Bács-Kiskun megyei aprónyomtatványok 1976-1980

1978

1976* január 12-én 19 órakor az emeleti előcsarnokban

"LÉGY MAR LEGENDA"

3ANCSG ADRIENNE ÖNÁLLÓ ESTJE

Közreműködik: Pertorini Rezső

gordonkaművész

Kuncz Aladár és Dsida Jenő a két világháború között erdélyi magyar iradolom kiemelkedő tehetségei. Két küzdelmes és tragikus emberi sors ölt alakot müveikben. Kuncz

> '

Aladár nemzedékének Párizs volt a mágnese. Vakációit Fran- ciaországban töltötte, gondolkodását és igényességét francia könyvekkel táplálta. Sorsának tragikuma, hogy tervei és ábrándjai magaslatáról éppen francia földön kellett lezuhannia. 1914 nyarán francia földön érte az első világháború. Mint nemkivánatos idegent zárták internálótáborba, először Noirmoutier várklastromába, aztán Ile á* Yeu kazamatáiba- Kis hiján öt esztendőt töltött rabságban. E- zekről az évekről számolt be a Fekete kolostor két köteté- nek lapjain. Az öt esztendős fogság érlelte meg benne a tudatot, hogy az élet művészete után a közösségi humánum szolgálatának kell következnie. Az életet már nem figyelni és érlelni akarta, hanem alakitani. Ez az igény álli- totta - korai haláláig - az erdélyi magyar irodalomnak talán legfontosabb őrhelyére.

Dsida Jenő, akár egy kamasz arkangyal, úgy érkezett az irodalomba. A játék örömével nyúlt a vershez, rengeteget olvasott és szaváét, megittasult mások verseitől. Korán aratott sikereket, szerette a derűt, mégsem volt boldog igazán. Mint

t •

nemzedéke, ő is idegeiben hordozta a háborús emlékeket. Beteg ember volt, kihagyó szive korán jelezte végzetét. Mégis vézna vállaira vette mások gondjait; azért a közösségét, a- melynek szeretetében és szolgálatában éppen Kuncz Aladár volt a mestere.

A Fekete kolostor részletei s közéjük szőve Dsida 3enő hangulatilag rokon versei hangzanak el a műsorban - emléküket s barátságukat idézőn.

BACS-SviSKUSl MEGYEI MŰVELŐ Dl KÖZPONT

6000 KECSKEMÉT.. MÁJUS 1 TÉR