Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1949-04-24 / 17. szám

DÉLPESTBE© VEI Ma: Sporttal kultúrával a békéért Tiéd a gyár, a föld, az ország, készülj május 1. megünneplésére • Á'MASYAR’DOLGOZÓK^PÁRTMlsIAK^POüTfKAíeHETILAPCIA« III. óvfolyam 17. szám Ára: 60 fillér 1949 április 24, vasárnap Romok helyén virágzó élei, urak országából dolgozók hazája A Rákosi beszéd A felszabadulás utáni Magyarország fejlődésének történelmi állomásait je­lenti Rákosi Mátyás egy-egy beszéde. Amikor népünk bölcs tanítója és veze­tője szólt hozzánk, mindig löríéní va­lami. Valami befejeződött, va'anii el­kezdődött. Várakozással és örömmel te­kintett egy-egy Rákosi beszéd felé a tnunkás, a dolgozó paraszt, a haladó gondolkozáséi értelmiség, fé elemtől re­megve és gyűlölködve várta az ellenség, a kizsákmányoló. Ki ne emlékezne vissza a forint be­jelentésére, ki felejtette eí a Nagy F> renc-félc reakció felszámolását? Min­denki emlékezik á jelszóra: sFizesse­nek a gazdagok« és fizettek a gazda­gok. Soha nem látott lelkesedéssel állt Inunkéba a munkás és paraszt, mikor világossá vált előtte, hogy magának épili az országot. 1948. új kenyér ün­nepén Rákosi Mátyás megígérte, hogy traklorállomást kap Kecskemét. Azóta a Á. M. G. traktorainak bugása tölti be • kecskeméti határt. A Népfront kongresszuson elhang­zott beszéd nyomán milliók mozdultak meg, mert meglátták, hogy Rákosi Má­tyás programját nagy nemzeti össze­fogással lehel végrehajlani. És mindezt azért, ment a Rákosi be­szédek lényege az igazság, a dolgozó nép boldogulásának a vezérfonala. Az április 19-i beszéd soha nem lá­tott távlatokat nyitott meg elöltünk. Most láttuk meg valójában, mit végez­tünk eddig, most láttuk meg, hogy jó munkát végeztünk. Gazdasági, politikai és kulturális fejlődésünk útja olyan me­redek, hogy azon csak olyan nép tud végigmenni, mely el van szánva a szo­cializmus végső győzelmének kivívá­sára. Csak az a nép tud tovább menni fokozódó lendülettel a meredek továb­bi részén, mely tudja, hogy szabad hazáját magának épili, magának védi. És csak az a nép tudja megvédeni ered­ményeit, szabad hazáját, mely egysé­gesen sorakozik fel a kommunisták ál­tal vezetett Népfront mögé.. Az össze­tör ácsoló dóit dolgozók tudják végre­hajtani az ötéves tervet, nem tud éket verni közéjük a nyugati imperialisták háborús uszilása. Az április 19-i Rákosi beszéd feltette a kérdést a magyar népnek: építeni akartok, jiékét akartok? A magyar nép megadja erre a méltó választ, mint ahogyan minden Rákosi beszédre meg­adta az igenlő vá'aszt. Ita valaki megkérdi, hogy miért elvan egyhangú igenlő a vá'asz Rákosi Mái yás beszédére, erre Gerő Ernő fe­lelt meg a Párt politikai akadémiáján: »A kommunisták, Rákosi Mátyás meg­ígérte a dolgozó parasztoknak, zsellé­reknek, cselédeknek, napszámosoknak, hogy az urak földje azé lesz, aki meg­műveli: és a nagybirtokosok földje a dolgozó parasztoké lett. A kommunisták, Rákosi Mátyás meg­ígérte, hogy lesz jó pénz és lett jó pénz. A kommunisták, Rákosi Mátyás meg­ígérte, hogy megvalósítjuk a 3 éves Ke i vet — és a 3 lives terv valóság lelt. Ki mer mindezek után kételkedni a kommunisták, a Magyar Dolgozók Párt­ja szavában?« A 19-i beszéd ulán megmozdul az •rszág. Üzemekben, dűlőkön, irodák­ban, lakásokban megindul a felvilágo- *i!ó munka és május 15-én soha nem látóit lelkesedéssel vonul fel az ország a szavazóurnákhoz, hogy győzelemre vigye a Párt, a Népfront, az egész ma­gyar dolgozó nép ügyét. Vincze István. Amióta elhangzott a nagy beszéd, fo­lyik a vita országszerte. Kecskeméten és környékén kisebb-nagyobb csopor­tok alakullak Rákosi Mátyás előadásá­nak kiértékelésére. Diákok, SzIT-ifjak, munkások és parasztok vizsgálgatják, boncolgatják a beszédet, őket legjob­ban érdeklő részei!. Valahányszor elál­lói .választást javasoltunk, hogy meg­kérdjük a dolgozó népünket: helves- lik-e azt az utat, melyet Pártunk az utolsó két esztendőben mutatott, hozzá járul-e ahhoz az öléves tervhez, melyet népünk gazdasági és kullurális felemel­kedésére kidolgoztunk és jóváhagyja-e azt a békepolitikáí, amelyet eddig vit­tünk és folytatni kívánunk. Végül meg akarjuk kérdezni’az országot arravo- nalkozólag is, hogy rábizza-e a felada­tok megvalósítását és a további kor­mányzást arra a Magyar Függetlenségi Népfrontra, metyet Pártunk és az ipari munkásság vezetése alatt a dolgozó nép létrehozott. Ami a ínegtett útait, az eddigi ered­ményeket illeti, nem kételkedünk benne, hogy a választásokon a magyar dol­gozó nép ezeket helyeslőleg jóváhagyja. Az elmúlt esztendőkben nemcsak Inegvédtük a városban és falun a de­mokrácia vívmányait, hanem tovéibb is fejlesztettük őket. A hároméves tervün­ket, mely elé nemcsak ellenségeink, de gyakran követőink is bizonyos kétsé­A Függetlenségi Népfront Kecske­méti Bizottsága vasárnap, 24-én tartja választási nagygyűlését a Szabadság­téren. A felvonulás a nagygyűlés színhe­lyére 9 órakor kezdődik, inig az ünne­pélyes nagygyűlés műsora 10 órakor indul meg. Két hatalmas beszéd ismerteti Kecs­kemét dolgozóival a Népfront válasz­tási programját. Csata István föklíni- vélésügyi miniszter és Keresztes Mihály áliaintiSkár elvtárs .szólal fel-. Az érdeklődés azért is rendkívüli, vassák, mindig fedeznek jel benne va­lami újat. A Világosság kiküldött tu­dósit ója jól látta itt a helyzetet: van miről beszélni Kecskeméten. Csak részeket ragadhatunk ki a hatalmas beszédből, melyet Rákosi elv­társ április 19-én a láng-gyár sport­telepén mondott el: igékkel néztek, hét ‘hónappal a kitűzőit időpont előtt befejezzük. Az ország ter­melése a békebeli fölé emelkedett, de ami számunkra nem kevésbhé fontos, a békebeli fölé emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. ígéretünknek meg­felelően talpraállítottuk a háború rom­jaiból az országot, begyógyítottuk a háború ütötte szörnyű sebeket. Mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a dolgozó nép érdekeinek meg­védése közben tervszerűen és fokoza­tosan kiszorítottuk a kizsákmányolókai a gazdasági élet legfontosabb területei­ről. Két esztendővel ezelőtt még a tőkéseké volt a legtöbb gyár, banjkj s az ő kezükben összpontosult az egész nagy­kereskedelem, Ma már itt is gyökeres a változás: hazánk nem a kizsákmányoló tőkések országa többé, hanem a dol­gozó népé, a munkásoké, a parasztoké. Az elmúlt két esztendő történetére i issza'ekin've, nyugodtan elmondhatjuk .hogy a meglett fejlődés jelér egy új honfoglalással. Csak most vette birto­kába hazáját a dolgozó nép, csak most Jujill meg előtte a szabad jövő. mert előreláthatóan nem is lesz több választási nagygyűlés Kecskeméten. A beszédeket kultúrműsor köríti. — Détulán pedig »Sporttal és kultúrával a békéért« jeligével röplabda és fut­ballmérkőzések és kerékpár versenyek lesznek. Este 8 órakor a Katona József gim­náziumban ének- és zenekari hangver­seny szórakoztatja a dolgozókat. 9 órakor az ifjúság fáklyás stafétát rendez. — Ismét nagy napja lesz Kecs­kéméinek! gozó nép éleiének minden területén hozzájussanak ahhoz a szerephez, mely tudásuknak, számuknak és a gazdaság­ban elfoglalt jelentőségüknek megjelel. Ezeknek az asszonyoknak legtöbbje Nagyszerűen megállja a helyét, s te­kintélyt. e'ismerést biztosított magának. A magyar demokrácia gazdasági si­kereinek egyik titka, hogy fokozódó mértékben be tudta vinni a dolgozó népei mindazokra a helyekre, amelyek azelőtt a birtokos osztályok monopóliu­mai voltak. Emelteit szakítani tudott az évszázados előítélettel, amely a nőket másodrendű embereknek tartotta, meg tudta törni ezt az előítéletet és egyre inkább az éleibe is átviszi a női egyen- jogúsilást. Rá kell mutálnom eddigi küzdelmünk még egy, nem kevésbhé fontos eredmé­nyére: megváltozott a dolgozók viszo­nya a munkához. A munka nem robot többé, nem iga, melybe éhség és kény­szer hajtja a munkást. A munka ma is gyakran nehéz és verejtéket kiván és mégis könnyebbé váll, mert egyre töb­ben Ismerik fel az összefüggést saját fáradozásuk és a köz ügye közölt. Van fnég ma is elég munkás, aki azt hiszi, hogy előnye származik, ha lazít a nor­mán, aki nem takarékoskodik az anyag­gal, vagy nem töri magát, nem törődik a minőséggel. De ezek száma egyre csökken. S helyettük egyre többen 'vannak azok, akik más szemmel, új szellemben néznek a munkára. Akiknek szemhalára kitágult s fétis merek az összefüggést saját munkájuk és az egész nemzet építése közölt. Alzik megértették, hogy jobb munkájuk a jobb jövendőt is 'épili. Az a jelszó, hogy »termelj- töb­bel, jobban élsz«, már új, mélyebb ér­telmet kapott. Ez a felismerés erediné- nyezle, hogy a munka a légi robotból ti dicsőség és becsület ügyévé, a nem- ze.'épités és a szocializmus építésének iuigy ügyévé vált. Ez a felismerés, a 'munkának ez az új értelme hozta létre az új típusú dolgozói s az új munka­módszereket: az élmunkást, a munkás- feltalálói, a brigádmunkát, a munka- versenyt. lEz csak a kezdet Eredményeink mellett természetesen vannak gyengeségeink és hiányossá­gaink is. Általában szem előtt tartjuk, hogy amit eddig elértünk, az csak a kezdet, hogy a tennivalók zöme még csak most jelentkezik. A világéit se engedjünk annak a hangulatnak, amely már meg akar pihenni a babérokon, amely min­dent rózsás színben akar látni. A dol­gozó népet eddig elvégzett munkánk­nál most már jobban érdekli az, ho­gyan kívánunk segiteni a meglévő ba­jokon. Ezért nekünk Is nem,' a múltba, hanem a jövőbe kelt tekintenünk, oda, állova az ötéves terv célkitűzései mu­tálnák. Összefoglalva: az elmúlt esztendők eredményeképpen államunk dönlőíeg a dolgozó nép államává fejlődött s or­szágunkban a hatalmat ma m;'yr a dol­gozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály gyakorolja. Eddigi munkánk eredménye: romok helyén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája. Ezért nézünk nyugodtan a válasz­tások elé, mert biztosak vagyunk ab­ban, hogy eddig elvégzett munkánkat a dolgozó nép helyesli és jóváhagyja. Uj honfoglalás ■Mi, kedves Elvlársaim losuak tartjuk gazdasági eredményein­ket, de egy pillanatra sem felejtjük el azt, hogy a népi demokrácia számúra ti legfőbb érték maga az eleven, a dol­gozó ember. És ezért az elmúlt nehéz esztendők gazdasági eredményéi mellett nem kevésbhé értékesnek tartjuk azokat a sikereket, amelyeket népünk az egész­ségügy terén elért. Mi nagy figyelmet szentelünk a szén- és acélipar terme­lési számainak, de a születési és ha­lálozási statisztikának is. És ha azt ol­vassuk. hogy dolgozó népünk nemcsak a gazdasági termelés tevén szárnyalta túl a békebelit, hanem a népszaporo­dásban és egészségügyben is, akkor ez számunkra annak bizonyítéka, hogy a fejlődés ételünk minden területén egész­séges és egyenletes. Ila ma több a há­zasság', több a gyermekszületés, keve­sebb a halálozás, mint tiz évvel ezelőtt, ha Budapesten a csecsemőhalandósá­got a békebeli 9 százalékról 6 száza­lékra tudtuk visszaszorítani, úgy mind­ebben, mint egy cseppben a tenger, az tükröződik vissza, hogy a magyar szü­lők és az újszülöttek egészségesebbek, mint a háború előtt, jobb gazdasági viszonyok, jobb életkörülmények közt élnek és optimisták. A magyar demokrácia, élén a ma­gyar kommunistákkal, nemcsak elesett- ségéből emelte fel népünket, de egész­séges optimizmust és a jövőbe vetett hitel oltott belé. Ez az optimizmus az eddig elért sikereknek kisugárzása s lépíen-nyomon megírni, atkoz ik. Nehéz­ségek most is vannak, és még lesznek ű jövőben is, de ma már nem félünk tőlük. A magyar népi demokrácia nemcsak arra büszke, hogy a dolgozó nép gyer­mekei L-lőlt minden kaput szélesre nyi­tott. hanem arra is, hogy egyre növekvő mértékben valósítja meg a nők egyen­I jogúsitását. Mi szívós munkát folyta­tunk üzért, hogy a nőik a magyar dől­Mok egyenfogűsága rendkívül fon­Vasárnap választási naggggfilfó

Next

/
Thumbnails
Contents