Délpestmegyei Népújság, 1949. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1949-07-17 / 29. szám

1949. július 17. Délpeslmegyei Népújság 3 Tódulnak a parasztinak a mezőgazdasági gimnáziumokba Beszámoltunk már arról az érdekes javaslatról, amelyet pedagógusok ké­sz! tel lek Kecskéméi iskolaügyének ész- szerüsitésére. Ebben jelentős részt fog­lal el a mezőgazdasági oktatás kérdése. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági szakemberekre nagy feladat vár az ötéves terv folyamán. Rákosi elv társ áprilisi nagy beszédében mondotta, hogy 75 ezer mezőgazdasági gimnáziu­mot végzett és 13 ezer mezőgazdasági egyetemet végzett szakemberre lesz szükségünk, akik a nagyüzemi gazdál­kodásban vezető szerepet visznek. Az állami gazdaságok, a termelő szövet­kezetek és a gépállomások veszik igény­be irányitó munkájukat. A mezőgazdasági iskolák mezőgaz­dasági gimnáziumokká fejlődnek és különböző lagozalaik lesznek. Szeptem­beriül kezdve növénytermesztési, állat- tenyésztési, erdőgazdasági, kertészeti, tejipari és élelmiszeripari tagozatokkal Orvosoh o dolgozOhérti 1 Javában folynak a mezőgazdasági munkák. Nem is olyan régen, éppen a legnagyobb számot kitevő dolgozó paraszti réteg semmiféle egészségügyi ellátásban nem részesült. Ma pedig kö­telező minden mezőgazdasági dolgozó­nak a munkaadója által történő bizto­sítása. Ez a ''biztosítás baleset vagy be­tegség -esetére orvosi segéllyel, gyógy­szerrel, kórházi kezeléssel és táppénz­zel jár. Ma már zökkenő nélkül folyik az ellátás és ha van is néha késedelem, a minden héten városunkba kiszálló OTI főorvos minden panaszon igyek­szik azonnal segíteni. A munkások gyermekei is megértő gondozást, ápolási nyernek a napközi otthonokban, amelyelmek rendkívüli fontossága most látszik meg, amikor szülőik úgyszólván egész napjukat mun­kában töltik. Ezeknek szaporítását és helyes működését városi népjóléti bi­zottságunk minden igyekezetével elő­mozdítja. Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet elhatározta, hogy vasárnap és ünnep­nap állandó orvosi ügyeletet tart, hogy a különösen nyári hónapokban gyak­rabban előforduló baleseteknél az or­vosi segítség azonnal kéznél legyen. Az ügyeletes orvos neve a tűzoltóságon és rendőrségen megtalálható. A dolgozó parasztok a terménybe­adással, a haladó orvosok rendkívüli inunkával Veszik ki részüket a legna­gyobb áldozatot vállaló ipari munkás­ság vezetésével a szocializmus építé­séből. Dr. B. L. működnek a 'mezőgazdasági gimnáziu­mok az ország különböző részein. Kecs­kemét állattenyésztési tagozattal szere­lje] a tervezetben. A kecskeméti javaslat szerint na­gyobb szükség volna nálunk növény­termesztési tagozatra, mert egyrészt le­gelőhiány gátolja az állal tenyésztés gyors kifejlesztését, másrészt a homoki gazda kodás egészen különleges külön la- nulmányt igényel, amit csak itt lehet el­sajátítani. Javasolja a bizottság' gyü­mölcstermesztési tagozat megindítását is, ennek elhelyezése a kertész képző in­tézet kisfái telepén volna, míg a szőlész és borász tagozat 'MLklóstelepen. Java­solja a bizottság, hogy a parasztfőis- kota helyén mezőgazdasági akadémiát létesítsenek, melyhez homoki kísérleti állomás kapcsolódjék az ottani földe­ken. Magát a mezőgazdasági gimnáziu­mot jól el lehetne helyezni a tanító­képző intézet épületében, ahol a kör­Szombalon ült össze a Világifjúsági Találkozó (VIT) előkészítő bizottsága Budapesten. »Ez a találkozó a világ de­mokratikus ifjúságának békeszeretetéi fogja megmutatni« — írja egy román újság. Franciaországban üzemenként, iskolánként választják meg az ifjúsági küldötteket. A Komszomol, a szovjet ifjúság szervezete 500 tagú küldöttség­gel képviselteti niOgő^t a VIT-en. A dele­gációkat kollégiumokban és iskolákban helyezik el. nyező Bethlen Kata kollégiumban szál­lást kapnának azok a vidéki paraszt­inak, akik a gimnáziumban tanulnak. Eddig 69 szegényparaszt-fiú iratkozott be a kecskeméti mezőgazdasági gim­názium első osztályába, de előrelátha­tóan számúk 90-re növekszik.. Felvetődhet, az a kérdés, miért ész­szerű a tanítóképző és a mezőgazda- sági gimnázium helycseréje. A felelet egyszerű, a mezőgazdasági gimnázium bővítve is' kényelmesen elfér a volt tanítóképzőben, kollégistái is közeli he­lyet kapnak, mert ilt, ahol a tanulók nagyrésze vidéki, ez a lényeges. A kétíagozatú ped. gimnáziummá fejlődő tanító és óvónőképző viszont gyakorló általános iskolával együtt nem fejlőd­het régi helyén. Az iskola ma már szívügye minden becsületes magyar embernek, ezért foglalkozik a közvélemény is olyan élénken az új iskolarendszerrel. A pestmegyei ifjúság munkával, ta­nulással, sporttal és szervezkedéssel ké­szül a Világifjúsági Találkozóra.' Csak azok vehetnek részt a nagyszabású ün­nepségeken, akik valamilyen téren ki­válnak. A kecskemétkörnyéki EPOSz szervezetek titkárai vasárnap értekezle­tet tartanak a teendők megvitatására. Félegyházán is lázas előkészületeket lá­tunk és máris számos új ifjúsági káder tűnit fel. Petőfi centeitfiárisimra készletük srszlg-világ A nagy ma­gyar költő és szabad­ságharcos halálának 100. évfor­dulóját ün­nepeljük jú­lius végén. Nem egye- dü 1 mi ma­gyarok, ha­nem a vi­lág minden szabadság­szerető népe. Elsősorban a Szovjet­unió, ahol újra lefordították s kiadták Petőfi költeményeit. Tyihouóv, a jeles szovjet költő ezt Írja: — Petőfi versei nemcsak egy kornak szólnak: ma is élnek és élteinek... Neve ma záloga a múlt kísérteiéitől megszabadult és az igazi népi demokrácia jegyében fejlődő új Magyarországnak! Olvassuk el újra Petőfi költeményeit, és készüljünk mi is a nagy országos ünnepségre, amelyet a Petőji-Emlék- bizottság rendez Rákosi Mátyás elvtárs elnökleiével. Tanulmányozzuk át például a »hírős város «-ró! szóló versét és meglő Illat­juk mennyi szabadságvágy nyilvánul meg a betyár tájszólásos szavaiban és milyen harckészség az elnyomással szemben. Hírős város az aafődőn Kecskemét Hirös város az aajődön Kecskemét, Ott születnem, annak őszöm könyeréi. A búzáját inagyar embör vetülte, Iiakastéjjee szép mönyecske sütötte. Nincs én néköm mestörségóm, nem is• kő Van azé jó keresetűm, jobb se kő, Vót is, van is ,lösz is, hiszöm jstenöm, Mig utast lát a pusztába két szűrnöm, ömáspej a nyérgös lovam, nem vollem. Szögény legény szép szörivee szőröztem Csillagos a feje, a lába — , Mögeresztöm, a szél sem ér nyomába. Ezön járok, mint kiskiráj, kényesen, Borjúszájas ingom lobog szélösen, Süvegem a jobb szömömön viselőm, Minden embör előtt iriög se emelőm. Bé-benézök a bugaci csárdába, Őszöm, iszom kedvem szörént rovásra; ölégségös hitelűm van ott néköm, Mögfizetek, böcsülelöm nem sértőm. A vármegye emböreit pej lovam Csak ojan jól mögösmeri, mint magam. Ha érköznek, nagyot nyerít — rá ter­[ mök; S ha rajt vagyok, gyühetnek ntá; ő [keemök! Salgótarjáni vasesztergályos a gépgyár vezérigazgatója Az iitóbbi hónapokban visszaesés mutatkozott a kecskeméti gépgyár ter­melésében. A gyár átállítása zökkenőkéi idézett elő, növekedett a selejt és ez dicedvet!eniletfe a munkásokat. A Párt és a Szakmaközi Bizottság bevonásával több üzemi értekezleten beszélték meg a hilákal és jelentést tettek a felsőbb fórumoknak. Gyors intézkedés történi: Hajdú László vállalatvezetőt levál­tották és más beosztásba tették. Helyére Szabó János vasmunkás elvtársat a gyár vezérigazgatójává nevezték ki. Szabó János már eljoglalla állását. A MDP megyebizottságának ki­küldöttje, a "szakszervezeti járási titkár, az 1 párügyi Minisztérium és az Ipari Központ képviselőinek jelenlétében iktatták be. Szabó János 1922 óta a Sal­gótarjáni Gépgyárban dolgozott, mint vasesztergályos. A gyár vezetésében is részivett, az üzemi bizottság elnöke volt. 1928-ban kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba és tevékeny tag fa a Magyar Dolgozók Pártjának. A kecskeméti gépgyár dolgozói remélik, hogy az új vállalatvezető meg­találja a helyes módokat a hibák kiküszöbölésére és mindenben támogatni akarják. Elindulnak a küldöttségek a budapesti Ifjúsági faiáikezéra Megkezdték a vízvezeték csöveinek lefektetését Harcolnak a kulákok ellen a Mezőgazdasági Munkaügyi Bizottságok Kis munkáscsapat áll meg a lvada Elek utca végén. Csákány és lapát van. náluk, nyilván földmunkára készülőd­nek. Egyszercsak megjelenik közöttük Czagány Ferenc etvlárs, Kecskemét pol­gármestere. Néhány egyszerű, keresetlen szót mond. Arról beszél, hogy öluenesztem dős mulasztást pótol most a népi de­mokrácia a Magyar Dolgozók Pártjá­nak vezetésével. A bűnös múltat tere­geti ki, amikor aktákat gyártottak, de a dolgozó néppel nem törődlek. Az ak­ták porosodtak és porosodott a város; mert nem volt vize. A Duna-Tisza kö­zének legnagyobb, legforgalmasabb vá­rosában nem építettek vízvezetéket az urak. A szegény népet pádig gyilkolta a tüdővész. Kecskemét nem fejlődhe­ted, mert nem volt vízvezetéke, üze­meket, intézményeket nem létesítettek itt, inert közművekkel nem rendelkezi tűnk... De most meghozta a vízvezetéket a népgazdaság hároméves terve. Készen vannak a kutak, itt vannak a csövek, csak le kell fektetni őket a földbe... A polgármester elvtárs magasra eme­li a csákányt és belevágja a kemény ta- tajlra. Egymást követik a csapások, be­állnak a sofern a munkások is: a kecs­keméti vízvezeték csöveinek lefektetése megkezdődött... A Kotró és Vízépítő NV több cso­portja áll munkába, novemberre el akarják készíteni a belső körvezetéket. Egy öreg munkás áll az út szélén a feleségével. Könnyes a szemle, de nem törüli meg. örömkönny, hadd csillog­jon. * — Csakhogy ezt is megérhettük... A többi is mind valóra válik, amit az ötéves terv ígér. Megmondta Rákosi Mátyás... Tanulna« es agitálnak a szervezett mwikások A kecskeméti szakszervezeti járási titkárságon két tanfolyamot tartottak a héten. Egyet a szociálpolitikai, egyet az oktatási felelősök részére. Mindkét tanfolyam jó eredménnyel zárult és hozzájárul majd a mozgárom élénkí­téséhez. A Népszava agitáció lelkesen folyik már több mint egy hónapja Kecske­méten. Eddig köztel 400 új előfizetőt szereztek a "Népszavának, de az ered­mény még emelkedik. A paraszti munkavállalók érdekeinek védelmére állították fel a Mezőgazda- sági Munkaügyi Bizottságokat. Kiskun­félegyházán Hideg János, Papp Mihály és Csernus Mária a bizottság tagjai. Már eddig is több Ítéletet hoztak a ku­lákok ellen. Többezer pár gyermek-iskoiacipő a megtakarított bőrből A »Párisi Ivó minim* moszkvai cipő­gyár dolgozói az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért versenyeznek. Agyár dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a terven felül a megtakarított nyers­anyagból, szeptember 1-ig, az iskolaév megkezdéséig többezer pár gyermek- iskola cipőt készítenek. Az Étet és Tudomány e heti száma újabb, érdekes adalé­kokkal szolgál arra, hogy a tudomány miként hajtja lépésről-lépésre az ember igájába a természet évezredeken át le- győzhetetlennek hitt erőit. Ismerteti az aszály elleni harc gyakorlati eredmé-1 nyert, a dolgozók ruházkodását slb. ! Id. Ladányi Péter 80 holdas voll vá­rosi képviselő úr nem adta ki része­sedését kél bérlőjének, Gyovai János­nak és Fábián Jánosnak. A tartozást nem ismerte ei. de a bizottság 8764 forint megfizetésére kötelezte végrehaj­tás terhe melleit. Győri Pál napszámba dolgozol! Ko­vács Mihály 180 holdas kuláknál. Egy­szer'kérésziül ment rajta a kocsi. 55 napig volt kórházban, de gyógyulása előli kitették, mert a gazda nem fize­tett érte. Egész életére rokkant maradt. Kiss Mihálynak azért nem fizetett a kulák, mert beteg volt, majd meghall, a családja is hiába kérte az elmaradt járandóságot. A bizottság mind a két követelést jogosnak találta. — Honnan veszünk ennyi pénzt? — kérdi a kulákcsemete, aki apját képvi­selte a tárgyaláson. — Akkor gondoltak volna arra, hogy a szegény munkások miből élnek és tartják él családjukat, amikor kiját­szottak őket — mondja az felnők és bezárja a tárgyalást. Kecskeméten is megalakult már n Munkaügyi Bizottság és elnöke Horváth Ferenc, a DÉFOSz irodavezetője leli. Minden szerdán és szombaton délelőtt tárgyalnak.

Next

/
Thumbnails
Contents