MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/258

- 16 A párttól idegen erkölcsi magatartási formák megjelenését nem regisztrálni kell, hanem meg kell válni azoktól akik ezt hordozzák. Ez nem a párt derékhadára, hanem - sajnos - a vezető beosztású párttagokra jellemző, akikkel szemben elnézőbbek az illetékes pártszervek. Az ellentétes nézetek ütközése a vita önmagában nem hiba. Kér dés, milyen nézetek ezek és kik a hordozói? Olykor éppen arra lenne szükség, hogy a felsőbb vezetők nézeteiket ütköztessék tagságéval. Ha viszont ellenséges nézeteket terjeszt valaki a párton belül azzal szemben fel kell lépni, meg kell válni. Egyetértés van azzal, hogy véget kell vetni a tekintélyelven alapuló véleményelfogadásoknak, döntési kényszerhelyzeteknek, de akkor ennek aa alapszervezetektől a párt legfelsőbb testületéig érvényt kell szerezni. A demokratikus centralizmus elve és gyakorlata a legmélyebb és legőszintébb elemzést igényelné. /Elég a választás demokra tikus követelményének elvi tartalmára és a gyakorlati munka különbözőségénekiehetőségére utalnunk./ A vélemények szerint a megújuláshoz a demokratikus centralizmus gyakorlatának változtatása elengedhetetlen. Vannak akik nem értenek egyet azzal a felfogással, mely szerint a demokratikus centralizmus mindként oldalának erősítése szükséges. Úgy vélik, a végrehajtás fegyelmét csak a pártdemokrácia következetes érvényesülése révén lehet erősíteni. Ha a párt tagjai valódi részesei a döntéseknek, akkor válnak aktív végrehajtóvá is. E felfogásban a demokratizmust a centralizmus feltételének tartják. A pártmunka színvonalát nagyban segítheti az, ha a pártonbelüli demokrácia jobban kiteljesedik. Ma még gyakran tapasztalható, hogy a pártházak hivatalokká váltak, és a párttisztségviselők kapcsolata a tagsággal nem közvetlen. Z<?