MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-04-13 779. öe. - 1988_VB 779/25
- 15 HALLGATÓI KÉPVISELET, ÖNKORMÁNYZAT Az egyetem "alkotmánya" - a Szervezeti és Működési Szabályzat - a központi irányelveknek megfelelően lényegesen megnövelte a hallgatói közösségek, testületek és a választott hallgatói képviselők jogait, a képviselők számát. Igen nagy szervező munkával, jelentős anyagi és szellemi ráfordításokkal kialakítottuk a hallgatói közösségek képviseletének legfontosabb módozatait. Azokban a testületekben, ahol hallgatókat érintő kérdéseket is tárgyalnak - a tanszéki, intézeti tanácsoktól kezdve egészen az egyetemi tanácsig - a hallgató képviselők aránya eléri a tagok egyharmadát, a választott képviselők felét. Megalapozott tapasztalatokat levonni korai. Érdemi eredmények ott születtek, ahol a választások mellett a hallgatókat érintő kérdésekben közöser kialakitott válaszok születtek. Sok esetben a szervezés több energiát vont el a szükségesnél, igy nem volt mód az érdemi informálásra, véleménycserére, tartalmi munkára. Bizalmatlanság érezhető mind a hallgatók, mind az egyetemi hivatalok, mind az oktatók részéről. Ezen problémák feloldása lesz a legfontosabb ifjúságpolitikai teendő a következő években. A hallgatók jogsikkal egyetemi polgárként - hallgatói jogon - élhetnek, és nem a KISZ szervezet közvetítésével. A kollégiumok vezetését hallgatókból és oktatókból álló önkormányzatok látják el. A kollektívák más területeken is (kultúra, sport) alkothatnak öntevékeny csoportokat és önkormányzatokat. A KISZ SZERVEZET A KISZ szervezet alapvetően határozatainkkal összhangban alakította tevékenységét. Egyetemi és kari szinten erősödött politikai jellege, az alapszecu&zetek viszont sok helyen meggyengültek, vagy megszűntek. A KISZ kezdeményezőén vett részt az egyetemi hallgatói képviselet megvalósításában és az oktatási törvény adta új keretek létrehozásában. Döntően megtartotta közösségszervezői tevékenységét, a hallgatóság egészére kiterjedő nagyrendezvényeit. Ugyanakkor a romló külső környezet hatásait nem mindig mérte fel tárgyilagosan. Helyes, hogy támogatta az új fial Igatói szerveződések létrejöttét, de lebecsülte a kihívást, hogy a kialakuló "versenyhelyzetben" saját munkastílusát is korszerűsítenie kell. A KISZ munkájában a "felfelé" politizálás előtérbe került a helyi mozgalmi- szervezeti értél?