Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-03 / 14. szám

134«. ápríli» 3. Délpestmegyei Népújság Munkásbíróság Ítélkezik a szabotáló kulákok fölött Délpeslmegye valamennyi szaboláló kulákja a kecskéméi! államügyészségre kerül. A demokratikus rendőrség na­ponta többet vezet elő és ad át az igaz­ságszolgáltatásnak. Körmönfont kártevő volt Selyem Já­nos kunszentmiklósi 62 holdas kulák. Mindössze negyven kiló zsirt kellett be­szolgáltatnia és ezért annyira haragu­dott, hogy az álvevő szövetkezet egész zsirkészletét el akarta rontani. A be- szotgáltalott zsírba egyharmad részben darált nyersszalonnát tett. Vallomása szerint tudta, hogy a szövetkezetbe*, kétszáz kilós hordóba gyűjtik ä zsirt és azt szerette volna, hogy mind a kétszáz kiló élvezhetetlenné váljék az ő romlott szalonnájától. A zsirátvevő azonban észrevette a kártevő szándé­kát és a kuláfcol átadta a rendőrségnek. Selyem Jánost a pestvidéki míuikás- biróság elé állítják és 10—15 évig bör­tönben ülhet majd, hogy legyen ideje leszokni a népellen ességről. Súlyos büntetés vár Szabó Pál, felső- szentkirályi, özvegy Nagy Sándor né, talfáji és Bakó Ferenc belsőnyiri ku- lákokra is, alak sóval és büdös húsca­fattal akarták megsemmisíteni az ellá­tatlanok zsirtartalékját. A hatósági szervek együüttműködése javul, a kulákokra rájár a rúd. Mi újság a nagyvilágban A népek békeszerető tömegei világszerte tömörülnek az új háború meg­akadályozására. Mig az amerikaiak csatlósai az Atlanti Egyezmény aláírására készülődnek, azalatt egyre nő a jelentkezők száma a párizsi világbéke-kon- gresszusra. Eddig közel jélmilliárd ember sorakozott fel a béke táborába, te­hát a Föld lakosságának egynegyed része. A newyorki értelmiségi békegyillés félelmet keltett a háborús uszitókban és most megtorló intézkedéseket ter­veznek a szellemi élet kiválóságai ellen. \ De túlbecsülik a saját erejüket, ha azt hiszik, hogy ilyesmivel vágóhidra kényszeríthetik a népeket. Révai elvtárs Trumant Metternich-hez hasonlította, aki »Szent Szövetsé­get«. létesített, de a népek sz&badság-vágya elsöpörte. Az Atlanti Szerződés sok hasonlóságot mulat az antibolsevisía paktummal, de amint eltörött a »Berlin—Róma tengely«, megsemmisül az imperialista gyujlogatók papirron- gga is. A béke védelmében négy feladatunk van: 1. Szilárdan helytállni a Szovjetunió és szövetségesei mellett. 2. Gazdaságunkat megerősíteni. 3. Fej­leszteni a haza Védelmére irányuló elszántságunk szellemét. í. Megszilárdí­tani nemzetközi egységünket. Minden becsületes ember ügye ‘ez, aki szereti uz életet, a népiéi és a kultúrát. HlDonlahozih a mezőgazdasági mankaversenv az alföldi földmlves szövetkezetekben A Nagykőrösi Földmivesszövetkezet versenyfelhívása országszerte élénk visszhangot váltott ki. A szövetkezeti vezetőségek azóta lázasan dolgoztak a részletes verseny jeltételek megállapítá­sán, mert enélkül a munkaverseny sem- mitsem ér. A Kecskeméti Földmives- szövetkezet is meghatározta vállalt ver­senyfeladatait, amelyek a kitűzött célo­kon kívül különmunkát tartalmaznak május elsejére. Érdemes behatóbban foglalkozni ezekkel a versenyfeltételek­kel, mert egészen új jelenség nálunk a munkaverseny a mezőgazdaságban és avatatlan alig tudja elképzelni, mi min­denben versenyeznek a Földmivesszö- vetkezelek. ' Az első pont a gépek használható állapotba hozását tartalmazza április 54 haláridőre, a második pedig magán­gépek beállítását addig is, amiig a gé­peket kijavítják. A harmadik pontban a szántás olyan célszerű megszervezé­sét vállalják, hogy a traktorok holt já­rata 60 százalékkal csökken. A 4., 5. és 6. pontban a szövetkezet 4 már elismert és 4 felülvizsgálás alatt lévő lermelőcsoporljának gépekkel, nö­vényvédelmi szerekkel, műtrágyával és takarmánnyal való ellátását vállalják. A 7. pont igy szól: Vállaljuk, hogy Kecskemét dolgozó parasztsága számára az eredményes mezőgazdasági termelés érdekében szük­séges műtrágyát és vetőmagot megsze­rezzük, a gépállomás útján a tömeges vetőmagtisztilást, csávázást megszervez­zük, lebonyolítjuk és ennek érdekében u multévi 16 vagon műtrágyával és ’15 pagon vetőmaggal szemben ebben a gazdasági évben 50 vagon műtrágyát és 30 vagon vetőmagot biztosítunk a dolgozó parasztság számára tisztított állapotban. A következőkben az állattenyésztés fejlesztésében vállalnak feladatokat; majd kijelentik, hogy a szerződéses ter­melés területét meghatszorozzák, ser- léshizlalót szerveznek és ezer fát ül­tetnek. Érdekes a különmunkáról szóló zá­radék: A fenti versenyfeltételeken kívül vál­laljuk továbbá, hogy május 1-re vala­mennyi közösen művelő termelőszövet­kezeti csoportunk lakóépületeit, istállóit kimeszeljük, kitakarítjuk. Csoportjaink­nál az okszerű trágyakezelést a szük­séges oktatással karöltve megszervezzük Termelőcsoporljaink között a tanya és üdvartisztasági versenyt megszervezzük. Termelőcsoportjaink között a munka­verseny eredményesebb végrehajtása ér­dekében az egyes csoportok munkáját és eredményeit szemlélendő céllal á kölcsönös látogatásokat megszervezzük. Minden hó utolsó vasárnapján taggyű­lést és minden héten egyszer igazgató- sági ülést tartunk. Termelőcsoportjainkat legalább 2 he. lenként állandóan látogatjuk, oktató és felvilágosító előadások megtartása ér­dekében is. A téli hónapokban, megszer­vezzük az 50 napos mezőgazdasági vagy kertgazdasági szőllő- és gyümölcsterme­lést elősegítő oktató tanfolyamainkat. És végül tagságunk létszámát, mely je- Élenleg 800, a versenyév végére 2000 fölTemeljük. A Kecskeméti Földmivesszövetkezetet egyébként nagy öröm érte. Az országos tenyészállatkdállitáson a »Dózsa« tefme- lőcsopot 16 mangalicás tenyésztörzse két dijat nyert. Boldogan fogadták a tagok a néprádiót és az Írókészletet és büszkén mutogatják látogatóiknak az oklevelekkel együtt. Biztató ered­mény párhónapos működés után. De az sem kevésbbé, hogy csajkamesével rémilgetelt parasztjaink ilyen verseny­tervet hídnak összeállítani és — bizo­nyosak vagyunk benne — végre is haj­tani. A reakció vereségét és a demo­krácia győzelmét jelenti ez a mező- gazdaság frontján. Nagy fejlődés küszöbén a kecskeméti gépgyár Sokai tárgyaltak mostanában a Kecs­keméti Gépgyár fejlesztéséről. A Ne­hézipari Központ és a Tervhivatal is foglalkozott vele. Arról volt szó, hogy szövőgépek gyártására ren­dezik be és akkor halszázzal több mun­kást foglalkoztathat. Nehézségek merül­tek azonban fel, mert a gyár mostani telephelye szűk ilyen nagyarányú fej­lesztéshez, lehál a város más helyén új gyárat kel­lene építeni. Ez az egyik hiba, a másik pedig az, hogy a halszáz új munkás közül négy­száznak szakembernek kell lennie, ilyen pedig nincsen Kecskeméten. Négyszáz szakmunkást kellene ide telepíteni, tehát négyszáz munkáslakást kellene építeni, ami külön tízmillió forintba kerül, a gyár 35 milliós költségén fe­lül, viszont az alföldi munkanélkülisé­gen nem segít. Az a vélemény alakult ki, hogy Kecskemétre nem vasgyárat, ha­nem textilgyárat kell telepíteni, amelyik 1000—1200 betanított niunkás- kással dolgozhat, igy az itteni munka- nélkülieket foglalkoztatja. A Gépgyár fejlesztése azonban nem marad el egészen. Teljesítőképességé­nek kihasználására új rendeléseket jut­tatnak neki és igy mostani szakmun­kásai mellett mégegyszerennyi betnni- iott munkást vehet majd fel. Mindezt pedig annak köszönheti, hogy a gép­gyári dolgozók igyekezete és szorgalma októberben élüzemmé tette. Ma már hél élmunkása van a gyárnak. A négy régi mellé, három újat avattok a múlt hé­ten. Szabó Mihály, Mezei Sándor, Haj­dú László és Farkas Mária örömmel fogadták a három kitüntetettet: iff. Bene Károlyt, Farkas Imrét és D. Nagy Józsefet. Elhatározták, hogy most már megalakítják az élmunkás-kört, hogy ott rendszeresen tárgyaljanak az újí­tásokról, új munkamódszerek kidolgo­zásáról. A gyár termelését havi 30 vagonról 42 vagonra akarják felemelni a szo­cialista munkaverseny folyamán. Most rendezkednek be vizlefolyó-csövek gyár­tására, a fürdőkádak termelését is nö­velik. Újfajta, magukgyártotta zománc­cal kisérleleznek. A selejt még mindig sok, a főcél ennek leszorítása 5—6 szá­zalékra. Nagy a munka! áz, friss a len­dület a munkások között. Farkas Imre elvtárs igy szól: »Már­cius elején alakult meg a brigádunk a tagok kezdeményezésére. Felajánlottunk 20 százalékos többtermelési és emellett a minőség megjavítását.« »Úgy van — erősítette meg Ábrahám Ferenc elvlárs — soha még olyan lel­kesen. nem folyt a munka, mint a nor­marendezés óta. Minden munkás ma­gáénak tekinti a gyárat, nem lélek nél­kül dolgoznak, érzik, hogy az újításo­kat szocialista hazájukért csinálják. Itt van például Bódogh József elvlárs! — mutatott egy jólmeglermelt mosolygó munkásra, aki éppen arra jött. — Kér­dezze meg tőlel — Mit ért el a brigádban? — Csap­tam le az elvíársra. — »Anyag és mun- kaidőmegtakarilás voll a célom, ami teljes mértélvben sikerült is. 80 százalé­kos anyagmegtokarilást értem el. Az 5 hónapos munkaterv alatt három újítá­som volt. Jakubec István és Adám Imre ifjú­munkások fürdőkályha készítésen dol­goznak. Március elseje óta a selejt már csökkent, a termelés emelkedett. Ja- kubecet versenyre hívta ki Szabó Mihály élmunkás. Mozsár András két szakmun­kás és egy segédmunkás társával aLkot brigádot. Fő céljuk a súly és selejt csökkentés. A normát 100 százalékon felül teljesitik. A brigád a szocialista munkaversenyben új feladatokat vállalt: az önköltség csökkentését, a minőség javítását és anyagtakarékosságot. A szocialista mimkaversenybe az ér­telmiségi dolgozók is belekapcsolódtak és brigádot alakítottak. Oppelt József elvlárs >a brigád atyja« ahogy tréfásan nevezik, igy nyilatkozott: »Célunk, hogy az irodát is bevonjuk a munkaver- senybe. Papirmegtakaritás, munkaidő megtakarítás a kitűzött célunk. Azon­kívül minden ügydarabnak 3 napon belüli elintézése. Az új üzemi bizottságot már meg­választották a Gépgyár munkásai, nem volt semmi zavar, szépen megegyezlek, öntudatos, áldozatkész, komoly mun­kások vannak iü, nap-nap ulán tetteik­kel bizonyítják kifelé, hogy a magyar munkásosztályt megilleti a vezető sze­rep ebben az országban. Uj üzem! bizottságok Élénk mozgolódás van Kecskemét üzemeiben. Az ebédidő alatt és munka után a dolgozók a hirdető táblához sietnek, nézik a kifüggesztett neveket és csoportokba verődnek, tárgyalnak, latolgatnak: ki milyen posztra kerül Vagy került az új üb. választás alkal­mával. A Szakszervezeti Tanács XVII. kon­gresszusa határozatot hozott, melynek értelmében felülvizsgálták az elavult normákat és a kollektiv béreket. Az üzemi szervezésre való áttérés szüksé­gessé tette az új üzemi bizottsági válasz- tárokat. Leviszik a szakszervezeti mun­kát az üzemekbe, ahol sok feladata [mellett a (termelés ellenőrzése, fokozása és olcsóbbá tétele lesz egyik legfonto­sabb szerepe. ( Igen fontos, hogy kik kerülnek be az új bizottságokba. A munkások dön­tik el, kik járnak elöl jó példával mun­kájuk és magatartásuk révén a dolgo­zók között, .ezért olyan feltűnő nagy az érdeklődés. Néhány nagyobb üzemben (EKK, Gépgyár, Gyufagyár) már meg volt a választás, a többi helyen folyamatban Van. Rövidesen sor kerül a szakcso­portokban, közületekben is « válasz­tásokra. „SZIKRA“ legújabb kiadványai Megjelent: Rákosi Mátyás: Pártunk feladatai. 50 fillér. Előre szocialista munkaversennyel. 20 fillér. így él a parasztság a Szovjet kol­hozban. — 50 fillér. Mit akar a Függetlenségi nép­front. — 20 fillér. élelmiszert.

Next

/
Thumbnails
Contents