MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/223

3.15. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉGE A települési környezet védelmével foglalkozó munkarész alapvetően a környezetvédelem egyes szakágainak megállapításaira épül. Legfőbb feladata, hogy a főváros környezetminőségének javítását szem előtt tartva összehangolja a jelenlegi állapot alapján szükséges, továbbá a fejlesztési célok érdekében tervezett beavatkozásokat, elemezze azok várható hatását a környezetre, a környezet védett elemeire, s végül prognózist adjon a települési környezet minőségének várható alakulására. A települési környezet vizsgálata és értékelése során, a jelenlegi áilapot minősítése alapján megfogalmazásra kerültek a környezetminőség javításához szükséges azon legfontosabb térbeli és időrendi javaslatok, melyek a területrendezés eszközeivel megvalósíthatók. A települési környezet minőségét ezenkívül jelentőse befolyásolják a területi fejlesztési célok, s az ezzel összefüggő szakági programjavaslatok. Az ezek megvalósulását kísérő pozitív és negatív környezeti hatások összessége semmiképpen sem eredményezheti a környezeti veszélyek növekedését, a környezet elemeinek károsodását. A kedvező környezetminőségi kialakítása és megóvása érdekében a terület- és településrendezési tervezés — jelen esetben Budapest Általános Rendezési Terve — folyamatában érvényesülnie kell a települési környezetvédelem speciális, komplex szemléletű, elemző és koordináló feladatkörének. Már a környezetminőség vizsgálatánál alapvető cél volt, hogy a települési környezet fejlesztésének programját és tervét viszonylag objektív alapon lehessen kidolgozni, s a környezeti terhelések ismeretében mérhető, illetve számítható legyen egy adott környezeti elem, vagy tényező változásának hatása a területi egység komplex minőségére. Miután a tervezésnek ebben a fázisában még nem állnak rendelkezésre kellően részletes adatok, s a környezetminőség összetevőinek változásai a legtöbb esetben még nem értékelhetők számszerűen, az értékelésnél a változások irányának fő tendenciáit vettük figyelembe. Előbbi okok miatt nem értékelhetők azok a környezeti egységek, melyeknek területfelhasználása (területi típusa) alapvetően megváltozik (pl. 8. jelű, mezőgazdasági területből 2. jelű, lakótelep-terület lesz). Az egyes környezeti egységek összefoglaló minősítésének várható alakulását az alábbi kategóriák szerint határoztuk meg és ábrázoljuk a 22. sz. tervlapon: — várhatóan javul — nem változik — várhatóan rosszabbodik. A tervlapon ezenkívül feltüntetjük a jelenlegi állapot összefoglaló minősítési számát, utalva arra, hogy a várható tendenciák ténylegesen mennyiben jelentenek minőségi változást az egyes környezeti egységeknél. Igy az összefoglaló jelölésből leolvasható, hogy pl. a várhatóan javuló környezetminőség egy viszonylag rosszabb állapotú (4 vagy 5 minősítésű) - vagy egy, már eleve kedvezőbb helyzetben levő (pl. 2 minősítésű) környezeti egységre vonatkozik. 3.15. A települési környezet védelmének programját ebben a munkafázisban az alábbi munkarészek alapozzák meg: — Budapest Általános Rendezési Terve vizsgálatainak összefoglaló ertekelese, ezen belül is elsősorban a települési környezet jelenlegi állapotának minősítése, — Budapest Általános Rendezési Terve területfelhasználási és területszerkezeti programjavaslata, s az ezt alátámasztó munkarészek, legfőképpen a környezetvédelem szakági programjavaslatai. Nem vettük figyelembe az MO-ás autópálya M5-ös és M3-as autóutak közötti szakaszának javasolt, illetve alternatívaként feltüntetett nyomvonalát, mivel erre a közeljövőben várható pályázat kiírása, s ennek alapján újabb döntés. A települési környezet minősége — területi típusonként - várhatóan az alábbiak szerint alakul: 1. típus; tömör városias, telkes beépítésű lakóterületek és a Vár. — A város központi fekvésű területein halmozódó környezeti problémák — a történetileg kialakult értékes városszerkezet megőrzése mellett — alapvetően nem befolyásolhatók a település- és területszerkezeti beavatkozásokkal. — Az épülő új lágymányosi híd és a fővárost elkerülő MO-ás autópálya 2000-ig elkészülő szakasza csökkenti a belső városrészek átmenő forgalmát, ezzel a levegőszennyezettséget és a zajterhelést is, azonban hosszú távon mindenképpen számolni kell azzal, hogy a forgalom ennek ellenére növekszik, tehát a területek veszélyeztetettsége, terhelése nem csökken. Ennek fő oka a terület nagy forgalmat vonzó funkciója és a gépjárműállomány jelentékeny növekedése. Ezekben a városrészekben elsődleges cél a jelenlegi állapot további romlásának megállítása. A közlekedés-eredetű légszennyezés és zajterhelés további csökkenése közlekedési, műszaki- és forgalomtechnikai eszközökkel érhető el. — A mikrokörnyezet tekintetében viszont jelentős javulás várható a környezet egyes elemeinek és tényezőinek minőségében, azokon a területeken, melyek a főváros hosszútávú rehalibilációs programjában, mint akcióterületek kerültek kijelölésre. A rehabilitáció során megújuló területeken elsősorban az épített környezet (korszerű lakásállomány, zsúfoltság csökkenése stb.) tekintetében javul a helyzet. A lakó-, intézmény- és zöldterület kedvező aránya esetén, a tömbbelsők megfelelő kialakításával a mikrokörnyezetek levegőszennyezettsége és zajterhelése várhatóan mérséklődik és némileg javulhat a biológiailag aktív felületarány is. A 19 környezeti egység közül 8-nál várható javulás, ezek elsősorban a Nagykörúton beüli, rehabilitációra kijelölt területek (a főváros hosszútávú rehabilitációs programja szerint). A többi környezeti egység helyzete lényegében változatlan marad. 2. típus; tömör városias beépítésű, tömbtelkes lakótelepek A közlekedési eredetű levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkenése — a tervezett új Duna-híd és az MO-ás autópálya 2000-ig megépülő szakasza következtében - csak néhány területen várható, elsősorban a D-re kivezető utak belső szakaszai mentén. Az É-ra és K-re kivezető főútvonalak mentén a helyzet várhatóan tovább romlik, a közúti forgalom növekedése következtében. Az ipari eredetű légszennyezés és zajártalom helyenként várhatóan csökken, az iparterületek mentén tervezett védőerdők, illetve ipartelepek menti véderdősávok telepítése eredményeként (pl. Őrmezői, Árpád úti lakótelep). edetű légszennyezés javulása várható a város átszellőzését elősegítő tervezett zöldterületi fejlesztésektől, erdőtelepítésektől. 9-1^ 243