Bács-Kiskun megyei aprónyomtatványok 1981-1985
1984
• ti* I SO '‘‘fi k*\K>‘3b , |1?"1?KECSKEMÉTI r ** GALÉRIA CEMÉT,RÁKÓCZI U1. H.6000.KB esa PETŐFI NÉPE OROSZ ISTVÁN gi^Umsművész kamarakiállítása ’84.X.5-XL2-IG Orosz István 1951-ben született Kecskeméten. A Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult s 1975-ben végezte el annak grafikai szakát.Baj- zolt azóta plakátot, illusztrált könyvet,animációs filmeket rende- zett.Díszleteket a kecskeméti, a kaposvári és a pécsi színháznak megbízásából tervezett. Filmjei: CSÖND, az 1978~as Zágrábi Animációs Világfeszitválon a legjobb első film diját nyerte,,további filmjei: A SOTAftTÓ FELE, az ÁLOMFEJT0, valamint az APOKRIF, a- melyet Haris László fotóművésszel közösen készített a világ számos fesztiválján szerepelt: Zágrábban, Annecyben, Várnában, Krakkóban, Thessalonikiben, Ottawában,Miskolcon. Csoportos kiállítások:1976»1978, 1980 Varsói Plakátbiennálé, 1976- tól évente Budapest MNG"Az év legjobb plakátja" kiállítás. 1978 Békéscsabai Plakátbiennálé, 1976-81. között Budapest Fiatal Művészek- - Stúdiójának kiállításai . 1979. Heidelberg Európai Grafikai Bien- nálé Brno, Grafikai Biennálé Önálló kiállitásai: 1976 Kecskemét 1979 Budapest Ferencvárosi Pince- tárlat, 1980.Komáromi, 1982 Miskolc /Faragó Istvánnal közösen/ Kecskemét, KFK Galéria Kecskemét szülöttje. Orosz István néhány munkadarabját küldte el "a városnak" s némi bogarászás után a cimzett is felismerheti az újabb GRAFIKAI MŰHELY-SOROZAT" BEMUTATÓJA meglepetést:a feladó nevet változtatott, most OÍTK-nak, magyaros átírással "útisz"-nak hivatja magát, ,s e jelben szignálja grafikáit. UTISZ=magyárul SENKI, ámde Homéroszt olvasván tudjuk, hogy elsőnek a görög mitológia legravaszabb hőse Odüsszeusz nevezte igy magát az óriás Kyklopsszal vivott egyenlőtlen párviadalában*A választott álnévben rejlő önirónia nyilván nem azt célozza, hogy Orosz másokat meg-, vagy elvakitson vagy hogy ő veszítette el a látását, a grafikai látásmódját:csakhogy korunkban sokfelé elkötelezett céhbeli képzőművészként élni és dolgozni nem könnyű feladat. Egy UTIS2| nek sem az, amikor bomlott és fejetlen versenyben élünk, ahol maguktól éppúgy készülnek művek,mint egy-egy védjegy égisze alatt életművek: a formaterv vetekszik a rögtönzéssel vagy a geggel, a hajszolt új a hagyománnyal, a nosztalgia di—! vatjával, és igy tovább.ÚTISZ önnönj hagyományait köve ti:munka-kart önökön "közli" alkalmazott grafikájá- hak éppen esedékes produktumait.E- zeket jobb szó hiján nevezném "félig- tudományos bemutató ábráknak." Tárgyuk a görög mitológia néhány kéttűs természetű lénye:kentaur és minotaurosz, szilén és szirén,nereij da és küklopsz. Ezerszer megörökített illúzionisztikus figurák, egy korai hellén genetikai álomlátás teremtményei, akiket most anatómü metszetükben, kiemelt élettani "fig.l-fig.7,t sajátosságaikkal demonstrálnak számunkra. UTISZ fanyarj mosollyal jeleníti meg a múltat s teremt általa egy elképzelhető jövőt, amely lehet igaz és nem igaz. Mindenesetre egy hal-altestű nerei- da magánya /ahogyan Orosz láttatja/ vonzóbbnak "tűnik" egy alfa-sejt- hiányban szenvedő igazi lény sorához képest. S talán ez is a végső értelme a mitológiai játéknak - hogy segitsen elviselni a létező pathológiát. • Dániel Ferenc
