Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-24 / 30. szám

DÉLPESTMEGVEI

Vosárnap d. e. tO-kor

• A'MA6YAR • d o lg ozók*pártjAnak«po li tik a i*w etilapja*

III. 6vfolyam 30. szám Ara: 60 fillér 1949 július 24, vasárnap

Keresztes Mihály beszél

Kecskeméten

MNDSz zászlóavatás Kis kun íélegy házán

Megkezdődött a terméngbeggattési verseng

Tapasztalatokat

gyűjt az okos ember egy életen át. ML lyen jó, ha ezeket a tapasztalatokat nem a maga kárán kell megszereznie,. hanem idősebb, fejlettebb munkástársaitól készen megkaphatja. Ezért ment a nyolcvantagú magyar paraszthüklöttség a Szovjetunióba, hogy a fejlettebb szovjet mezőgazdaságban elsajátítsa azokat a tudnivalóikat, amik továbbhaladásához szüksége van a dolgozó magyar parasztságnak. Nyolcvan magyar paraszt szemével millió magyar paraszt látott, nyolcvan paraszt élményein keresztül milliók szerezlek értékes tapasztalatokat.

A küldöttek egyike Vágó György, a nagykőrösi DÉFOSz elnöke azt mondja, hogy egy hosszú küzdelmes élet jutalmának tekinti ezt az útat. További munkájához erőt és kitartást ad az, amit látott. Moszkváról igy beszél:

— Csoportunk felkereste a Földmi- velésügyi Minisztériumot, ahol a miniszter helyettese fogadott. Mindegyikünket részletesen kikérdezett afelől, hogy mit szeretnénk látni a Szovjetunióban. A válaszoknak megfelelően állították ösz- sze egyhónapos tanubnányúlunk élvezetes nagy programját. A fogadtatás egyébként olyan szívélyes volt, olyan közvetlen mind hivatalos részről, mind magánemberek részéről, hQgy úgy éreztük: haza érkeztünk...

Kecskemétről és Kiskunfélegyházáról senkisem vehetett részt a tanulmányúton, ami «természetes, mert a küldöttség csak nyolcvanfőnyi volt. A mi dolgozó parasztjaink azonban kiváncsiak az érdekes tapasztalatokra. Ez az indokolt kíváncsiságuk nem marad kielégítetlen. A .Magyar Dolgozók Pártja gondoskodik róla. A küldöttség egyik vezetőjét, Keresztes Mihály államtitkár elvtársat küldi vasárnap Kecskemétre, hogy számoljon be a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól.

Keresztes Mihály elvtárs néhány nappal ezelőtt érdekes cikket irt a Szabad Név-be. Ebben elmondja, hogy a küldöttség tagjai legszívesebben és leglelkesebben a kolhozokban szerzett személyes lapasz lalataikról számolnak be.

1 — De hogy is lehetne másképp? — folytatja. — Hiszen ott, a kolhozokban tárult fel előttük a maga teljességében a szovjet parasztság boldog, kulturált élete. Olt találkoztak a legközvetlenebbül a paraszti jólét, az anyagi boldogulás számtalan kézzelfogható bizonyítékával. Lehetett felemelőbb látvány a kapitalizmus nyomorúságától és létbizonytalanságától annyit szenvedett magyar paraszt számára, mint a kolhoz- paraszt-család két-háromszobás, víz vezetékes, villany világítással, rádióval ellátott lakása? Lehet lelkesitőbb valamely tanulság annál, mint amit — a sok közül egyet említünk — a Komin- tern-kolhoz tagjai jövedelmének kiszámításakor szereztünk? Az öreg Zin- csenko — a kolhoz egyik tagja — egyedül az elmúlt évben négyezer rubel készpénzen kívül négy tonna gabonát, több mint három tonna répát és burgonyát, két tonnánál több dinnyét, jelentős mennyiségű szénát és szalmát kapott, amit nagyrészt piacon értékesített.

Az élmények sokaságáról számol be vasárnap délelőtt tiz órakor Keresztes, elvtárs Kecskeméten. A magyar dolgozó parasztok ezrei fogják hallgatni. Es megnyílik szemük előtt a jövő fejlődés távlata és látni fogják azokat a lehetőségeket, amik előttük állnak, ha önkéntesen rátérnek a társas gazdálkodás útjára.

A május 15-i választások alkalmával a dolgozó parasztság bebizonyította, hogy tántorít hatatlanul áll a népi demokrácia mellett. Most újból bizonyságot tesz erről barátnak és ellenségnek egyaránt.

Vasárnap országszerte Falunapokat

rendezett a Magyar Dolgozók Pártja, a Népfront és a DÉFOSz. Ezeken csaknem mindenütt meghirdeti ék a termény- begyűjtési versenyt és mindenütt lelkesen csatlakoztak hozzá.

Kecskemét belterületén a DÉFOSz nagygyűlést tartott. Paczuk Istvái,

hódmezővásárhelyi gazdajegyző Hó<i- mezővásárhely dolgozó parasztsága r.e- vében cséplési versenyre hívta ki Kecskemét mezőgazdasági dolgozóit. A nagygyűlés a kilúvást egyhangúlag elfogadta.

Gulás József urréli újgazda terménybegyűjtési versenyre hívta ki a hódmezővásárhelyieket Kötelezle magát, hogy a terménybeadást a csépléslől számított 24 órán belül teljesíti és kötelezettségét 60 százalékkal lúlteljemti. Egyszersmind ugyanezekkel a feltételekkel egyéni versenyre hívta ki Kecskemét dolgozó parasztjait is. Gyurász Mihály űrré ti újgazda azonnal elfogadta a kihívást.

Hasonlóképpen folyt le a Falunap az egész határban. Bugacmonostoron B. Tóth István a következőképpen szólt paraszttársaihoz: <■ .■

— Tisztelt népgyűlés! Szegény parasztember vagyok, aki a mullban két- kézi napszámmal kerestem meg a kenyerem. A demokráciától földet kaptam. 1946 és 47-ben sok társammal’ együtt elleneztem a beszolgáltatást, mert nem ismertem fel, hogy a demokrácia fejlődését csak úgy tudjuk biztosítani, ha az ipari munkásságnak nem. lesznek kenyérgondjai. Az ipari munkásság csak akkor tud részünkre megfelelő termelő eszközöket készíteni, ha mi ellátjuk mezőgazdasági terményekkel.

Az aratást már befejeztük, napokon, belül megindul a cséplés és mi újbirtokosok azt akarjuk, hogy Bugacmo- nostor termelői a csépléslől számított 48 órán belül, de lehetőleg a cséplő* géptől vigyék a raktárba az előirt gabonamennyiséget. Mi a begyűjtést túl akarjuk teljesíteni, mert tudjuk, hogy pzzel a magunk javát szolgáljuk. A versenykihívást elfogadjuk.

Fekete Mihály, Fehér László és Csáki Mátyásáé bejelentették, hogy 24 óra alatt teljesítik a beadást.

Jakabszálláson Gulyás Lajos hétholdas újgazda fogadta el elsőnek Kun- szenlmáHon kihívását és a terménybeadás 100 százalékos túlteljesítésére hívta1 ki gazdaláfsait. Ágasegyházán és Kerekegyházán hasonló lelkesedéssel fogadták meg a terménybegyűjtési versenyben való részvételt.

Borbáspusztán Farkas Gergely nyolcholdas paraszt 50 százalékos túlleljesi- tést ígért, aminek túlteljesítésére Busa István 15 holdas és Lantos Pál hétholdas parasztok azonnal szerződést kötöttek. Alsószéktón Kovács Imre a beadás 24 órán belül való teljesítésére szólította /el a dolgozó parasztokat, amit elsőnek Pisztráng Imre fogadott el ,aki már tavaly is -túlteljesítette a beszolgáltatást.

Kdncsögön a Táncsics termelőcsoport nevében Horváth Mihály, hirdette meg a versenyt és 50 százalékos túlteljesítést fogadott. Tátjáján Berta Sándor, a Petőfi termelőcsoport elnöke 48 órán belüLi beadást és a kötelezettség 100 százalékos túlteljesítését ígérte, amit olt helyben 15 egyénileg gazdálkodó paraszt rögtön el is fogadott a verseny alapjául.

Az első dicséretet Vágó László csa- lánosi újgazda kapta a népi bizottságtól, meri elsőnek rakodott be és azon- nal elvégezte a tarlóhántást is.

A kecskeméti gépállomás cséplőgépei vasárnap indulnak ki a határba, a Főidői ive sszövetkezel raktáraiba pedig hétfőn este 6 órakor szállítják be az első napi cséplés eredményét.

300-400 százalékos felajánlások

Egyre többen kapcsolódnak be a termény begyűjtési versenybe, amelyet Kunszent mórion, Doboz és Váckisujfalu dolgozó parasztsága jelentett be. Így Szatmúr megyében 210 egyéni kihívást és 52 községek közötti versenykihívást jelentettek be. Szatmár niegye 35 községe 150 százalékra, tizenkét község 200 százalékra, 9 község 250 szá-zalékra, kettő 300 százalékra, sőt két község 400 százalékra akarja teljesiteniterménybegyűjtési kötelezettséjét. *•

Az országszerte terjedő versenyből kiveszik részüket a dolgozó parasztasszonyok is. A zemplénmegyei dülőfelelős asszonyok a 'tarlóhántás minit előbbi végrehajtásán szorgoskodnak. Sopron megyében 33 nő-cséptőellenör. működik, kitűnő eredménnyel.

öt vagon gabonát gqiiliöffeh be

az első napon Kiskunfélegyházán

Kedden a reggeli órákban végeláthatatlan sorokban gyülekeznek a virággal, zászlókkal gazdagon feldiszitetr kocsik a Földműves Szövetkezet raktára előtt, hogy 'felszabadulásunk óta legjobb termésünk eredményét jó szivvel, vidám zene- és énekszóval adja átdolgozó parasztságunk népi demokráciánknak.

S ahogy beszélgetni kezdünk a termésüket behordó parasztokkal, nehéz meghatódottság nélkül papirra vetni mindazt a választ, mellyel dolgozó parasztságunk hitet tett a beszolgáltatás első napján a szocializmus paraszti vonalon való épitése mellett.

Az elmúlt vasárnapon Szabó Jenő 22 holdas középparaszt a nála járt népnevelőnek azt mondotta:

)• — Én leszek a legelső, aki minden szem felesleges gabonámat viszem a Szövetkezet raktárába, csak az a kérésem : a feldiszitelt kocsi bakján ott ülhessek a sor elején. Nemcsak én egyedül, de minden ismerősöm is ott lesz együtt velem.

Mikor ezt jelen telte a népnevelő bizony hitlünk is, nem is az Ígéretben és most pirosló arccal, nevető szemmel ill ül a gabonával lelt zsákok tetején Szabó bácsi virágok és zászlók közölt mintegy /jelképeként, mennyire megértette dolgozó parasztságunk célkitűzéseinket ■'

Ahogy készítem a- jegyzeteket, egymásután ugrálnák le a zsákokról az emberek és mindegyik szeretné néhány szóval elmondani, eldicsekedni milyen a termése és mennyi a felajánlása.

— Nekem a fejadagon és vetőmagon kivid tiz mázsa gabonám marad, nem kell nekem abból egyetlen szem sem' — mondja Mogyoró József 5 hoki juttatott föld tulajdonosa, — hadd jusson minél több “kenyér a mi segítőtársainknak a. munkásoknak. Nem dűlünk be már a kulákoknak, akik acsarkodva igyekeznek lebeszélni a felajánlásokról!

— Ez mindannyiunk véleménye, — kapcsolódik a beszélgetésbe Ipacs Imre, aki 13 holdján a felszabadulás óta legjobb termését aratta, — élni kell más embernek is, akinek nincs egy csepp földje se és mi örülünk, hogy az idén már mindenkinek elegendő jut. Hiszen nagyon sok a gyárimunkás és a bányász, nekünk elegendő a vetőmag és

a fejadag. Nem akarunk mi feketézni! Különben is jó árat fizet a kormány a gabonánkért.

! — Hát még ha mindannyian úgy mű- trágyázíák volna földjüket, mint én — fűzi tovább a szót Bosnyúk bácsi, — másfél holdamon 23 mázsa gabonán termett és a sógornak is közel 60 kg csomónkul t.

— Higyje el elv társ — folytatja Buri József, — bár én még nem vagyok a Párt tagja, de elvtársnak érzem magamat, egy célért dolgozunk mindannyian: az ország felemelkedéséért és amikor a népnevelők elmagyarázták milyen tapasztalatokkal jöttek haza paraszttársaink a Szovjetunióból, nekünk se lehet más "célunk, mint mielőbb nálunk is megvalósítani az ottani fejlett mezőgazdaságot.

S amig Zsigó Imre elmondja, menynyire értik már, hogy az öléves tervnek is egyik alapja az idei termésfelajánlás és hogy nem szeretnének a többi városoktól és községektől lemaradni, egyik kocsiról előkerül egy jófajta homoki kadarral töltött fonott korsó. Jut belőle egy-egy pohárral mindenkinek. Rác: Náci bandája húzza a> talpalávalót, vidám parasztasszónyok ösázefogózva járják a csárdást, szóik az én<?k az ajkakról s mi boldogan látjuk va haladás útjára lépett paraszti tömegeket. Nincs erő, mely elszakíthatná őket hűséges fegyvertársuktól: a munkásságtól.

Megkérdezem Pesir Istvánt, ezt a fáradhatatlan fiatal parasztfiút, aki a DÉFOSz illeni vezetője, minek lulaj- donilja ezt a minden várakozáson felüli lelkesedést és ei'edményt (több mint öt vagon gabona az első napon), a raktár bejáratának disziiésére mutátva mondja:

— Olvasd elvtárs: »A tervszerű termelés biztosítja a magasabb életszínvonalat népi demokráciánkban.^ A mi parasztságunk a sorozatos kisgyűlések és felvilágosító munkánk hatására megértette: a több és jobb termeléssel, a felajánlásokkal ők is a szocializmust építik!

•S mig ömlik a gabona, ürülnek a zsákok, messze hangzik az ének a boldog ajkakról: »Hej a mi lobogónkat fényes szelek fújják!...