Kecskemét, 1949. január (3. évfolyam, 1-5. szám)

1949-01-16 / 3. szám

2 Kecskemét 1949. január 19. Olcsó »rak! Éteikö'öntegességek Akar Ön jól és olcsón szórakozni? Csak a BßFßtVQ&btM kell menni! Kitűnő italok Ónodi — Vinczc zenekar ! M Of kollektív szerződés özv. Hcjjas Islvánné ALsószenlkiráiy 100/a sz. a. ugyancsak 9 sertéséről •feledkezett’ meg.. Büntetése 5000 FrL Sz. Tóth János Reiszmann Sándor- utca 40. sz. a. 107 holdas kulák a hol­dak számának feltüntetésénél «tévedett» és 2 sertéssel kevesebbel vallott be Büntetése 15.000 forint. Id. Nagy János 87 holdas kulák) állatállományát nem jelentette be, azit a fja kérdőivére jegyezte fel, amiért 5000 fi. pénzbüntetést kapott. ' Szőke Mihály Budai-u. 14. sz. ku­lák, akinek feleségével együtt 58 hold földje van, kél hízott sertést nem jegy­zett be. Ezért 0000 ft. pénzbüntetésre Ítélték. ; Fazekas Púi öz-u. 5. sz. a. lakó 35 holdas hutáik 5 sertését nem irta be, bmiérl a büntetése 6000 forint. Kéri Ferenc Tompa Mihály-utca 10. sz. a. lakó kulák gyermekei ivére ve­zette rá jószágállományát, Balog Ist­vánná Kéri Sára pedig beleegyezett febbe a hamisításba. Kéri 2000, Sára 1000 /Ft pénzbüntetést kapott. i Ez utóbbi kivételével valamennyi ítélet jogerős és valamennyi kulák jrendőri felügyelet alá is került. Az alábbiakban ismertetünk egy ilyen kulák-tárgyalás lefolyását: A színhely Gubisi József rendőrszá­zados, rendőrbünlető bíró hivatali szo­bája. A vádlott Lázár János 91 holdas fiatal kulák, aki egv kétéves üszőt nem tüntetett fel a népszámláló lapon. A fiatal kulák rendkívül elegánsan áll az ftszlai előtt, prémes bunda, vasalt öl­tözet, vadonatúj dzsentri cipő* a ru­házata. Azt mondja, .hogy Pesten < ma­gánegyetemre» jár. (Vájjon mi lehet ez? Kulák- és gyáros-csemeték búvó­helye?). t — Megértette a vádat? Bűnösnek érzi magát? — hangzik csendesen a. sablonos kérdés. ( — Hát... Úgy történt, hogy nem be­széltem meg a (bérlőmmel... — Kié az üsző ? — Az enyém. — Lám! Akkor magának kellett vol­na bevallani. Tehát beismeri? — Beismerem. — Kihirdetem az Ítéletet: 10.000 fo­rint pénzbüntetés, ami nemfizetés ese­tén 5 hónapi elzárásra átváltoztatható. A kuláik-csemete arca meg sem rez­zen. ’ — Megnyugszik az Ítéletben? — Most nincs nálam elég pénz. — Ráér 15 nap alatt is... — Akkor megnyugszom. És már írja is alá a jegyzőkönyvet, hanyagul, át sem olvasva, mintha fő- pincéri számlál írna alá valamelyik pesti muialóbau. Ilyen kemény ököllel kell lesújtani a vakmerő merénylőikre. Olcsó árak az államosított Borotvásban A Beretvás kávéház és szálloda álla­mi kezelésbe került és a vezetésre Nóti Miklós elvtárs kapott megbízást. Első dolga volt, hogy a régi borsos árakat leszállítsa és a valóságban is megvaló­sítsa a Jelszót: sA Beretvás a dol­gozóké!» Az árleszállítás az egész vo­nalon közel 50 százalékos és már ven­déglátói színvonalon mozog. A vállalatvezetőnek nagy tervei van­nak: áttataroztatja, ikicsino síitát ja a.í (egész épületet, igy a szálló bejárata forgóajtói kap, a szobák berendezéséi felfrissítik, új ágyneműket szereznek be stb. ü A Beretvás az állam kezében új kor­szak elé érkezeti: a felvirágzás kor­szaka elé. A felszabadulás óta több kollektív szerződést kötöttek a szakszervczelefk- a munkáltatókkal, melyekben megha­tározták a dolgozóik jogait és megha­tározták azokat a béreket és munka­feltételeket, melyeknek alapján a mun­kások a kizsákmányoló tőkésekkel szemben védve vannak. Az új kollek­tiv szerződés, melyet e hó 15-én Írnak alá, sokban különbözik a régi kollektiv szerződésektől. I Első ízben fordul elő az, hogy a szakszervezetek nem a Gyárosok Or­szágos Szövetségével, hanem a demo­kratikus állammal, az iparügyi íninisz- trdummat és annak kötelékében mű­ködő ipari igazgatóságokkal kötik meg a szerződést. De nemcsak abban különbözik az új kollektiv szerződés az előbbiektől, hogy most nem a lökésekkel kötik a szerző­dést. hanem abban is, hogy most a dolgozóknak nemcsak a jogai, hanem a kötelességei is meg vannak szabva, hogy mik azoik a munkafeltételeik, me­lyeket leljesiteniöik kell a dolgozóív ál­lamával, a dolgozó magyar néppel szemben. Felelőssé teszik az ország minden dolgozóját az ország újjáépí­tésének sikeréért. Ha a kollektív szerződésnek azon részét vizsgáljuk meg, mely a dolgozók jogait biztosítja, most elő­ször foglalkozik a kollékliv szerződés meghatározottan azokkal a juttatások­kal, melyeket a dolgozók nem heti- bérekként, hanem az állam állal vál­lalt szociális és egyéb tehervállalások révén térit meg égy-egy munkásnáki. tizek alapján az államosított szektor­ban minden dolgozó után a demokra­tikus állam havonként 234 — forintot fizet ki, amely ugyan a borítékban nem található, de napközi otthonok, cscese- mővédelem, üzemi konyha, OTT, illet­mény adó, üdültetés, fizetéses szabad­ság, a napi 30 perces ebédidők és azok a fizetett ünnepnapok, melyeken ba nem dolgoznak is, megkapják bé­rüket munkavállalóink, teszik ki a fent említett összeget. ■ Ezek után nem lesz senkinek sem kétsége a felől, hogy mivel ez is a 'fi­zetés egy részének számit, valójában hiint ahogy Rákosi elvtárs nov. 27.-i beszédében leszögezte, nemcsak hogy elértük, hanem el is hagytuk a béke­beli életszínvonalat. Amikor pedig azt a részét vizsgál­juk a kollektív szerződésnek, melyben kötelességek vannak megszabva, .ak­kor megtaláljuk azt, amely valószínűleg nem fog tetszeni azoknak, akik a mun­kahelyeiken nem értették meg azokat a feladatokat és nem végezték el mun­kájukat úgy, ahogy azt a munkások öntudatos részé, ,és akik nem azt néz­ték, hogy hol lőhet egy fél T kikap­csolódni a munkából, hanem kihasz­nálva minden percüket, nemcsak hogy jó munkát, de jobb munlkát igyekeztek mindenkor végezni,’ mert átérezték és tudatosan érezték azt, hogy a gyár az övék és magúiknak termelnék. • Komoly feladat vár az öntudatos munka so kra és vezetőkre, hogy meg­magyarázzák az öntudat nélküli és léha munkásoknak azt, hogy azo-k az esetleges munkafeltétel szorítások, me­lyek az új kollektiv szerződésben kö­telességként hárulnak majd rájuk, meg­magyarázzák, hogy a több termelés és az ésszerűbb termelésre miért van szükség, hogy az önköltséget csök­kentsük, és hogy az anyagokkal taka­rékoskodjunk. Ha megállapítottuk azt, mint ahogy lényként' megállapítottuk, hogy az élet­színvonal á békebeli fölé emelkedett, ükkor meg kell állapítanunk azt js, hogy az áru termelékenysége nem emel­kedett ugyanilyen arányban, mert a munkabérek 1938-hoz viszonyítva el­érték a kb. 120 százalékos állag szá­zalékot, ezzel szemben a termelékeny­ség csak kb. 95 százalékot ért el Te­hát azok aiz eredmények, amelyék a három éves terv végrehajtása folytán adódlak, nem biztosítják teljes egé­szében a jelen munkakörülmények (kö­zött az életszínvonal fokozatos emel­kedéséi anélkül, hogy ne hoznánk össz­hangba a munka termelékenységének fokozását. Okvetlenül szükséges az, hogy azokat a laza normákat, amelyek lehetővé ’tették azt, hogy a munkabé­rek a Termelés arányától igy elszalad­janak, megszorítsuk azokat és ne ve­gyen fel senkisem olyan munkabére­ket, amely nincs alátámasztva meg­felelő mennyiségű termeli áruval, v A munkanélküliség megszüntetése, ínely ennek az évnek végére biztosít­ható lesz, abban (az esetben, ba a tervünket teljes egészében .hajtjuk vég­re, ennek egyik alapfeltétele, hogy ter­melésünket nemcsak állandó több mun­kás és több munkaóra beállításával, hanem az egy munkaórára eső több termelési értékkel is támasszuk alá. Az öntudatos dolgozók, akik brigádok­ban vallalkozlak a jobb éssze­rűbb munka elvégzésére és akik minta­képeivé váltak az üzemek dolgozóinak, egyik alapjai képezi annak az új szo­cialista rendszer építőjének,, akik tud­ják azt, hogy jobb életszínvonalat a jobb munkával lehel biztosítani. Azok pedig, akik munka vagy a jó mimika nélkül akarják biztosítani megélheté­süket és akiknek sohasem elég gyors az életszínvonal emelkedése, azok a reakciónak szekértőiéi' és akár tudat­lanul, akár tudatosan a reakció báli­jaivá válnak. 1 Úgy, ahogy az ország nagy üzemei­ben a dolgozók belátták azt, hogy csakis a fenti módon lehet országunkat szocialista termelési rendre átállítani, úgy ahogy az élmunkások és kiváló munkáért kitüntetett dolgozók bebizo­nyították azt, hogy jő munkájukkal a közösség javát szolgálják, a kecske­méti dolgozók is bele fognak illeszkedni abba a közösségbe, mely a népi demo­1 kra tik us országunk tenne lését arra a színvonalra emeli, .ami biztosítja or­szágunk jövőjét, a szocializmust. Z S. A Párt napirendre tűzte a fürdő kérdését A Vágóhíd megnyitásával megkezdődött Kecskeméten is a 3 éves terv utolsó szakaszának megvalósitása Az új vágóhíd a Közhű lőház átala­kításával szerdán megnyílt, ezzel meg­kezdődött a 3 éves terv utolsó évi Jnunka-sorozala Kecskeméten is. Az új vágóhíd két vágócsarnokból, bélmosó helyiségből, serlésszúró helyiségből, ké. istállóból, bőröző helyiségből, irodá­ból, mérlegházból és munkás öltöző- ebédlőből áll. Szerdán voll az ünne­pélyes megnyílása a város vezetőinek, a pártok, szakszervezetek, rendőrség, tűzoltóság, az üzemek küldöttjeinek je­lenléiében. Czagány Ferenc polgármester .rámu­tatott arra, milyen nagyjelentőségű a vágóhíd üzembehelyezése, úgy köz­egészségügyi szempontból, mint a vá­ros jövedelmeinek fokozása szempont­jából. Az üzem behelyezés egybe esik a 3 éves terv utolsó évének megindu­lásával, mellyel kapcsolatosan nagy a varos vezetőségének a várakozása. Az Országos Tervhivatal, de a kormány­zat egyél) szektorai részéről is megvan a készség arra, hogy városunkon segít­senek. A segítés módozatait hasznos és jövedelmező ipari üzemek létesíté­sében jelölték meg. Idevonatkozó lag ép­pen a holnapi .napon gyűlnek össze a város vezetői, hogy tervhivatali tárgya­lás céjlára előkészítsék a szükséges be­ruházásokat. Minden reményünk meg van arra, hogy ,a magyar demokrácia rosunkal kiemeli abból az elesettségből, amelybe egyoldalú mezőgazdasági be- állilottsága miatt került. Abban a re- jnényben, hogy ebben ,az évben még több és jelentősebb beruházással gaz­dagíthatjuk városunkat, adom .át ren­deltetésének az új .vágóhidat. A vágóhídon már az első nap ■ 6 marhát, 24 serlést és 3 borjút vágtak le a legnagyobb .tisztaság között. Igen nagyjelentőségű az ,az elhatáro­zás, mellyel a (Magyar Dolgozók Pártja napirendre tűzte a fürdőkérdést és ami azt jelenti, hogy , a fürdőkérdés is meg­valósul városunkban. Elsősorban a gőz és kádfürdőről van szó, mely a mai árpolitika mellett a .dolgozó tömegek számára nem használható. Pártunk vé­leménye szerint a fürdő nem kerülhet többé 2 forintnál, ezért mindenekelőtt olcsóbbá kell lenni a vizet. Régen, ami­kor még kapitalista kezekben volt a vizet adó malom, mégcsak valahogy még leheteti érteni, hogy drágán adja a vizet, ma már azonban más a hely­réi: a malom az államé, mely lehetővé fogja tenni, hogy a legszélesebb nép­tömegek is használhassák a város egyetlen köztisztasági üzeméi. A szabadságharcos Szövetség közgyűlése A Magyar Szabadságharcos Szövetség tkecsfkeméli csoportja f. hó 16-án, va­sárnap d. e. 10 "órakor tartja • első rendkívüli közgyűlését VI. kér. László Károly-u. 5. sz. alatti székhazában. Tárgysorozat: 1. Uj vezetőség vá­lasztása. 2. A sporlszakoszlályok szer­vezési munkálatainak megbeszélése. 3. A céllövő és motoros szakosztály ver­senyeire benevezések. 4. A tagság ré­széről történő indítványok, stb. Kérjük a bajtársikat a ponlos meg­jelenésre. Belépésnél a tagsági könyv előmulatandó. Aki tagsági könyvét nem kapta meg, jelentkezzék érte székhá­zunk bodájában d. e. 9—1-ig, d. u. 3—6-ig. Uj tagok felvétele ugyanitt. —■ Vezetőség. Szőlőmivelő gépeket ad a Gépállomás Az állami gépállomásra (Rávágy- lér) minden célra megfelelő takaró, nyíló és kultiváló lóvontatású kapák érkeztek, melyek a szőLőmivelésnél igen jól használhatók. A lóvontatású kapákért jelentkezni lehet a gépállomáson. Jelentkezzenek minél többen I NŐI és ÚRI DIVATCIKKET legjobban vehet H é j j a s Divatházból ! Textiláruk szép választékban Héjjas Jánosnál Süteményt jó minőségben GYEN ES cukrászdában szerezheti be ______________ Tortarendelések jutányos árban i

Next

/
Thumbnails
Contents