MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-02-01 796. öe. - 1989_VB 796/51

- 4 ­hazánkba a működő tőke, gyenge a belső vállalkozói kedv s mindebben bizalmatlanságot, kivárást vélnek felfedezni. Ugyan­csak a bizonytalanságot erősíti, hogy a párton belül sem, a vezető értelmiségiek körében sem tisztázott számos elméleti vagy ideológiai kérdés. Olyanok pl., hogy milyen irányban ha­lad a gazdasági reform, milyen változásokat képzelünk el a tu­lajdonviszonyokban, milyen szerkezetváltásra gondolunk, nem késtünk-e le végzetesen, van-e még esélyünk. Az is a hangulat egyik eleme, hogy a párttagság egy kicsiny, de hangadó konzer­vatív része nem azonosul a gazdaság reformjával, a tulajdon­viszonyok változásával. A leírtak ellenére az is megálla­pítható, hogy a budapesti munkások és értelmiségiek a kiéle­zett nehéz helyzetben józanságról, fegyelmezettségről tettek tanúbizonyságot, elutasították a szélsőséges törekvéseket, ugyanakkor csökkent a politikai és társadalmi szolidaritás , az egyéni életvezetési megoldások erősödtek. A politikai intézményrendszer reformja során történt lé­pések visszhangja az előbbieknél jóval kedvezőbb, bár itt valamelyest erősebb az ellenzők, a tartózkodók véleménye. A közvélemény, a párttagság és a pártaktivisták középnem­zedéke s fiatalabbja helyesli a célokat, amelyek középpontj­ában a szocialista jogállam, az új alkotmány megteremtése, egy demokratikus és pluralista szocialista társadalom megvaló­sítása áll. A fiatalok, a magas iskolai végzettségűek, a kva­lifikált munkások és a vezető értelmiségiek számára, párttagok és pártonkívüliek körében egyaránt világos lett az utóbbi hónapokban, hogy a gazdasági reform csak politikai-társadalmi reformokkal együtt valósítható meg. Ezért egyetértés tapasz­talható a pártnak azzal a törekvésével, hogy fokozatosan, lé­pésről-lépésre szakít a régi, elavult politikai felépítéssel, s új, nagy jelentőségű emberi, szabadságjogi törvények megal­kotását kezdeményezi. SA

Next

/
Thumbnails
Contents