Kecskemét, 1949. január (3. évfolyam, 1-5. szám)
1949-01-09 / 2. szám
Az ügyvéd a fél feudális, kapitalista társadalmi rendszerben a közfelfogás szerint «a paragrafusok csűrése-esava:ása, az ügyfelek nyázása révén élt a nép zsírján». És valóban, ha az általánosítás — mint minden általánosítás — nagy- ban-egészben nem is volt helytálló, a magántulajdon szentségében gyökerező gazdasági berendezkedés és az ezt védő törvények az ügyvéd jogi segédlete mellett úgy érvényesültek, hogy az uralkodó osztály kezében levő botnak, a törvénynek, a jogban járatlan és a politikailag, gazdaságilag kiszolgáltatott osztály csak a vastagabb végét érezte. A népi demokrácia politikai és gazdasági létesítményei ezt az osztályhelyzetet megváltoztatták és most már nem csattognak az ostorcsapásoik a néhány évvel ezelőtt még kizsákmányolt, de az osztályharcban felülkerekedett dolgozók hátán. A megváltozott osztályhelyzet, a megváltozott termelési rend és a magántulajdonon alapuló jogintézmények sorozatos megszüntetése szükségképpen maga után vonja a letűnt rendszer jogszabályainak hatály önki vül helyezését és oly jogszabályok megalkotását, amelyek a népi demokrácia tartalmának és igényének megfelelnek. Az igazságügyi kormányzatunk az elavult törvén nvekne.k már egész sorát haíályonki- vü.1 helyezte és haladottabb szellemű szabályozással pólolla. A haladó ügyvéd felismeri a népi demokrácia vele szemben támasztoít követelményeit. Szakismeretét, élettapasztalatát a demokratikus jpgalkalmazás érdekében három irányban fejű ki: 1. A formailag még éleiben levő, de antidemokralikus alaki és anyagi jogszabályokat kritika tárgyává leszi és igyekszik megérteim a jogot kiszolgáltató birákkal, hogy a holt betűkké merevedett jogszabályokba is demokratikus tartalmat lehet és .kell önleni. 2. A mar megalkotót! újabb szabályozást a jog hasonszerűség eszközeivel a jog minél szélesebb területeire terjeszti ki. 3. Kezdeményező tevékenységei fejt ki a szocializmus felé vezető népi demokrácia jogi szabályozása vonalán. Az ügyvédek munkaközösségei működésüket a fenli irányokban fejtik ld. Példát akarnak mulatni arra,hogy az ügyvéd a mull kárhoztató kinövéseivel szakítva, magasabb tudását és felkészültségét a haladás szolgálatába állítva, a maga munkájával is hozzájárul a szocializmus jogi.épületének felemeléséhez. A kecskeméti ügyvédek e haladó szellem érvényesítésében előljárni Iá vánnak. aminek célja, hogy városunkban alakult meg a vidék első és az ország második ügyvédi munkaközössége, mely Kecskemét nagy szülő ltjének, az író és jogász Katona Józsefnek ne- rét Tiseli. Taggyűlés a Rákosi-körzeíben Hatalmas érdeklődés közben, a tiszta demokrácia jegyében határozott a tagság a kizárások felett „Erős a mi Pártunk, nagy boldogság a tagjának lenni!*1 Este 6 óra és mär zsúfolt a MDP Rákoslnkörzete Czollner-léri helyiségének nagyterme, pedig a taggyűlés még- csak fél T-tkor kezdődik. Akik később jönnek, már csak a falak mellett húzódhatnak meg, de nagyon sokan a folyosóra rekedtek. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása van a napirenden. A központi kiküldött, is erről beszél. A cél: megtisztítani a Pártot a nem odavaló elemektől, hogy megőrizhesse a Párt az élcsapat jellegét, hogy minden fék, minden zavaró erő nélkül tudja elöre- vinni az egész nemzetet a szocializmus útján. Ezért hazafias cselekedet is a taggyűlésre váró tennivaló. Néma, feszült figyelem fogadja a bejelentéseket: a kizárás nem megszégyenítő és csak a legritkább esetben hat ki az illető állására. A Párt csak' példát mutat, irányt szab, de nem végezheti el mindenki helyett a munkát, amit el kell végezni minden tisztesssé- gcs, becsületes embernek magának, hogy a szocialista haza felépülhessen. A Párt nem rombol, hanem épít, nem földönfutóvá leszi az: embereket, hanem napró 1-napra egyre több munkaalkalmat teremt. Az ellenkező híresztelés a reakció mesterkedése és éppúgy hazugság, mint az eddigi összes híresztelései. A szavak nyomán feloldódik a feszültség, mindenki megtapsolja a Pártol. mely ily nemes elhatározásokra képes. ; A kizárási javaslatokra kerül a sor. 1''. L. kereskedő kizárását röviden indokolja a felülvizsgáló bizottság javaslata: . «Helyezkedő, nagyképüsködö, a Fáitól egyéni céljaira szerelné felhasználni«. Valóban rövid az indokolás, de annál • találóbb, i F. L., mintha villám vágóit volna bele, felugrik a helyéről. És beszélni kezd egyre hevesebben és egyre támadóbban. Ugv gondolja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Közben a kizárási szándék mögött antiszemitizmust emleget, mire kórusban felzúg a telem : t — Igaza van a bizottságnak! Bentiünket is rágalmaz és most is a saját érdekeit feszegeti! A kereskedő tovább akar hadakozni, de egy hang lehűti: — Mindig iparengedélyért jár • a Pártba, máskor nem is látni! i Nem kell több: egyhangúan kizárás. i B. K.-né ellen már hosszabb a kizárási indítvány, de a lényege egyetlen szó: osztályidegen. Az egyik elvtárs tudja a történetet: az asszony egy gróf felesége, akinek földbirtokát kiosztották, márpedig grófnak vagy' grófnénak — igy mondja — nincs helye a Pártban. Egy elvtársnő ellenkező véleményen van: — Odeschalciné hercegnő volt, mégis bebizonyította, hogy igaz demokrata. Ezért meghagyták neki földje, egyré- szét, sőt fontos külképviseleti megbízást is kapott. Egy másik elvtárs meg igy vélekedik ; ) '■ — B. K.-né akkor ment férjhez, amikor férjének már nem volt egyetlen hold földje sem. Férje is, ő is becsületesen dolgoznak, az asszony a szak szervezetben is. Mégis a legnagyobb elővigyázatosságot kell tanúsítani, mert \a gyanú fennáll. B-nének a szak- szervezetben lesz még módja bebizonyítani, hogy hű tud lenni a munkásosztályhoz. A tagság a gyanúsítottat» kívánja látni, aki azonban már áll a terem közepén. Kigyulladt arccal beszélni kezd — Igazuk van az elviársaknak, hogy gyanakszanak, de még fogom mu!a:n;, hogy még méltó párttag leszek. Ezért a kizárási javaslatot magamra nézve elfogadóm. Szavazni tulajdonképpen már nem is kellene: mindenki helyesli és magáévá tesz.! a kizárási javaslatot. Most fordított eset következik. F. A. könyvkötőt azért javasolják kizárásra, mert «továbbszolgáló katona volt, iszákos, pártmunkát nem végez«. Alig hallatszanak el a súlyos szavaik (egyszerre két nő is felugrik: i — Az pedig már nem áll, hogy iszákos! Mi együtt dolgozunk vele, ismerjük otthonról is, józan ember ő! \ Egy férfi és egy nő meg igy beszél: — Mi I-’. elvtárs tizes csoportjához tartozunk és áltitjük, hogy minden héten ott van nálunk, irányit, nevel minket... A titokzatosság levegője kezd elterjedni, különösen akkor, amikor a könyvkötő elvtárs is szót kér: — Nem voltam továbbszolgáló, csak őrvezető a szegedi hidászoknál. Nyilvánvaló, hogy itt valami hiba van. De gyorsan megoldódik a nyitja. Jelen van a szakmaközi bizottság titkára is, aki felnyitja: > — Én tudom, hogy névcsere történt. Van egy hasonló F. A., akire az elhangzott jelzők mind ráillenek. Mindenki boldog, aki hozzájárullt a rejtély megoldásához, de boldog az egész tagság is, hogy egy jó elvtársaf sikerült megmenteni. Tudja mindenki, baja a MDP-ban. Újabb fordulatot hoz a következő hogy a becsületesnek nem történhet kizárási javaslat: R. F. városi tisztviselő volt, de állását remélt nagyobb kenyérért kereskedőség- gel felcserélte, méghozzá nagykereskedőkhöz lépett bB társnak. Egyébként is «helyezkedő, megbízhatatlan. kártyása. Ez a kizárási javaslat indokolása A tisztviselő-kereskedő alig várja végig a szavakat és egyre gyorsabban, egyre szenvedélyesebben vitázik. Rutinos szónok: hol az érzelemre akar hatni, hol szidalmakkal akar magának tekintélyt szerezni. De nem sok eredménnyel, mert a tagságot nem lehet becsapni! A hangulatból érzik, hogy csaknem felesleges minden további $zó. Mégis akad egy felszólaló éspedig a kereskedő saját fia, égj' képzett, józan, fiatal elvtársi ; — Nem a fiú szól az apja ügyében — mondja szelíden — hanem; a párttag egy másik párttag ügyében, igaza van a kizárási javaslatnak. Apám túlsókat tartózkodik a kávéházban, nem képezi magát és csaknem teljesen él- szakadt a Párttól. Az apának nem lehel több érve, bár látszik rajta, hogy a nyelvén van még valami. Ismét lehűtik: — Mondhatná ,azt, hogy iparkodik kiküszöbölni a hibákat és egy idő ulán ismét rászolgálni a legnagyobb kitüntetésre, a párttagságra... Az önkritika azonban még nem kenyere a családilag leleplezett kereskedőnek, de, tulajdonsága a következő elvíársnak, akinek kizárási ügye most sorra 'kerül. Zs. J. elvlárs bizalmi tisztséget töltött be a Pártban, előadásokat tartott, más megbízatásokat is kapott, de amint a javaslatból kitűnik, «annak dacára, hogy szervezett üzemben dolgozott, már tanonö kólában részt vett fasiszta mozgalom* pan, aktiv tagja volt a nyilas pártnak és csak 19^7-ben lépett be a .MKP-Ba, feltehetően egzisztenciális okokból». Zs. elvlárs esete határozottan meglepetésként hat, hiszen alig van, aki ismerné a múltját. Minden szem: a sarok felé irányul, ahonnan szólásra jelentkezik : i — Engedjék meg az elvtársak, hogy elmondjam úgy, ahogyan a felülvizsgáló bizottság előtt is elmondtam... És beszélni kezd csendesen, megbánó au. Elmond mindent a múltjából, így fejezi be: , — Arra kérem az elvlársakál, * »Eft fogadják el az ellenem hozott kizárási javaslatot; í0‘ mert megérdemlem. Nyilas voltam éi még túlkevés idő állt rend el kéz ésjemre, hogy valódi énemét! rúégrab tásfcáhogy bebizonyíthassam: az én igazi helyem ebben a Pártban van. Fogok módot
