Kecskemét, 1946. október (1. évfolyam, 14-27. szám)
1946-10-11 / 18. szám
f5i voltát, ezzel megadta annak a törvényesség látszatát. A népbíróság nem állapította meg a háborús uszítást sem, csak népes demokrácia ellenes hírverést. Nyomatékos enyhítő körülménynek vette, hogy Gesztelyi gazdasági vonalon az ország felemeléséért küzdött és rengeteget tett a kisemberekért. Ezért összbüntelésül a népbíróság 1 év és 6 hónapi börtönt szabót; k: ebből 1 hónapot, az előzetes letartóztatás idejét beszámította. A vád súlyosbításért fellebbezett, a védelem pedig szabadlábra helyezést kért. ezt azonban a népbíróság nem teljesítetteNAGY FERENC MONDOTTA: „líec$ke*néÍMli az 025 ölSzáfyfrCHQ’&zt&áfrái" Révész László a kecskeméti vezető pozíciókat követelte a Kisgazdapárt számára A „Kecskemét“ tudósítójától. A Kisgazdapárt vasárnapi nagyszabású gyűlésével kapcsolatban beszámoltunk már arról, hogy a nagygyűlést követő társasebéden a résztvevők rendkívül meleg ünneplésben részesítették az első felszólalót, Panomarjov orosz őrnagy, városparancsokot, aki ’gyújtó hatású beszédben tett bitet a szovjet- magyar barátság mellett. Utána Révész László dr. képviselőnk emelkedett szólásra és a hallgatóság tüntető tapsai közben követelte a törvényhatósági választások megtartását, kihangsúlyozva egyúttal pártunknak azt a régi követelését is, hogy a számarány alapján kapja meg a Kisgazdapárt Kecskeméten is az őt megillető állami és városi vezető pozíciókat- Rééész László dr. e szavainál a társasebéd résztvevői melegen ünnepelték a kecskeméti kapitányság felfüggesztett, jelenlévő vezetőjét, Mikes Ivám dr-t. Tóth László'polgármester mondóit ezután nagyhatású, emelkedett szellemű feliköszöntő beszédet Nagy Ferenc miniszterelnökre. Lelkes éljenzés és taps közben állt fel helyéről a miniszterelnök és az alábbi beszédet mondotta: A népek barátsága többel ér, mim a áiplomácia mesterkedése — Legelőször is hadd köszönjem meg azokat a meleg és kedves üdvözlő szavakat, amelyek felém szálltak a városparancsnok úr részéről- Révész László kedves barátom részétől és ugyancsak régi jóbarátom. Tóth László polgármestertől. Nem akarok megkülönböztetést tenni, mégis hadd mondjam meg, nem tulajdon személyemnek esett jól a városparancsnok úr néhány szava. Manem jólesett azért is, meri el tudom képzelni, hogy a meg-zálló háti. seregnek az a képviselője, aki illőnek tartja együtt örülni ennek a városnak a népével, amellyel együtt él. az bizonyosan hétköznapjain is együtt érez a néppel és kölcsönös szeretet fűzi össze a nó-ppel. Ez az igazi őszinte barátság a népek között, ez többet ér, mint a hivatalos diplomácia minden mesterkedése és minden hivatalos kijelentése a szovjet-mit gyár barátságról. — A mai egyszerű ember, aki a maga életének köznapi gondolataival küzd nyilván abban a felfogásban. hogy azok, akik ma az ország élén állarak, nem is tudnak messze nézni előre, mert a napi problémák, a kormányzás napi gondjai és nehézségei nem engednek időt :i gondola; szárnyalására, nem engednek időt tervek kiépítésére. Azonban én kedves barátaim, nagyon alulró! jötj. ember vaarvok. Engem nem a közéletben eltöltött esztendők formál, f&k azzá, ami vagyok- hanem az j\ hamvnc esztendő, amit r barázdálta-, töltöttem el. éppen úgy. mint akármelyik tagja az fin társadalmi rétegemnek, a parasztságnak. Ez a harminc esztendő tanított meg arra, hogy mindig tovább kell nézni a mai napnál, még a holnapinál is és most, amikor talán a legfelelősségtel.ic- sebb helye™ vagyok, egyenese: az a kötelességem, hogy az égős magyarság, nevében megpróbáljak mesz. sze előre nézni és megpróbáljam a magyarság jövendő .lehetőségei: elképzelni. .Kedves barátaim, a háború szörnyű veszedelmei és az összeomlás után minden erőnket arra kell összpontosítanunk, hogy jövendőnk fejlődési alapjait tegyük minél szélesebbé és biztosabbá. Véget ért a történelmi szerep — Ezt talán gyakorlatilag úgy fejezhetném ki, hogy akkor, r mikor a magyar munka, a magyar kéz produkálni tud, minél kevesebbet e - jülik feli ezekben a napokban, minél többet tegyünk tartalékká jövendő boldogulásunkhoz. Mi $ háború összeomlás idején megtanultuk a szenvedések elviselését. Ma már kisebb a szenvedés, mert kevesebb a bizonytalanság. Mégis azt mondom, próbáljuk meg még egyideig vállalni a legnehezebb szenvedéseket 's. Vállalni a nélkülözésből annyi', amennyit csak emberileg elviselni képesek vagyunk, hogy biztossá tegyük fejlődésünket a. jövőre nézve. Biztossá kell tenni, mert a magyar hivatás nem szűnt roee azza:, hogy végétért az a történelmi szerep, hogy a nyugat kultúráját védjük kelettel szemben. Mindent visszanyer belünk, ba új életet kezdünk — A ni agyai' hivatás csak megváltozott. A magyar nép műveltsége. szorgalma, életrevalósága, kész. ségei. országunk földrajzi fekvése mind arra hívnak bennünket, hogy HélReleteurópa népei előtt a hrln, diónak a zászlóvivői ' le gyű U ív; ezt . európai, hivatást méd akkor is. vállalni kell. fiooy ha eddigi és minden népek között • legnagyobb, bennünket ért csapásainkat a párizsi békekonferencia megtetézi újabb csapásokkal. Át kék állítani egész éle+ünket Vállalnunk kell azt. arait 1867-beni Grndwig mondott, r dán perasztvezér. amikor Dánia elveszítette a maga háborúját és területeinek legnagyobb részét, hagv a határok között is mindent visszanyerhetünk akkor, ha új életet kezdünk. Nem zúdulhat most ránk a::y- nyi csapás és annyi szenvedés, hogy mi visszautasítsuk azt a hivaúís:, amely reánk, magyarokra- itt Délke- leteurópában vár. De ha vállalni “akarjuk ezt a hivatást, akkor ludcg fejjel ki kell számítani azokat a lehetőségeket., amelyek ennek alapjául szolgálnak. Vállalni kell minden konzekvenciát — Ál kell állítani mezőgazdasági életünket- Ej életet kell kezdeni a. szűk hatályok között is. A dán parasztságra mondott új életnek példája van Kecskeméten. Magyarország mezőgazdasága azzal, hogy végrehajtottuk a földreformot, paraszt- mezőgazdasággá vált. Parasztmez.ő- gazdasággá változásának minden konzekvenciáját, vállalni kell a jövendőre nézve is. Egész gazdasági életünket úgy kell átállítani, hogy a népek, a külföldi nagy országok hatalmas területeinek népeivel szemben a gyilkos versenyt a kétkezi munka magasabbrendűségével győzzük le- És -erre mutatott példát a kecskeméti nép, amikpr az országnak legkietlenebb, legsivárabb homokján olyan kultúrát teremtett, amely még a gyilkos gazdasági válság éveiben is jobban megkönnyítette ennek a vidéknek életét, mint legdúsabban termő vidékekét. kell szerveznünk egész mezőgazdaságunkat, meg' kell szerveznünk úgy. hogy megtanuljuk először azt a haladás vágyat, amely a kecskemétieket fűtötte akkor, amikor a homokba az első szőlővesszőt, vagy az első gyümölcsfát elültették. Tanuljuk meg azt a szívósságot, türelmet, kemény kitartást, amellyel meg tud. fák várni, hogy a homokba ültetett gyümölcsfák teremjenek és jójétet bizosítsanak ennek a vidéknek. Meg kell tanulnunk azt a gondolkozást, amely ennek a vidéknek a népét áthatotta, azt a precíz tudást, amellyel elvégezték munkájukat- Egyben vállalni azt a forró lelkesedést, izzó ihletet, amellyel ezt elvégezték Kecskeméten. A mezőgazdasági kultúra a Jobblét legszilárdabb alapja — Ej világ ez, amiben élünk, amelynek egyelőre még- a kapuiban vagyunk. Az új világban s mi feladatunk, szegény magyar nép vezetőinek a feladata nem lehet más, minthogy életszínvonalunk szociális, kulturális, gazdasági rendszereiben úgy emeljük fel & magyar népet, amelyben a történelem során bármikor is, magára .hagyatva is. — mint most is — meg tudja állni a helyét és biztosítani tudja újabb nemzedékek számára az újabb életet. — Kecskemétnek ez lesz a szerepe a jövőben. Ez lesz a szerepe, hogy megtanítsa a maga példaadásával az ország' parasztságát és a most föld- hözjuttatott új parasztságot egyaránt arra, hogy a mezőgazdasági kultúra nem fényűzés, a mezőgazdasági kultúra az eljövendő bebiztosítása és a jobblétnek legszilárdabb alapja. Én emelem poharam a kecskeméti népre,' a kecskeméti parasztságra és mindazokra, akik ezt a parasztságot az ő nagy munkájában tanították. Percekig tartó taps és éljenzés köszönte meg a miniszterelnök szavait. Ezután Zsarnay Kálmán pest- megyei főispán. Pongrácz Tibor dr. nemzetgyűlési képviselő. Horváth Zoltán dr. kiskunfélegyházi közjegyző és Závory Elek ref. lelkész mondottak mé« nagysikerű felkö- s ront őket és ezzel, délután 4 órakor ért véget a Kisgazdapárt forró sikerű, nagy kecskeméti napja. oOo Megszűnt a Délpestmegyei rendőrfőkapitányság Kecskemét csak kapitányság lesz A Magyar Közlöny október 4-i száma közli a belügyminiszter rendeletét, mely az államrendőrség átszervezésével foglalkozik. A rendelet szerint az ország- területén létesített összes főkapitányságok megszűnnek, a városi rendőrségek pedig kapitánysági jelleggel működnek tovább. A főkapitányságokat a hónap végéig kell felszámolni. A rendelet helyi végrehajtására 0 bét! végén belügyminiszteri bízott, ság érkezik Kecskemétre- A bizottság elsősorban az iskolai végzettséget véve figyelembe, intézkedik a vármegyei rendőrségtől feszabadult tisztek és rendőrök további igénybevételéről. A hírek szerint, a délpest- megyei rendőrség jelentős hányadát elbocsátják állásából. Városi vonatkozásban személyileg a helyzet lényegesen nem változik, a kapitányság hatásköre azonban kibővül az egész vármegye területére. Rendőrkapitányságunk hivatalos címe ez lesz: ..Kecskemét város rendőrkapitánysága és a délpestmegyei felügyeleti körzet szemlélője“'. Megjelent az új őrlési rendelet Tilos a rozsfinomliszt előállítása A „Kecskemét“ tudósítójától. A közellátási miniszter rendeletileg szabályozta az 1946—47-es gazdasági évre a gabonák őrlési arányát. Eszerint tisztított gabonából tiszta súlyban az alábbi arányban keil a malmoknak az őrlést végezniük. 100 kg búzából 25 kg finomliszt (FIL) és legalább 50 kg egységes búzaliszt (EB). rozsból legalább 70 kg egységes rozsliszt (RL), rozsfínomüszt kivonása- tilos. árpából 65 kg árpaliszt. A rozs láng kivonása tilos. Korpából csak egységes minőségűt szabad előállítani- A malom az őrletőnek 100 kg búzából 25, rozsból 30, árpából 35 kg korpát köteles kiszolgáltatni A tisztítás során kiválasztott, őrölhető hulladékot az őröltetőnek darálva vissza kell. juttatni. Több -vonat jár mától Kerekegyháza, Tiszaug és FiilSpszélIás felé Újból javult a MÁV menetrendje A mai naptól kezdve á vasúti menetrendben az alábbi változások érvényesek. Kecskemétről Kerekegyházára és vissza vasárnap kivételével két személyvonatpár megy. Kecskemét 5.00 Kerekegyháza 5.54; Kerekegyháza 6.10, Kecskemét. 7.04. Kecskemét 17.13, Kecskemét alsó pu. 12.47, Kerekegyháza 13.46; Kerekegyháza 14.15, Kisnyír 14.40; (Kisnyírből 15.32-kor visszamegy Kerekegyházára) ; Kerekegyháza 16.10, Kecskemét 17.15. Tiszaugra vasárnap kivételével két személyvonatpár közlekedik. Kecskemétről indul 3.50-kor, Tisza- ugon azonnal fordul és Kecskemétre érkezik 7.38-kor. Kecskemétről indul 12.30-kor, Tiszaugról visszaérkezik 15.38-kor. I Fülöp-száMásra kedd, csütörtök, péntek, szombaton jár vonat. Kecskemét 3.15, Fülöpszállás 5.30; Fülöip- szállás 6.12, Kecskéméit 8.31. — Kecskemét 15.23, Fülöpszállás 17.39; r ü’öpszállás 18.15, Kecskemét 20.32. 4600 gyermek jár iskolába A tankötelesek törzskönyvi adatai szerint az 1946—47. tanévre a belterületi elemi és általános iskolákba Kecskeméten 4593 tankötelest írattak be.' Közülük 2361 a fiú és 2232 a leány. . A tanköteles tanulók létszáma a múlt évhez viszonyítva emelkedést mutat. Tavaly 2256 fiú és 2074 leány iratkozott be. összesen tehát 4230 gyermek.
