Délpestmegyei Népújság, 1949. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1949-06-12 / 24. szám

1949. június 12. Délpestmegyei Népújság 1 75.000 naposcsirke Nagy haladás mutatkozott a pünkösdi dalosünnep műsorában Kétnapos dalosünnep volt Kecskemé­ten. Harmincnégy dalkör és két tánc­kar szerepelt a helyi énekkarokon és iánccsoportokon kivül kilenc változatos és élvezetes műsorban. A szereplők szá­ma 2300 volt. Az országban még tiz városban rendezeti a Bartók Béla Szö­vetség hasonló ünnepségeket. Ilyen nagyszabású megmozdulása a magyar dalkultúrának még sohasem volt. Nem is lehetett. Ilyet csakj a népi demokrácia rendszere hozhatott Tétre a Magyar Dolgozók Pártja vezetése mellett, a Szovjetunió hatalmas dal- és tánckul­túrájának hatása alatt. A kecskeméti dalosünnepen megálla­pítottuk, hogy bár a kórusnak nagy' tömeghatása van, a város közönségének csak kisebb részét tudta megmozgatni. Sok ének- és zeneoktatásra lesz szük­ség, amíg nemcsak énekeseket és zené­szeket, hanem közönséget is nevelünk hozzájuk. Erről a kérdésről egyébként komoly tárgyalások 'folytak Kodály Zoltán és a helybeli zenepedagógusok között. Kodály a vasárnapi műsorok egy ré­szének meghallgatása után kijelentette, hogy látszik már a fejlődés a vidéki dalkultúrában. A haladás különösen a műsorszámok megválasztásában mu­tatkozik. A kecskeméti dalosünnepen termé­szetesen a hibák is megmutatkoztak és több énekkar régies dalárda-stilust kép­viselt. Éppen ezek voltak azok, akik csak szórakozásnak és mulatozási alka­lomnak tekintették a dalosünnepet. Az énekkarok azonban általában sokat ta­nultak egymástól ezen a nagy találko­zón. Élkórus jelvényt kaplak: Emerge kó­rus (Budapest), a szolnoki »Bartók Béla« kórus, az alagi dolgozók »József Attila« dalköre és a Ganz Ének- és Zeneművészeti Egyesület. Több kórust dicsérő oklevéllel tüntettek ki, vala­mennyi emlékplaketíet kapott a város­tól. Külön kell megemlékeznünk a zene­óvoda fellépéséről a »Kórusok egymás­nak« műsorban. A csöppségek éneke igazolta az új éneknevelési módszert, szert, amit Szentkirályi Márta képvisel nálunk. Ha igy tanítanak majd minden óvodában és iskolában, akkor lesznek énekeseink és lesz közönségük is. A világhírű Vásárhelyi Kórus szerep­lése adott különleges jelentőséget a pün­kösdi dalosünnepnek. A kórus fárad­hatatlan volt és megmutatta azt a szinte legmagasabb fokot, ahová egy énekkar fejlődhet. Vásárhelyi Zoltán kijelentette, hogy boldog, mert a kül­földi sikerek után most itt befelé is — az utánpótlás érdekében — missziót tel­jesíthetett kórusa. Most nyitják ki a keltetőgépet. Az egész telep visszhangzik a csirkék csi- pákolásától. Tízezer csirkét vesznek ki. a gépből. JNékigyűrkőzött munkások igyekeznek a türelmetlen kis sárgaságo­kat a szállításra előkészíteni. Nem köny- nyű dolog. Ügyelni kell arra is, hogy g gyönge Jds napos csirkét a szállítás alatt semmi baj ne érje a ládában. iA gondosan átvizsgált tojásokból idnújő kiscsibéket azonnal osztályozzák. Ame­lyik száraz, azzal nincs baj, azt már rakják is a ládákba és lehet szállítani De van olyan kiscsirke, amelyek nem tud a saját erejéből kibújni a tojásból, meg kell szabadítani a rátapadó tojá> héjtól. Ezeket újrat beteszik a gépbe száradni. Egy óra múlva már ezeket is lehet csomagolni. Január óta 75.000 kiscsirkéi jutta­tott a kecskeméti kel tetői telep a parasz­tok baromfiudvarába. A Baromfite­nyésztő Nemzeti Vállalat lehetővé teszi, hogy fajtiszta, értékes baromfiakat ne­velhessenek dolgozó parasztjaink és ezzel a maguk jólétét emeljék. Könyvnapok: június 17-18-19. A nagysikerű budapesti könyvna­pok után a jövő héten rendezik meg a vidéki városokban a könyv ünnepét. A kultúrfront megerősítése fontos fel­adatunk — figyelmeztetett Rákosi elv- társ legutóbbi beszédében, nem lehet tehát olyan kommunista az országban, akinek közömbös a könyvi Kecskeméten a Katona József Tár­saság, a Magyar-Szovjet Társaság és a Pedagógusok Szakszervezete irodalmi törvényszéket rendez kedden este 8 órakor a városháza közgyűlési termé­ben. A vádlott Makarenko regényei Igor és társai. Ügyész, védő, < mentő és terhelő tanuk vitatkoznak az izgal­masnak ígérkező; tárgyaláson. Pénteken reggel zenekari hangver­sennyel nyílik a könyvnap. Délután 4—8 óráig kultúrműsorok és könyv- ismertetések hangzahak el a Szabadság­téri könyvsátrak mellett. Fővárosi ven­dégekkel irodalmi délutánt rendeznek az egyik napon. Az iskolákban rendezett »Legkedvesebb könyvem« cimű rajz­verseny kiállítása az új kollégiumban, ugyanott bélyegkiállitás és könyvvásár teszik érdekessé a kecskeméti könyv- napokat. Kiskunfélegyházán a városháza elé állítják fel a »Szikra« könyvsátrát, ahol az összes újdonságokat kiállítják. Bi- zunk benne, hogy Félegyháza-népe. is megmutatja kultúrvágyál és a könyv­napok után néhány könyv disziti majd minden dolgozó lakását. üunkás-paraszt találkozó Agasegyházán Június 5-én nagy nap virradt Ágas­egyházára. A kora reggeli óráiéban sü- •rög-forog a puszta népe, készülődik a vendégek fogadására. 50 munkás érke­zik Budapestről, a Piatnik és Klösz üze­mek munkásai, hogy megismerjék an­nak a pusztának dolgozó parasztjait, melynek iskoláját egy év óta állandóan építik, javítják, tanulóinak jobb tanu­lását tankönyv, tanszerek,* ruházat jut­tatásával elősegítik. j Tiz órára kiderül az ég is, fényes napsütésben fut be a fellobogózott ha­talmas autóbusz. A puszta vezetősége közvetlen szavakkal, virággal, felvonu­lással köszönti a daloló, jó kedvű vá­rosi dolgozókat, akik ma is gazdag aján­dékkal jönnek gyermekeikhez. A Párt, a DÉFOSz és a MNDSz ulán az isko­lák nevében Rémán János tanító kö­szönte meg a pesti dolgozók nemes ajándékait. Rámutatott arra, hogy a mull elválasztani igyekezett a falut a Megnyílt a Mezőgép NY Kecskeméten új nemzeti vállalat nyi­tott fiókot: a »Mezőgép«., Mezőgazda- sági Gép és Szerszám Értékesítő N. V. Ez a vállalat 13. fiókja az országban és kb. 2 millió forint értékű raktárai tart fenn a délpestmegyei szövetkezetek és dolgozó parasztok számára. A megnyitón Gyöngyösi Márton ve­zérigazgató elvtárs hangsúlyozta, hogy a nagykereskedelem kikapcsolásával ol­csóbb és jobb árut kapnak a gazdálko­dók. Czagány Ferenc polgármester elv- társ a város, Czakó Imre elvtárs a MDP nevében fejezték ki örömüket afö­lött, hogy az új vállalat egy lépéssel ismét előbbre viszi mezőgazdaságunkat. ; Pintér Ferencné elvtárs a vállalat 155 dolgozója nevében annak a remé­nyének adoLt kifejezést, hogy az új fiók is előmozdítja a 3 éves terv si­keres teljesítését. A permetezők, szőlőprések és egyéb kisgépek, szerszámok iránt az érdeklő­dés máris igen nagy. várostól, a parasztot a munkásosztály­tól, a jelen lerombolja a válaszfalakat és elszakíthatatlan lánccal kovácsolja össze a parasztot a gyári munkással. Ezután a kiállítást tekintették meg pesti vendégeink. Ágasegyháza kitett magáért. A vendégek elragadtatással nézték a parasztság munkaversenyének bizonyítékát, a mezőgazdasági kiállítást. Ujgazdák, kisparasztok bizonyították be azt, hogy a volt cselédek maguk is tudnak kiválót termelni. Büszkén fo­gadják a munkások dicséretét, gratu­lációját. Itt is, ott is fényképeznek. Egy munkásnő a háziipari részt örökíti meg magának, egy munkás elvtáirs a bor- és gyümölcskiállitást fényképezi. Isten­tisztelet után újra találkozik a puszta népe a dolgozókkal a piactéren. Pilla­natokon belül feloldódik a feszélyezett- ség és kart-karbaöltve viszik szét a ta­nyákra vendégeinket. Délután 5 órakor nótázva, dalolva, mint a testvérek, gyülekezik össze ma­jálisra mindenki. Itt az iskolásgyermc- kek üdvözlik patronusaikat, mozgalmi dalokat énekelnek, népi táncokat, tréfás sportversenyt mutatnak be. A MNDSz és EPOSz jeleneteket ad elő és a szü­neteket közös tánc tölti ki. Este 8 órakor az autóbusz hosszú kürtjele hívja indulásra a vendégeket. Nehéz a búcsúzás. Emitt mosolygó ar­cok, amott könnyes szemek. Minden pesti vendég a kapott árvalány haj cso­korral integet. Soltúig néz az elsuhanó autóbusz után a sok házigazda, szivé- vében <gy biztos tudattal. Igen, ez a helyes út: összefogni paraszt és mun­kás, meri mienk az ország és egyesült munkával épilhetjük csak a boldogabb jövőt. • \ 1 13, 14 és 15-én visszaadják a talál­kozói. 50 iskolásgyermeket látnak ven­dégül Budapesten a dolgozók. Megis­mertetik és megszerettetik hazánk fő­városát a legszegényebb pvasztgyéré­kekkel, az úttörő köztársaságon kérész­iül pedig beleoltják gyermekeinkbe azt a tudatot, hogy a gyermekek is építik hazánkat és a szocializtnust. Vasárnap avatják a kerekegyházi gépállomást A Mezőgazdasági Gépüzem Kecskeméti Alközpontja kiértékelte a gépállo­mások tavaszi munkaversenyét. Első lett a solti, utána legjobb a kun- szentmiklósi és az Örkényi gépállomás. Negyedik a kiskunmajsai, ötödik a kecskeméti, hatodik a nagykőrösi és hetedik a kiskunfélegyházi gépállomás. Most indul a cséplési Verseny a gépállomások között, a cséplés helyes meg­szervezése az első feladatuk. Vasárnap három áj gépállomást avatnak az alközpont területén. Nagy ünnepség színhelye lesz Kerekegyháza, amely szintén gépállomást kapott 7 traktorral, cséplőgéppel. Az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja és a Gépüzem központja is képviselteti magát. Rothadó kapitalizmus a szinpadon A YAOSz szinjálszó együttese az elmúlt héten bemutatta Gorkij Ma­xim: Éjjeli menedékhely cimű orcsz életképét. A darab megválasztása nem a legszerencsésebb, mert a nagy szov­jet Írónak ez a müve igen nehéz kö­zönségünknek és színjátszóinknak. Ezt a hibát kisebbíteni lehetett volna egy rövid bevezető magyarázattál. Meg kellett volna mondani: Gorkij darabja a rothadó kapitalizmus rotha­dási termékeit mutatja be alakjaiban azért, hogy megláttassa mennyire pu.«- tulásra érett már e'z a társadalom. Aki ezt nem tudja — és Kecskeméten még sokan nem ludják — annak szemében csak válogatott különcök egyéni sorsát mutatja a darab és nem érez közösséget a szereplőkkel. Az együttes kétségtelenül nagy igye­kezettel dolgozott, néhány jelenelljen kiválót is nyújtott, bizonyára sokat ta­nult és fejlődött is a próbák közben, a nehéz feladattal azonban nem tudott maradéktalanul megbirkózni. Aki ‘o- kat markot, keveset fog. A merész vál­lalkozás nem sikerülhetett egészen, de üzért hasznos tanulságul szolgált és talán arra is rávett egyeseket, hogy Gorkij műveit olvasni kezdjék. Ebben az esetben pedig mégis megérte a fá­radságot Az együttes valamennyi tag­jának dicséret jár szorgalmas mun­kájáért. Dolgozik az éber dűlőbiztos A kiadós esők után újra benépesült a határ a dolgozó emberekkel. Minden jó gazda tudja, hogy az idejében elvég­zett munka felér egy esővel. Sajnos azonban nem mindenki gondolkozik igy. Meg is van a munkája Fekete István­nak, a dűlő biztosnak. Most a területét járja be. Néha-néha megáll és a note­szába ir, bizonyára a hanyagok neveit írja fel, hogy aztán figyelmeztesse őket. Ö maga is gazda ember, itt lakik ja já­rásban. Itt megy el mellettem, megszó­lítom: — Nem haragszanak azok, akiket fi­gyelmeztet? — Hát bizony eleinte bizalmatlanok voltak, mert azt hitték, hogy rögtön fel­jelentem őket. Most már rájöttek ők maguk is, hogy helyes, amire figyel­meztetem őket. i — Magának mi mgq a feladata ezen­kívül? Zöld diót vesz a § Barnevál (volt Benedek-telep) olyant, amilyenben a csonthé­jasodét nem kezdédett meg. — Feladatom még az is, hogy ha van valami termelési probléma meg­vitassuk és ha jó, akkor igyekszem a többiekkel is megvalósítani. — Ilyen is élőfordul? ! — Most már jobban, mint ezelőtt. Akkor nem sokat törődtek a termelés­sel. Beletették a magofl a földbe és gz- tán megemelték a kalapot, várták az aratást. Ma már tudja mindenki;, hogy jó termés csak akkor várható, ha elő van készítve. Jó szántás, jó trágyázás, jó vetőmag biztosíték a jó termésre. — Hogyan állanak a vetési tervek?. 1 Gondolkozik. — Most már jól — fe­leli. — Először különösen a nagyobb gazdák voltak ellene, de amikor meg­magyaráztam, hogy a len, cukorrépa, napraforgó termelése az ország érdeké és nekik is jó, akkor belenyugodtak. Büszkék is vagyunk, hogy az előirány­zatot teljesítettük. — De megyek is, mert még sok a dolgom — mondja István bátyám. ( — Este dülőértekezlet lesz, arra gyűjtöm az adatokat, hogy megbeszél­jük a hibákat. Isten áldja meg! — MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉ­SÜNKBEN évről-évre súlyos károkat okoznak a gyomnövények. Termesztett növényeink elől elszívják a talaj' ned­vességét, táperejét, elnyomják a nap­fényt, levegőt, megakadályozzák egész­séges fejlődésüket. A jól végzett gyom- irtási munka nem hiábavaló munka, mert többszörösen visszatérül a több, jobb, tisztább terméseredményben.

Next

/
Thumbnails
Contents