MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1989

1989-02-01 796. öe. - 1989_VB 796/46

2. melléklet „SZOCIALIZMUST, DE MÁSKÉPP!" A KISZ POLITIKAI PLATFORMJA JÓ, HATÉKONY EMBERI TÁRSADALMAT! DEMOKRATIKUS, SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGOT! Olyan társadalmat akarunk, amely teljesítményre késztet, gyorsan reagál a változásokra és amely gazdagítja, szabaddá teszi polgárait. Ez a társadalom a közösségekre — mindenekelőtt a családra — alapoz és a jövőre tekint, gazdaságilag hatékony, működési módjában demokratikus, valóra váltja az életesélyek egyenlőségének eszméjét. Tiszteletben tartja a személyiséget, becsüli a tudást és a szakszerűséget, teret ad a közösségek szabad önszerveződésének. Elismeri a boldoguláshoz való jogot, támogatja a tehetség kibontakozását, az önmegvalósítást, értéknek tekinti az emberek testi lelki, szociális jólétét, egészségét. Ez a társadalom küzd a természeti környezet pusztítása, a teljesítménytől független előnyök, az erőszak és a kiszolgáltatottság bármilyen formája ellen. ÚJ UTAT KELL KERESNÜNK Céljaink csak közvetkezetes, reális szocialista program megvalósításával érhetők el. A szocializmust mi nem egy elérendő állapotnak tartjuk, hanem hosszú történelmi folyamatnak. Olyan új társadalomszervezési gyakorlatra van szükség, ahol biztosítottak a fennálló ellenőrzésének és meghaladásának alkotmányos és intézményes garanciái. Szellemi elődeinknek tekintjük a magyar történelmi progressziót, beleértve a munkásmozgalmat, a baloldali ifjúsági mozgalmakat, a népi és haladó demokratikus mozgalmakat. A társadalom folyamatos megértése alapjának a maxista társadatomkritikai módszert tartjuk. A MAGYAR TÁRSADALOM NEM FORDULHAT SEM A KAPITALIZMUS, SEM AZ ERŐSEN KÖZPONTOSÍTOTT BÜROKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS FELÉ Ma a szocialista elvekre épülő társadalmi, gazdasági modernizáció lényegének a következőket tartjuk: — az emberi jogok, a társadalmi jogegyenlőség és jogállamiság érvényesülését; — a társadalmi tulajdon új, nagyobb hatékonyságát biztosító formáinak megteremtését az állami, közösségi és magántulajdon szabályozott, garanciákkal védett működését; — a piaci viszonyok kialakítását és az ehhez szükséges eszközrendszer megteremtését; — integrálódást az árutermelő világgazdaságba, törekedve a nemzetközi egyenlőtlenségek felszámolására; — a termelési szerkezet korszerűsítését; — az oktatás átfogó reformját a jövő megalapozásához; — az érdekérvényesítés intézményrendszerének megteremtését, az egyéni és közösségi jogok érvényesítésének, a cselekvés egyenlő lehetőségének garantálását; — a legszélesebb társadalmi kontrollt, az újratermelődő egyenlőtlenségi viszonyok, a hatalmi, gazdasági és tudásbéti monopóliumok ellen; — a társadalom politikai tagoltságának megfelelő plurális szervezeti rendet és hatalommegosztást, amely lehetővé teszi, hogy az ország fejlődéséért küzdő erők — kompromisszumokon át — eljussanak a konfliktusoktól a megegyezésig, a nemzet sorskérdéseinek megoldása érdekében az együttműködésig. E modernizáció csak évszázados történelmi és kulturális hagyományainkra és nemzeti értékeinkre építve, azokat tudatosan megőrizve, fejlesztve, a hazáért és az egész magyarságért érzett felelősség jegyében valósítható meg. h£