Kecskemét, 1946. szeptember (1. évfolyam, 1-13. szám)

1946-09-10 / 5. szám

LEOUJABB Ma döntenek a pozsonyi hídfő kérdésében Magyarország szempontjából újabb történelmi jelentőségű döntés történik meg ma délután a párizsi békekonferenciánk Ezúttal a cseh­szlovák követelés kerül sofra. A csehszlovákok Pozsony alatt, a Du­na innenső pattján öt magyar köz­séget követelnek és egyidejűleg jó­vá akarják 'hagyatni azt a szándéku­kat, hogy 200.000 magyart kitele­píthessenek. Ebben á kérdésben ma délután döntenek Párizsiban. Az utolsó pillanatban nyilvánosságra került, hogy Amerika közvetítő lé­pésre készül a súlyos kérdésben és a hírek szerint deklarációt nyújt a békekonferencia elé. Görög diplomáciai lépés Belgrádban Görögország fővárosában, Athén­ben mára várják a jugoszláv kor­mány kiküldöttjének érkezését. A görög kormány ugyanis diplomáciai lépést tett Belgrádban azért, mert egy görög repülőgépet a jugoszláv­görög határ közelében a jugoszláv határőrök leszállásra kényszerítet­tek. Bulgária köztársaság lesz Bulgáriában tegnap tartották meg a népszavazást az ország jövő ál-» :amformájára vonatkozólag. Az ed­dig összeszámlált szavazatok azt’ mutatják, hogy a bulgár nép túl­nyomó többsége a köztársaság mel­lett foglalt állást. Tömegtüntetések Lengyelországban Lengyelországban tegnap minden­felé tömegtüntetések voltak Byrnes amerikai külügyminiszter stuttgarti kijelentései miatt, amelyek szerint Lengyelország nyugati határainak kérdése revízió alá kerülhet. A lem '„vei nép követelte, hogy a nyugati határoknak az Odera és Nei&se mentén kell húzódnia. Újabb merényletek Jeruzsálemben Jeruzsálemben ma hajnalban is­mét több vasútvonal ellen követtek el merényletet. Londonban holnap nyitja meg Attlee miniszterelnök a nagy érdeklődéssel várt Palesztinái konferenciát, amelyen a ’hírek sze­rint a palesztinai arabok nem akar­ják magukat képviseltetni. Szörnyű esőzések Angliában Angliában tegnap akkora eső volt, aminőre 20 év óta nem volt példa. Mint a jelentések elmondják, az utóbbi hónapok rendkívül csapadé­kos időjárása súlyos károkat oko­zott a burgonyatermésben. 1946. szept. ÍO. A FÜGGETLEN KISGAZDA |. évf. 5. szám ‘ FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI ~' ” KEDD PART POLITIKAI LAPJA ŐRfl 40 FILLÉR ÜZENETEK AT OROSZORSZÁGI HADIFOGLYOKTÓL Újabb kecskeméti hadifoglyokról kaptunk hírt Dezső József hódrne zővásárlhelyi tüzérszázados útján, aki az Umamy-i 95-ös fogolytábor­ból tért haza. Egészségesek és jól érzik miagu­kat: Gyulai Károly Gergely tanító, Vágó-utca 18., Dobos Béla zászlós, Mária-utca 74-b., Makári Elemér "tanító, Batthyány-utca á2., Boskó József őt. orv.osszázaidos, Batthyány utca 26., Qaál József törvényszéki jegyző, Lelkes Sándor hadnagy, Kulcsár Jenő bőrkereskedő, Szabó András gyógyszerész alezredes, Dé- kány Vilmos Olt-utca 5., Kovács Andor százados. Sétatér-utca 12., Fehér István, szül.: 1922., édesapja i.eve: György. Kórházban fekszik: Nagy István százados, bankigazgató, Boc&kay-u. 20. és Szebenyi .gyógyszerész. Az ipar és kereskedelem panaszai a szombati nagygyűlésen Kecskemétjén szombaton tartot­ták kereskedők és iparosok nagy­gyűlését, amelyen megjelent Rónai Sándor kereskedelem- és szövetke- zttügyi miniszter is, felesége és a minisztérium több vezető tisztvi­selőjének kíséretében. Előzőleg megtekintették a nagyobb gyárat kát és üzemeket. A városháza közgyűlési termé­ben 300 kereskedő és iparos nevé­ben többen előterjesztették pana­szaikat és vélit sérelmeiket. Grósz Elemér KOKSz ügyv. elnök: Ki­fogásoljak a gyárak és nagykereskedők lehetetlen magatartásét & kiskereskedők­kel szemben. Tóllih László polgármester: A kecske­méti Kor és gyümölcs exportja t-év.'n «ok külföldi áru jön be sí országid Feszler Lajos dr- kamarai titkár: Kecskemét fejlődése óriási lenetőségeket rejt magában. Sziaibó Gyula kereskedő: Az {•; betonút a város (tragédiája! A kixke:• esik edetem halálos be'egu Kerekes Dezső kereskedő: Fontos a- ke. reskedők szakmai képzettsége. Rigó Imre asztalos: Kifogásoljuk a for­galmi adó kulcsát és' a tújzoi'.it adminiszt­rációt. Deák Ferenc bognár: Hasson oda a kormányra', hogy' dolgoztai is lehessen­Száll István vízvezetéksizerelő: Kérjük az 1944-es számlák valorizációját. Kovács Lajos szövetkezeti igazgató: A földhözjuií'iatot'akon hitellel segítsenek. Benedek László exportőr: A gazdasági élet és kereskedelem szabadsága minden, nél előbbre való. Kiamadonovics Béla KOKSz vidiéki ‘ elnök: A fázisrend szert rövid időn belül ismét bevezeti a kormányzat. Tardy Nándor dr. OMIH-ig.: Remél­jük, Kecskemét is kiveszi részét a de­mokratikus munkából. Rónai Sándor miniszter u’.alt a < nagy münkára. amit most a magyar társada­lom végez. — Utaink, vasútaink és hídjaink most épülnek újjá. Az ehhez szükséges nyers- any-ago* és munkaerőt nem tudjuk a gaz­dasági élet rendelkezésére bocsátani ka­pa kasza és más szerszámok formájában. Mia még kevesebb áru kerüJ forgalomba, de a belső szükséglet részbeni kielégítése mellett már exportra is termelünk. ■ Hangsúlyozta, hogy bár csak fegyver­szüneti állapéiban van Qz ország, egymás után kötünk a külföldi országokkal áru- csereforg-atmi egyezményeket. Sót kap. fűnk, intenzíven folyik a textilgyártás és az i:v'.ggyár'ás­A kormányzat hitelt nyújt a lumértéke. síféshez és qz exporthoz. Az iparrevízjó során eltávolítják a kereskedelemből a hozzánemértőke'. Részletesen fej tagé lile a szövetkezeti problémát. A földreform megváló sí táí« után az állam 'ámogatja a szegénypa­tqsz tokát. A szövetkeze !i törvény javasló tót a hé­ten tárgyaltja a- inemze'gy'ülós­A miniszter beszédét a következő sza­vakkal zárta: — Ha boldog, megelégedett és emberi életei akarunk élni ebben a* országban, védjük meg antnak alapját: ,a szabadságom és a demokráciát. ! A nagygyűlést követően a minisz­ter és felesége tiszteletére 400 sze­mélyes társa sva csorát tartottak a Beretvásban, amelyen felszólalt Szá- deczky-Kardoss László dr. főiispán és Nagy László dr. tb. főügyész. Rónai Sándor válaszéiba,n a rúagyar békekil'átásokkal foglalkozott. A fnayyat tutiastdsáy famtte. Történelmi esemény volt a vidék példát­lanul nagysikerű felvonulása — A ,,Kecskemét“ kiküldött munkatársának jelentése — S<ztcá{U a tényt ven Az amerikai tengerészek sztrájk­ja negyedik napja tart. A sztrájk nagy nehézségeket okoz a szállítá­sokban, mert a kikötőkben mintegy háromezer hajó vesztegel. Ropognak a fegyverek Bombayban Az indiai Bombayben tegnap is­mét zavargások törtek ki a hinduk és muzulmánok között. A rendőrség többször is kénytelen volt fegyve­rét használni. A zavargások során több ember életét vesztette. —te­Mi újság a vidéken? A CSAN AD-MlvGYEl Kevermes községiben a Csanádi püspök bezá­ratta a templomot, tiltakozásul a község papjainak letartóztatása él- len­Történelmet írok, mert határkö­vet rajzolok, a múlt és a jelen kö­zött a parasztnapok ünnepén. Ki tudna erről írni, ha nem élne még mindig lelkében a háromszínű szivet adó Beszkártosotk képe és, a szívben: igazságos békét! — Igazságos békét! Adjon a magyarok Istene! És az Andrássy-út. A piros-fehér- zöld zászlóerdő. Az áradó paraszti tömeg. Méltóságos csenddel1 árad a főid népe a Hősök Tre felé. Néha fölhangzik: Éljen Tildy! Éljen Nagy Ferenc! Éljen a Parasztszövétség! Éljen a Kisgazdapárt! Éljen1 — Éljen! visszhangzik. Él­jenek a parasztság igaz vezérei vés éljenek a parasztság alkotta bás­tyák. Az Andrássy-út két oldalán szorongó budapesti nép csillogó e> emmel tapsol, éljenez. A munkában görnyedthátú pa­raszt megnőtt Budapest aszfaltján, igen, mert újra honfoglaló lett. Be­vette saját fővárosát. Vér nélkül. És szere tetet talált. Egy egri paraszt odakiált a pes» tiekaek: Fogadjatok szivetekbe ben­nünket! — Befogadunk, befogadunk * — hangzik kétoldalt és mindenki: zo­kog. Együtt sír a vicéné és tanácsos né, könnyezik a kemény munkás, mert egyek lettek, egy a vágyuk: a pa­rasztokkal épített szabad és boldog Magyarország. És kinn a Hőrök Terén. A pa­rasztság elbűvölődött önmagától. Ennyien vagyunk! Hát lehet erő, mely a mii akaratunknak ellenáll? — Fel1 hát magyarom egy új ez­redévre! Sőha a Hősök Tere ennyi igaz hőst, ennyi igaz magyart, ennyi pa­rasztot nem látott. Ahogy a tér minden zugát befo­lyó paraszttömeget és az AndrásSy út zász'lóerdejét látjuk, érezzük, hogy „mi vagyunk a nagy igazság, a jövő és ítélet“. Küzdünk igazságainkért, és „nincs hatalom, ami minket megingat és nagyon hangosan ítéljük meg hóhé­rainkat“. Milliónyi paraszt hallgatja vér a vérből való vezetőinek: Kiss Sán­dor parasztszövetségi igazgatónak üdvözlő szavait. Kővágó József pol­gármesternek a főváros nevében el­mondott üdvözlőjét. A paraszti nép látni akarja min­den parasztnak mintaképét, idős Nagy Ferencet. Szűnni nem akaró éljenzés közben jön a pódiumra a vászoninges, egyszerű, baranyai pa­raszt, aki a parasztságnak vezért, a magyarságnak pedig miniszterelnö­köt neve' i. Idős Nagy Ferencet Tildy Zol­tán mellé ültetik. — Ez a demokrácia! — kiáltja be valaki. És újra erőt vesz mindenkin a meglhatódottság. Aztán Nagy Ferenc lép az emel­vényre, szűnni nem akaró éljenzés köziben. Megfontolt, határozott. Nem az örök demagógnak receptje szerint beszél. A felelősségről; szól1, a " pa­raszti ideálról, a becsületről és a nyugalomról. A szabadságról, mély­nek akkor van értéke, ha mindenki élvezheti. A társtalanságról.,;. és Párizsról: — Két út áll előttünk: a fejlődés, vagy a polgárháború veszélye. Én yagy-vagyra nem politizálok. Szo­rítsuk össze a fogunkat, dolgozzunk és haladjunk a fejlődés útján. — Kultúrát és szabadságot a pa­rasztságnak és akkor nagy lesz ezen a., földön. Nagy Ferenc történelmi beszéde után Tildy Zoltánt akarta hallani a történelmet ülő parasztság. — Nem akartam népgyűllésen be­szélni, de a parasztok az én bará­taim, hadd nyújtok lélekben kezet mindeniknek. A szívemben úgyis együtt érzek veletek és magamévá Feszem a Parasztszövetség célkitű­zéseit. Nyújtson kezet egymásnak a parasztság és az ipari munkásság, pecsételje ezt meg együttérzésével az értelmiség és akkor boldogság köszönt ránk, hol dogok lesznek a mi utódaink. Hajlnall János kecskeméti paraszt- szövetségi elnök kiáltványt olvasott fel a munkássághoz, egy somogyi gazda pedig az értelmiségihez. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a Kiss Sándor által feloüvasoitt hatá­rozati javaslatot. Hogyne fogadta volna el, mikor szívéből jött min­den sízava. Aztán olyan erővel hangzott fel az ajkakon a Himnusz minit még soha­— Ralis őrs akit régen tép, Hozz reá víg esztendőt, — zokogd ta és harsonázta minden torok. S ha él még a magyarok Istene a magas éghen biztos meghallotta: És jönni kell és jönni fog egy jobíb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. ; 3X3 %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents