MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-04-13 779. öe. - 1988_VB 779/23

- 13 II. IFJÚSÁGPOLITIKA VILÁGNÉZETI, POLITIKAI ARCULAT A műszaki értelmiség társadalmi helyzetének problémái nálunk sajátosan ötvöződnek az ifjúság gondjaival. Hallgatóink - még formálódó - nézetei a nyolcvanas években, az érlelődő válság idején alakultak ki, s tükrözik a pártba, a szocialista rendszerbe vetett bizalom gyengülését, megrendülését. Hallgatóságunk politikai érdeklődése minőségileg átstrukturálod:—t, növekvő része politikailag passzív. Alaphangulatukat a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlása, a technológiai rés növekedése, a pályakezdés nehézségei, a műszakiak teljesítményeinek alulértékeltsége szabja meg. Politizáló, közéleti érdeklődésű hallgatóink egyre kisebb hányada vállalja a pártot és a KISZ-t, nagyobbik részük bizalmatlan, ellenérzésekkel tekint a hivatalos politikára, általában • fordul a hagyományos intézményrendszertől, inkább a maga teremtette "független" forumokon politizál. Mérhető ez a tendencia a hallgatói pártépítésben, a KISZ vezetőutánpótlás gondjaiban, valamint az együttműködési készség szembetűnő hiányában bizonyos hallgatói csoportok esetén. (Pl. egyes kollégiumi korok, ill. kari lapok.) A párttagok körében általános az a nézet, hogy a hallgatók bizalomvesztését nemcsak az ifjúságpolitika végrehajtásának hibái és forráshiányai okozzák, hanem általában a hibásnak bizonyult politikai döntések, a torzult végrehajtás, a történelmileg kialakult és elavult munkamóbszerek is. Legkeményebb vitáink a párt vezető szerepéről és az ebből fakadó felelősség kérdésében a felelősség és vállalásának, P közelmúlt eseményei elemzésének és a konzekvenciák levonásának kérdésében vannak. Párttagjaink, a párt választott tisztségviselői nap mint nap egyre nehezebb vitahelyzetbe kerülnek a hallgatókkal. Súlyosbítja a párttagság helyzetét az, hogy olyasmiről kellene meggyőzni a hallgatókat, amivel kapcsolatban magunk is számos ll>