Délpestmegyei Népújság, 1949. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1949-06-12 / 24. szám

2 Délpeslinegyei Népújság 1949. június 12. A Szabadságharcos Szövetség megvalósítja a népi sportrepülést Könyvet a dclgizík kezébe! LENIN, Válogatott művek II. Félévvel az első kölel után jelenik meg a Válogatott Művek második kö­tete. Jelentős gyarapodása annak a tu­dományos fegyvertárnak, . amely né­pünk elméleti színvonalának emelését és egyben a magyar tudományos gon­dolkodás fejlesztését is szolgálja. A kö­tet nagyrészében olyan műveket foglal Inagában, amelyek eddig magyar nyel­ven még nem jelentek meg. Lenin 1917 áprilisa és 1923 márciusa között irt művei közül — azokat, melyek a leg- szemléltelőbben mutatják a történel­mei aikotó marxizmus-leninizmust. Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig ( Az elmúlt idők magyar történészei és társadalomtudósai a magyarság ős­történetét reakciós, faji elméletekkel és misztikus ködösítésekkel magyarázták. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar­ság eredetéről csak ködös legendák él­tek Csaba királyfiról, a Hadak Útjá­ról, a Vérszerződésről. Molnár Erik könyve az első nagyobbszabású mun­ka, amely materialista alapon, dialek­tikus módszerrel magyarázza a ma­gyarság eredetét, társadalmi formáinak fejlődését egészen a szentistváni király­ság kialakulásáig.' Somját Aladár: Válogatott versek Komiát Aladár költészete a nemzet­közi munkásmozgalom tükre. Nemcsak tárgyában köveli az eseményeket, de szinte erényeivel és hibáival is a nem­zetközi munkásmozgalom erényeiben és hibáiban osztozik. Qejrqely Sándor : Hív az erdő ( Tizenkél novellát tartalmaz a Kos- sulh-dijas iró idei könyvnapi kötete. Valamennyi a Horthy-rendszer idején vagy közvetlenül a felszabadulás után játszódik de. Az a hang szólal meg Gergely Sándor elbeszélés-kötetében, amelyet a magyar olvasóközönség már régóta vár a mai magyar irók leg­jobb jaitól. Révai József: Élni tudtunk a szabadsággal I A nagy iró és politikus összegyűjtött beszédei és cikkei régenvárl könyve a magyar olvasóközönségnek. Révai Jó­zsef mélyenjáró marxista ideológiai fel- készültséggel nyúl hazánk fontos prob­lémáihoz és könyve végigkísér bennün­ket a felszabadulás első napjaitól kezd- ive a magyar demokrácia válságos idő­szakain keresztül egészen napjainkig. A Szabadságharcos Szövetség kecs­keméti csoportja áprilisban alakította meg repülő- és ejtőernyős szakosztá­lyát. Szakosztályvezető: Szélpál Ottó, nevelő: Balogh Bődre hdgv, élőadó: Szócska Imre. bizottsági tag: Sólyom László és Gáti Györgyné lett. A hetenként egyszer tarlott elméleti oktatásokon a tagok szép tudást sajá­títottak el a szerkezattan- és légkörtan­ból. Nagy az érdeklődés. A szakosztály­nak jelenleg 100 lagja van. 30 C-, 10 B- és 6 A-vizsgás baj társ várja, hogy a Simán sikló vitorlázó géppel a kék églxe szállhasson. A szakoszlály vezetősége nem feled­kezett meg a repülés és a gépépilés első iskolájáról sem, a modelezési-őL. Mcs[ van folyamaiban a modelező köröknek az egységesilése. A SzlT és a 2 (gimná­zium modelező körei részére a szö­vetség székliázában tágas termel bizto­sított. A nehezen beszerezhető anyago­kat és szerszámokat a szakosztály fogja a modelezőinek biztosítani. Ezjek a mo­delező körök már körülbelül 80 kész és épilés alatt álló modellel rendel­keznek. Folyamaiban van az ejtőernyősök ré-1 A »Szövetkezet« című újságban ol­vastuk: Zubor Lászlóné, a kecskeméti Szikra szőlő telep földmivesszövetkezetének ügyvezetője. Apját sztrájk irdalt agyon­verték a csendőrök s igy ő 9 éves korá­ban a Jutagyárba ment dolgozni. In­nen kitelték, mert nem akart nőni, erősödni. Azíán a Töllénygyárban talált munkát, de 12 éves korában végleg ott kellett hagynia a gyárat. A fülledt, po­ros, egészségtelen levegőtől, nehéz mun­kától lüdőbajt kapott, a sok éhezéstől, nélkülözéstől pedig gyomorbajt. A Szikra-szőlő lelep mentette meg az élet­nek. 12 éves kora óla itt dolgozik. Mindig együtt dolgozott a felnőttekkel. Férfimunkát végzett, de csak félbért kapott. Pedig a földet 90 centiméterre kellett megforgatni és kapálni, nyitni, kötözni, permetezni kellett hajnaltól éjszakáig. Zuborné ismeri a szőlő lel­két is. De nemcsak a szőlőét ismerte meg, hanem megismerte a ’ szőlőben dolgozó napszámosok, szőlőmunkások keserves éleiét is. Velük élt, dolgozott, küzdődön. ( Zuborné és a többi szőlőbeli 1945- ben szétosztották maguk közölt a hatal­mas szőlőt. Ujgazda lett a Szikra népe. Most már nem napszámban másnak, hanem az egész termésért maguknak dolgoznak a szőlőbeliek. Eleinte szokat­lan voll maguk gazdájának lenni, de, később megtanultak maguknak dolgoz­ni. kuporgatni. Ma már mindenkinek háza van, beruliázkodtak és a »hegy szére tanfolyam indilása, Itt az elméleti tudást és a szükséges rugalmasságot fogják a bajíársak elsajátítani, és a nyáron az előképzésen átesetteket 1 hó­napos ejtőernyős iskolára osztják be. A szakosztály megtette a szükséges lépéseket, hogy minél előbb megkezd­hesse a repülési. Egy nagyteljesítmé­nyű gépkocsit most alakítanak át csőr- lőayregá'orrá, amivel a vitorlázó gépe­det a magasba vontatják. Szövetségünk központja biztosított részünklre 2 »Vöcsök« iskolagépet és 1 »Pilis« gyakorló vitorlázógépet. A gépek álvonlalására hamarosan sor kerül. Repülőterük a Körösi nyomáson lesz, ahol a bajíársak kollektiv munkával gépeik részére hangárt építenek. Előreláthatólag július hónapban már vidám repülőétet folyik a körösi nyo­máson. Nagy segítségükre vannak a légierő neve'ő- és vitorlázó pilótái. A mull rendszer kizárólagos úri szó­rakozása, a sporlrepülés, ma már a dolgozó ifjúság tömegsportja lett. Meg­mutatjuk a világnak: a magyar ifjú­ság a repülésben is a legelsők közé tartozik. Szócska Imre. levéből« egész évben meg tudják kí­nálni a vendégeket.. A szőiőbelieket az állam, a földmivesszövetkezet segítette lalpraállni. Most is segíti. Igen, a föld- mivesszövelkezet. Mert gondoljuk csak el, ha a szőlő minden újgazdáj-ának külön-külön kellene bemenni Kecské­méire kékkőért, permetező szerért, gé­péri, külön kellene hordóról gondos­kodni szűrei idején, külön kellene be­szállítani a mustot a piacra, milyen nagy fáradság, ráfizetés lenne. De igy ? A szövetkezet most vett egy nagy teher­autót, azzal szállítják ki az egész te­lepnek a kötöző-, permetezőszereket. Azzal gyűjtik be aszőiőft és a hatalmas pincében, — ahol 9 ezer hektó bort lehet elhelyezni — lárolják a szövetke­zeti tagok borait is. A szövetkezet hitelt is ad a tagoknak. A kamatmentes hi­telt azért tudja adni a szövetkezet, mert borfelvásárlással is foglalkozik. Zuborné dolgozik. A biciklije rossz luár. tőnkre ment a sok rossz úttól. Az csak vasból van. De gazdája, Zu­borné olyan fáradhatatlanul járja most is a szőlőt, gyarapítja a szövetkezet vagyonát, tanítja a környékbeli közsé­gek asszonyait, hogy csak bámulja az idegen. A Szikra-telepiek elő fi ez már természetes. A KENYÉRJEGYEKET a harma­dik évnegyedre június 20-a és 30-a kö­zött osztja ki a jegyhivatal a körzetek­ben, a kiadott hirdetmény szerinti he­lyeken. Könyvnapi könyveink Rákosi Mátyás : Cplliűh a nép országát Az új Rákosi-kötel a könyvnap leg­jelentősebb eseménye. Ez a gyűjtemény folytatása az előző kötetnek és további lépést jelent előre. A »fordulat éve után ma már a dolgozók vették kezükbe az ország vezetésének és építé­sének ügyét, Rákosi Mátyás irányítása mellett. Új könyvében meghatározza a szocializmus építésének útját és felté­teleit a magyar viszonyok között, tisz­tázza a legdöntőbb ideológiai kérdé­seket — egyben irányítja a gyakorlati megvalósítást is. ( Hazánk a békefront égjük szilárd bástyája. S hogy olyan ország let­tünk, .amelyre a szabadságszerelő né­pek bizalommal, szeretettel tekintenek, azt döntő mértékben Rákosi Mátyás bölcs útmutatásainak köszönhetjük. Farkas Mihály-. A béke arcvonalán E kötetben Farkas Mihálynak — az elnyomott népek felszabadításáért és a szocializmus győzelméért vívott küzdel­mek harcosának, a magyar néphadse­reg vezetőjének — felszabadulás uláni íegtonlosabb cikkeit és beszédeit gyűj­tötte össze a Szikra. Farkas Mihály élesen mutat rá azolcna a küzdelmekre, amelyeket a magyar kommunisták foly­tattak az imperialisták ügynökei, á bel­ső ellenségek és a munkásárulók ellen. Nagy Lajos: A lázadó ember Nagy Lajos minden könyve hitval­lás és bátor kiállás a szegények és szen­vedők ügyéért. Uj művében egy küz­delmekkel, csalódásokkal, tapasztala­tokkal teljes élet igaz, reális körképét adja. Elmondja, hogy a polgáíi lársa- da om hatalmasságai milyen ellenállást fejtettek ki »lázadásának« elnyomására, s szinte ellenforradalmi összeesküvést szőttek, hogy elnyomják benne az igaz­ságkereső embert, az igazságot világnak Idái tó Írót. Puskin Sz. A,; Válogatott művek Puskin születésének 150. évforduló: jára jelenik meg magyar nyelven' a nagy orosz klasszikus iró műveinek két gazdagon illusztrált kötete. Az »Elbeszé­lések« c. kötet magában foglalja Puskin összes novelláit és regényeit, valamint egyéb prózai Írásainak szine-javát, igy a nálunk még ismeretlen esztétikai dol­gozatait, önéletrajzát, naplófeljegyzéseií, leveleit és részleteket a Pugacsov láza­dásról irt történelmi művéből. A »Köl­temények« c. kötetben Puskin lírai köl­teményei majdnem hiány nélkül meg­találhatók, továbbá epikus költeményei és valamennyi befejezett drámája. Zubor Lászlóné paraszt asszony szövetkezeti ügyvezető és MDP tanyaszervező Egy öntvény — egy perc IVÁN TURTANOV, a moszkvai Sarló és Kalapács kohóüzem sztacha- novisla művezetője, egy szakszervezeti bizottsággal nemrégiben látogatást lett Angliában. Mikor a »Dorman Ling« kohóüzemet tekintette meg, a gyár ve­zetői felszólították, bizonyítsa be, hogy a szovjet sztahanovisták valóban olyan jól dolgoznak, mint amilyen jó a hí­rük. Az angol urak és munkásárulók arra számítoltak, hogy munkásaik előtt sikerül »teleplezniök« a szovjet propa­gandát, amely a technika fejlődéséről, a teljesítéséről »hihetetlen« számadato­kat közöl. AZ ANGOL URAK csalódtak. Tur- tanov nem tért ki a felszólítás elől, nem hivatkozott hivatalos küldetésére és nem is vallott kudarcot, amikor ke­zébe vette a fogót. Az angol hengermű dolgozói ámulva nézték a szovjet em­ber munkáját és megállapították, hogy a Szovjetunióban a hengerelési technika sokkal magasabb színvonalon áll, mint Angliában. »Nálunk nem tudunk ilyen ütemben dolgozni« — mondották egy­hangúan. Az angol gyár munkásai talán nem is hinnének szemüknek, ha ellátogatná­nak Turtanov legszűkebb hazájába, a moszkvai Sarló és Kalapács kohóüzem­be. Itt a kiváló mister a »750«-es hen­germű acélhengerlőit irányítja. A 750-es hengermű »az üzem szive«. Ha rosszul működik, megakad a termelés, mert a gyár többi műhelye nem kapná meg idejében a hengerelt acélt. PERSZE, ez a »fennakadás« min­den alapot nélkülöző feltevés, ilyenre ugjranis még nem volt példa az üzem történetében. A »750«-es hengermű mun kásáinak jelentős részük volt abban, jhogy a gyár a megelőző öléves tervet 2 év és 10 hónap alatt teljesítette. De Iván Turtanov nem lenne igazi kommunista, ha kielégítette volna ez a kétségtelenül nagyszerű eredmény. El­határozta, hogy az újabb ötéves terv­ben még magasabbra emeli a henger­mű teljesítményét. Az acélhengerelés 12 műveletből áll. Az új célkitűzés az volt, hogy ezt a 12 műveletet 60 másod­I perc alatt kell végrehajtani. Ez a nnm- kaülem percenként egjr öntvényt ered­ményezne. A HENGERMŰ dolgozói nagy izga­lommal készülődlek az újabb teljesít­ményre. A szlahanovislák és a mérnö­kök, amikor csak munkájuk engedte, tanácskoztak, számításokat végezteti. Ez ívolt a munkások beszédtémája az üzem­ben, a klubokban és otthon is, család­juk körében. Nem volt olyan munkás, aki ne járult volna hozzá legalább egy ötlettel a lázas előkészületekhez. Yégül a kialakult tervek szerint új előmele- giíő kemencéi konstruáltak, az inga­kések javításával másfélszeresére emel­ték a vágás gyorsaságát és még so«: más újítást vezetlek be. Ilyen előzmények után született meg a várva-várt teljesítmény. Február 1-é- nek éjjelén Alekszejev mester váltása 7 és fél óra alatt 439 öntvényt jegyzett fel. A következő váltásban Kosztantin Gracsev brigádja nagyjából tartotta ezt a teljesítményt és mindösszfe 4 öntvény­nyel jegyzett fel kevesebbet, mint az előző. A legmeglepőbb mégis a párton- kivüli Iván Gracsev eredménye volt. Az öntvények számáL 457-re emelte. Ezt az eredményi egy héten belül 501 darab öntvényre növelte fel. Az eredetileg ki­tűzött célt tehát a hengermű munkásai messze túlhaladták. Egy óra alatt 70 öntvényt készítettek. ÍME ILYENNÉ NEVELTE az irá­nyítása mellett dolgozó munkásokat Iván Turlanov, aki 30 évvel ezelőtt még csak egyszerű hengerelő munkás volt, ma pedig a sztahanovista munka- módszerek egyik legsikeresebb alkal­mazója. Érdemei elismeréséül a mosz­kvai Területi Szovjet képviselőjévé vá­lasztották és őt is, meg munkásait is hosszú méltatásokban ünnepelte az egész szovjet sajtó. Az élenjáró újilók nemcsak erköl­csi siker! értek el. Munkabérük sokszo­rosára emelkedett és igy közvetlenül is részeseivé váltak az egész szovjet nép életszínvonal emelkedésének, amelyhez a maguk munkájával olyan jelentősen járultak hozzá. i

Next

/
Thumbnails
Contents