MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/225
— A vízparti üdülőterületek köre a rendezési program szerint bővül, a Soroksári Dunaágban fekvő Molnárszigettel. Ennek környezetminősége elsősorban a Duna vízminőségének tényleges javulásától függ, de nagymértékben növelheti a területek minőségét, értékét a vízisportok számára megfelelő sportterületek biztosítása is. 7. típus; közparkok, üdülőerdők, zöldfelületek jelleggel beépített területek — A központi fekvésű, főútvonal menti értékes közparkok területe továbbra is erősen veszélyeztetett, környezetminőségük javulása általában nem várható. — A környezetminőség várhatóan javul az iparkitelepítés megvalósulása esetén az Óbudai-sziget, Margit-sziget területén. — A zöldterületi fejlesztési javaslatok, újabb erdőtelepítésekkel segítik elő a települési környezet védelmét. — Az ipari és közlekedési területek (autópálya) mentén a véderdősávok megvalósítása, a zöldterületek üdülő, rekreációs célú zöldfelületekkel való gazdagítása, egyúttal sport- és szabad időterületek kialakítása javítja a környezetminőséget. — A jelentős, védett értéket képviselő zöldterületek (természetvédelmi területek, közparkok, sport- és rekreációs területek, temetők) környezetminőségének megóvása várható a területeknek zajvédelmi szempontból fokozottan védett, — s a Budai Tájvédelmi Körzetnek emellett levegőtisztasági szempontból is kiemelten védett — kategóriába való sorolásától. — A rendezési program alapján a 7. típusú környezeti egységek közül 2 körzet területi típusa megváltozik. A XX. kerületi Molnár-sziget, amely üdülőterületté minősül, az előző területi típusnál került említésre. A XVIII./15. jelű zöldterűlet helyén családiházas lakóterület-fejlesztés szerepel, erre vonatkozóan az 5. típusú területeknél leírtak érvényesek. A 44 db 7. típusú környezeti egység nagyobb részénél (27-nél) nem változik a környezetminőség, 13 körzetnél pedig javulás várható. A környezeti ártalmak fokozódásával kell számolni a X. ker. Népliget területén (a közúti forgalom növekedéséből eredő légszennyezés és zaj miatt), továbbá a XVIII. ker. egy körzeténél, ahol zöldterületi funkció kedvezőtlen változása következtében romlik az élővilág és táj minősége. 8. típus; zártkert és nagyüzemi mezőgazdasági termelő terület. — A területfelhasználási és területszerkezeti javaslat a hosszútávú tervidőszakban még a mezőgazdasági területek további csökkenését irányozza elő, elsősorban a lakóterületi fejlesztés érdekében. A tervezett beavatkozások a 8. típusú környezeti egységek szinte mindegyikét érintik. Néhánynál a területfelhasználása teljes területen megváltozik. Utóbbiak környezetminőségének értékelése — a jelenlegi munkafázisban — a tervezett területi típus szerint nem végezhető el, azonban a tervezett lakástelepterületekre vonatkozóan a 2. típusnál történt említés. — Azoknál a mezőgazdasági területeknél, ahol a tervezett beavatkozás a jelenlegi területfelhasználáshoz képest nem jelentős (pl. tervezett családiházas terület kialakítása a meglevőhöz csatlakozóan) ott a környezetminőség várható alakulását továbbra is a jellemző területtípus szempontjából elemezzük. Ennek alapján a mezőgazdasági területek jelentős részénél várhatóan nem változik a környezetminőség. A jó környezetminőség megőrzését a meglevő és tervezett közlekedési területek (autópályák) mentén véderdősávok biztosíthatják. — A tervezett bányarekultiváció megvalósítása várhatóan javítja a III. ker. Rókahegyi terület környezetrp ; '->ősónót. 3.15. A 19 db 8. típusú környezeti egység nagyobb részénél (10 körzetnél) nem változik a környezet összefoglaló minősítése; javulás mindössze 2 körzetnél várható. Várhatóan rosszabbódónak ítéltük azokat a 8. típusú környezeti egységeket (4 db), ahol a már korábban eldöntött fejlesztések a jelenlegi területfelhasználáshoz képest várhatóan ellentmondásos, kedvezőtlen hatást váltanak ki. 9. típus; ipari területek, közlekedés-üzemi területek. — ipari területek, közlekedés-üzemi területek. — Az ipari területek környezetminősége egyben azt is tükrözi, hogy az adott környezeti egység milyen veszélyt, károsító hatást jelent a környezetére nézve. A környezetminőség várható alakulásának elemzése során ezért ennél a területtípusnál figyelmen kívül hagytuk a nem ipari eredetű (közúti forgalomból eredő) légszennyezés és zajterhelés várható alakulását. — A város külső, még beépítetlen területekkel határos iparterületei mentén a tervezett védőerdősávok kialakítása várhatóan csökkenti a környezet veszélyeztetettségét. — A légszennyező üzemek várható megszűnése, illetve kitelepítése következtében egyes környezeti egységek levegőminősége javul (pl. XI./13., XIII./12.). — Várhatóan javul a levegőminőség a a főváros területére kiterjedő új levegőtisztaság-védelmi törvény előírásainak betartása és a védett II. kategóriába tartozó területek jelentős csökkenése eredményeképpen. — A tervezett bányarekultivációk megvalósítása következtében várhatóan javul a környezetminőség a kőbányai iparterületen. — Az ipari, nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása terén javulás várható a tervezett 2. sz. hulladékhasznosítómű megépítése esetén. — Hosszú távon, az iparterületeken keletkező veszélyes hulladékok problémája fővárosi szinten továbbra sem megoldott, s ez az egész főváros települési környezetére nézve fokozott veszélyt jelent, mivei e tekintetben javulás nem várható. A 40 db 9. típusú környezeti egység 1/3-ánál (13 körzetnél) nem várható változás a környezet jelenlegi állapotához képest. 26 környezeti egységnél várható javulás, és mindössze 1 körzetnél várható a jelenlegi, igen jó környezetminőség rosszabbodása (Öcsai-úti iparterület). A főváros települési környezetének minősége elsősorban az itt élő népesség szempontjából döntő jelentőségű, s a várható környezetminőségi változások a környezeti ártalmaknak leginkább kitett lakónépességét érintik. A rendezési program alapján elvégzett minősítés összességében azt mutatja, hogy az ezredordulóra a lakóterületeken élők több, mint felénél (57%-ánál) a környezetminőség várhatóan nem változik, 13%-ánál várhatóan rosszabbodik, és mintegy 30%-ánál a környezetminőség javulására lehet számítani. Az egyes lakóterületi típusokon belül a környezetminőség várható alakulása meglehetősen eltérő mértékben érinti az ott lakó népességet. - Az 1. típusú (tömör városias) területeken a prognosztizált lakónépesség csaknem kétharmada (65%) él majd a várhatóan nem változó, és 35%-a a várhatóan javuló környezetminőségű térségekben. - A 2. típusú (lakótelep) területeken az ezredforduló idején ott élő lakónépesség több, mint felét (56%-át) nem érinti környezeti változás. A népesség mintegy 1/4-e (26%-a) található a várhatóan rosszabbodó és 18%-a a várhatóan javuló környezetminőségi kategóriába sorolt területeken. tt 245
