolgozói felismerve az ügy fontosságát, már hétfőn gyűlésre jöttek össze, hogy megtárgyalják az önköltségcsökkenté", anyaggazdálkodás és takarékosság kérdéseit. Több hozzászólás után elhatározták, hogy az önköltséget 15 százalékkal fogják csökkenteni.

A vállalat bethlenvárosi telepén megkérdeztük a dolgozó munkásokat, milyen újításokat alkalmaznak, miben látják az önköltség csökkentésének lehetőségét.

Katóim Sándor vállalatvezető ezelőtt kőmivessegéd volt. Sok ötlet, észszerű- sités fűződik nevéhez.

— A mi szakmánkban — mondotta — elkerülhetetlen a túlóra, mert hiszen az építkezésekkel időre kell elkészülnünk. Munkásaink önkéntes elhatározással lemondtak a túlórázás után járó pótlékról és ez bizony nagy összegű megtakarítást jelent. így a munkák

többletköltség nélkül készülnek él az előirt időre. A munkavezetők eddig csak egy munka vezetését végezték. Most 2—3 munka irányítását vállalták, ami kb. 20—30 százalékos önköltség-csökkentést jelent.

Bem Gábor 0. B. elnök elmondja, hogy észszerűbb termeléssel akarják az önköltséget mérsékelni. A vállalat átképző brigádokat fog felállítani, melynek tagjai a legjobb szakmunkások soraiból kerülnek ki, hogy taníthassák, átképezhessék a segédmunkásokat.

Marozsi Ferenc újitási felelős elmondja, hogy a betonvasat most már nem kell hosszú és fárasztó munkával kalapálni, mert egy autóról Ieszei'elt csőrlővel nyújtják és ami nagyon fontos a használt anyagot is fel tudják dolgozni. Érdekes újitás még a talpas nak, ami gyorsítja a munka menetét. M )st pedig azon kísérletezik, hogyan lehetne a téglát gyorsabban szállitani. Ha elgondolása beválik, úgy munkaerőben 50 százalék, rakodási időben 100 százalék lesz a megtakarítás. Megmutatja

azután a kútjukat. Van rajta egy kerékkel ellátott faszerkezet, ami fél lóerős motorral működik. Bármely ásóit kútnál használható, négy ember munkáját végzi, igy óránként 10 forint helyett csak 1 forint költséggel dolgozik. Ez Marozsi és Katona elvtásak közös újitása.

Deák János segédmunkás is arról beszél, hogy egyszerűsíteni kell a munkamenetet és ezáltal csökkenteni az önköltséget. A lakatos műhelyben dojgo- zik Vincze Sándor, aki segédmunkás: bói lett kovácssegéd és egymaga állitja elő a szükséges szerszámokat, amivel jelentős összeget takarít meg a vállalatnak.

A vállalat. dolgozói közös elhatározással azon vannak, hogy javaslataikkal és újításaikkal hozzájárulhassanak a munkamenet egyszerűsítéséhez és ezen keresztül az önköltség csökkentéséhez. A minisztertanács iránytinutató határozata jó hatást váltott ki Kecskeméten is már az első napokban, de kétségtelen, hogy a nagy fejlődés még ezután következik. >