MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/57

24 körében és az országos helyzet megítélésének mutatója - amely a gazdasági nehézségek nagyságáról és tartósságáról, vala­mint a gazdasági fejlődés és az életszínvonal további alaku­lásáról alkotott véleményeket süriti magába - minusz 16.7 volt, szemben a személyes helyzet minusz 60.3-es mutatójával. 1987 őszére az országos és a személyes helyzet megítélé­sében mutatkozó különbség jelentősen csökkent. Ekkorra ugyanis az országos helyzet megítélésének mutatója sokkal nagyobbat zuhant, mint a személyes helyzet megitélése, s ilymódon az előbbi sokkal jobban megközelítette az utóbbit /minusz 51.5, illetve 74.7/. Arra, hogy a gazdasági közhangulat ilyen rövid idő alatt ilyen sokat romoljon csak egyszer volt példa az elmúlt tizen­három évben: 1978 és 1979 között. Akkor azonban egyértelmű volt, hogy a korábbi árintézkedésekhez képest példátlan mére­tű és kiterjedésű központi áremelés okozta a vélemények erőtel­jes elmozdulását. A sokkhatás elmúltával jelentősen javult az ország gazdasági helyzetének megitélése, és ismét túlsúlyba kerültek az optimista vélemények. Az utóbbi évek ezen a téren is változást hoztak: a gazdasági közhangulat a sokkhatás elmúl­tával sem javult, sőt - ha lassúbb ütemben is - tovább romlott. Ahhoz, hogy 1987 őszére a pesszimizmus vált uralkodóvá az év során végrehajtott két áremelés mellett a jövőtől való szoron­gás fokozódása is hozzájárult: ebben az időben az emberek még nagyon kevéssé tudták felmérni, hogy az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetése mennyire terheli meg őket. 1986 és 1987 ősze között több mint kétszeresére emelkedett azoknak a budapestieknek az aránya, akik arra számitottak, hogy a következő egy-két évben csökken a lakosság életszínvonala /33, illetve 70 százalék/ - a stabilizációs intézkedések, a megszorítások bejelentése ezen a téren okozta a legnagyobb véleményváltozást. Ugyanakkor azoknak az embereknek az aránya is megkétszereződött, akik azt gondolták, hogy a következő egy-két évben lelassul az ország gazdasági fejlődése /18, ill. 40 százalék/. Jelentősen nőtt azoknak a hányada, akik tartós­nak látták ezeket /54, illetve 62 százalék/. Az adatsorból S*

Next

/
Thumbnails
Contents