MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-04-26 800. öe. - 1989_VB 800/41

- 5 lentkeztek. A kritikai pozíció megerősödését több lényeges társadalmi-gazdasági és politikai feszültség jelentkezése motiválta. így a fokozódó és súlyosbodó gazdasági nehézségek, az adósságállomány progresszív növekedése, az életszínvonal általános hanyatlása éles polarizálódás mellett, az oktatás,, a kultúra, az egészségügy és a szociálpolitika a maradványérdekeltségű politikából fakadó lemaradása, a kultúra piacosodása,az ideológia merevsége, a pártirányítás bürokratizmusa stb. Az ellenzékiség, máskéntgondolkodás kifejeződött a "nemzeti sorskérdések" (társadalmi beilleszkedési zavarok, kontraszelekciós hatások, alkoholizmus, öngyilkosság, demográfiai problémák stb.) felvetésében, a szegénység istápolásában, a béke ügyeinek feszegetésében a határainkon kívül élő magyarságért való aggódásban, az emberi jogok érvényesítéséért történő fellépésben, a környezetvédelem hiányosaságai elleni tiltakozásban, a bős-nagymarosi vízlépcső elleni akciókban, a demokráciáért, a nyilvánosság és tömegbefolyás megszerzéséért tett lépésekben. E területek a hivatalos politikában kidolgozatlanok voltak és vákumot képeztek Az ellenzékiség megjelenése e területeken látszólag politikamentességet jelentett, nem a hatalom "alapkérdéseit" érintette. A hatalom tűrőképességét egyaránt jelezte a politikai kezelésmód dominanciája, a tolerancia, amely 1988-as pártértekezletig gyakorta keveredett adminisztratív intézkedésekkel, merev sajtóirányítással, a problémák szűk körű, "titkos" kezelésével, a kutatási eredmények, művészeti alkotások elhallgatásával, tilalmi listára helyezésével, szilenciumok alkalmazásával.Az adminisztratív intézkedések eszköztárához sorolandók a rendőrhatósági intézkedések és a pártból való kizárások is. A XIII. kongresszust követő időszakban kapott lendületet - az éleződő válságjelek következtében - az ellenzékiség, amelyet a politikai műhelyek és a köznyelv a 70-es évtizedben és a BO-as évek közepéig kategorikusan ellenségnek minősített.A megítélés 1987. őszétől M