MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/60

27 Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban az emberek nemcsak a saját jövőjüket kezdték félteni, hanem az országét is. 1986 és 1987 ősze között nem emelkedett ugyan azoknak a budapestieknek az aránya, akik szoktak gondolkodni az ország következő évtizedein /67 százalék/, de ezeknek az embereknek a körében csökkent azoknak a hányada, akik reményekkel tekintettek az ország jövőjére /55, illetve 42 százalék/, és nőtt azoké, akik aggodalommal gondoltak rá /35, illetve 46 százalék/. A politikai helyzet megitélése 1988 januárjában a budapestiek 86 százaléka tartott számon olyan változásokat, amelyek az elmúlt időszakban növelték a feszültséget. Ezek közül mintegy kétharmaduk emlitette az áremelkedéseket, az inflációt, közel felük az új munkanélküliséget. Többen általánosságban utaltak a romló, válságos helyzetre. Dlyan változásokról viszont, amelyek csökkentették volna a feszültséget, csak 29 százalékuk tudott az embereknek. Ezek közül kevesebb mint egytizedük emiitette a szociálpolitikai intézményeket, és még kevesebben utaltak az utazási könnyítésekre . Ezeknek az eredményeknek az ismeretében nem meglepő, hogy ugyanebben az időpontban, a fővárosiak a közepesnél rosszabbnak Ítélték az ország politikai hangulatát /átlag: 2.47/. 53 százalékuk feszültnek minősitette ezt, 32 százalékuk közepesnek, és csak 8 százalékuk nevezte nyugodtnak. S ami ennél is fontosabb, az emberek többsége, 57 százaléka arra számitott, hogy ebben az évben csak növekedni fog a feszültség. Jóval kevesebben gondolták azt, hogy ebben nem lesz változás /23 százalék/, és még kevesebben biztak a feszültség csökkenésében /13 százalék/. Ez a pesszimizmus valószinüleg összefüggött azzal, hogy a budapestiek jelentős része - legalábbis rövid távon - nem Qo