MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-03-30 778. öe. - 1988_VB 778/44

11 A tagság sok esetben a megfelelő, őszinte tájékoztatás hiján nem tud válaszolni a környezetében felmerülő kérdésekre, hiszen maga is találgatásokra van utalva. Ezért a párttagság részéről tulajdonképpen nincs "kiállás" a párt politikája, a kormány programja mellett, agitáció gyakorlatilag nincsen, a tagság is megosztott. Akadnak, akik rokonszenveznek az újonnan felmerült jelszavakkal, igényekkel, részben, mert nem tudják melyik származik az ellenzéktől és melyik az, amit a párt tűzött ki, mint elérendő célt. Sok a megválaszolatlan kérdés, főként morális ügyekben. Sok birálat éri a pártot a példamutatás, az egyéni magatartás, az anyagiasság terén mutatkozó vélt vagy valós anomáliák miatt. A tagság egy része - bizonyos intézkedések nyomán - olykor kételkedik abban, hogy a vezetők eléggé ismerik-e az ország helyzetét; eljutnak-e hozzá az elhangzó észrevételek, javaslatok. Erre vonatkozóan keveslik a visszajelzést. A párttagság nagy része érti, hogy pártunkban . határozott útmutatás, növekvő demokratizmus szükséges ahhoz, hogy alkalmas legyen a vezető szerep betöltésére. Szerintük a nyilatkozatok > a

z elvi-politikai háttér nélküli határozatok ma már nem mozgósitanak. A pártban - vallják sokan - megvan az erő a megújulásra, de erre csak a vezetéssel együtt, az egységes akarat és cselekvés alapján képes. A réteghangulat jellemzői A gazdasági-társadalmi folyamatokra, illetve intézkedésekre való reagálásban az egyes társarialmi rétegeknél, csoportoknál - érthetően - bizonyos sajátosságok észlelhetők. A vezető értelmiségiek, szakemberek tették magukévá leginkább azt az álláspontot, hogy a gazdaság reformját össze kell kapcsolni a politikai intézkedések reformjával, ugyanakkor a gazdasági, 4-4-