MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-04-27 780. öe. - 1988_VB 780/28

- 19 ­következtében a mozgalom erősödött, közelebb került a la­kossághoz. Akcióik a körzetben a közélet állandó, szerves részévé váltak, (pl. béke és szolidaritási rendezvények, város körzeti tanácskozások, gyermeknap, nyugdijas klub). A körzeti bizottságokban az utóbbi időszakban erősödött a lakosság közvetlen érdekeire irányuló tevékenység. Jelentős feladatot vállalnak a lakóterületi fásítási akcióban, játszó­terek, parkok gondozásában. A legutóbbi időkben felerősödött a különböző egyesületek, kö­rök alakítására irányuló lakossági kezdeményezés. A kerületi Népfront mozgalmunk felkarolja és segiti működésük alapfelté­teleit, lehetőséget teremtve politikai befolyásunknak. (Pl. Vesebetegek Országos Egyesülete, Árpád Gimnázium Baráti Köre, Nógrádiak Baráti Köre, Krúdy Irodalmi Kör, Bélyeg Kör, Kert­barátok Köre) . A kerületi Bizottságban és munkabizottságaiban a munka színvo­nala hullámzó. Nem elég markáns a rétegmunka, főként az ifjú­ság és az értelmiség köreiben (hatás itt is elsősorban a nyug­dijasokra van). A körzeti Népfrontbizottságok sok területen káderhiánnyal küzdenek, a tisztségviselők körében jelentős a fluktuáció. A körzeti Népfrontbizottságok együttműködése a lakóbizottsá­gokkal megfelelő, bár folyamatos, állandóan visszatérő gond a lakóbizottságok "életbentartása". Nagy - de nem teljesen kihasznált - erő van ezekben a szer­vezetekben. (600 lakóbizottság, létszáma 3000-3200 fő). Köz­vetlen irányításukat 27 fős kerületi vezetőség végzi, amelybe 23 politikai körzetből egy-egy lakó van delegálva. A vezető­ségben a többség nyugdijas és stabil, a fiataloknál gyors a cserélődés. A 90 fős lakóbizottsági felelősi hálózatból 40 \ csak névlegesen létezik. E fontos kapcsolatrendszernél ez a leggyengébb láncszem. I*

Next

/
Thumbnails
Contents