MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/216
3.13.5. 3.13.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékelhelyezés és ártalmatlanítás településegészségügyi szempontból nyilvánvalóan nagy jelentőségű. A kommunális hulladék mennyisége évről évre nő. Az FKFV prognózisa szerint évente mintegy 2%-os a növekedés, így a jelenlegi évi 4,5 millió m 3 hulladék az ezredfordulóra mindenképpen számottevően növekszik. 1985-2005 év közötti időszakban 86.505 em 3 kommunális és ahhoz hasonló összetételű hulladék keletkezésével lehet számolni. A fővárosban keletkezett hulladék ártalmatlanítása 1985-ben az FKFV által üzemeltetett 7 lerakóhelyen történik mindössze 10.810 em 3 befogadóképességgel (X. Akna utca, XVII. Micsurin út, XXII. Tétényi fennsík, X. Száraz utca, Kerepestarcsa, Csornád, Gyál). A fővárosban a lerakási lehetőségek legújabb áttekintése alapján a III. Péterhegyi bányagödör, a XX. Péteri major feltöltése és a XVII. Micsurin úton domb építése jöhet számításba, összesen 2700 em 3 kapacitással. A hulladékhasznosítómű évi 2000 em 3 reálisan számba vehető teljesítménye alapján 30.500 em 3 kapacitással vehető figyelembe a 2005 évig. Összegezve a számbavehető ártalmatlanítási kapacitásokat 42.495 em 3 hiány áll fenn 1985-2000 év között. Az 1985—1988-as év között keletkező hulladék mennyisége 19.128 em 3 a rendelkezésre álló lerakóhely-kapacitás, pedig 10.810 em 3 , a hulladékhasznosítómű kapacitása 6500 em 3 . Ebből az következik,-hogy a kommunális hulladék ártalmatlanítása már 1988-ban nehézségekbe ütközik, ezért újabb terület kijelölése is szükséges. A II. hulladékhasznosítómű megépítése (Ócsai út) esetén az égetőművek a budapesti kommunális hulladékok teljes mennyiségéből távlatilag 38—40%-ot ártalmatlanítanak. 1989-től az ezredfordulóig esetleg azon túl is a hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Solymár és Pilisborosjenő határán üzemelő bányákban lehet kielégíteni, a kitermeléssel párhuzamosan mintegy 16.000 em 3 befogadóképességgel. A lerakásos hulladék elhelyezését emellett korlátlan ideig biztosítani szükséges, mert a művi ártalmatlanítás után is marad vissza salakanyag. A kommunális hulladék egyre több veszélyes hulladékot tartalmaz, ezért szelektív gyűjtése, differenciált kezelése tárolása szükséges. A keletkező nem veszélyes ipari hulladékok a kommunális hulladékokkal együtt helyezhetők el. Az égetést, o lerakást és a hasznosítást segítené elő a központi hulladéknyilvántartás. A hulladékelhelyezési problémákat enyhítené a hulladékszegény technológiák széleskörű elterjesztése, a másodnyersanyagok visszanyerése szelektív gyűjtéssel, vagy megfelelő hulladékfeldolgozás révén. Budapesten az illegális hulladéklerakóhelyek száma jelenleg 160 „új" hulladék lerakására kijelölt helyek biztosításával csökkenthető. A szippantott szennyvizek és szennyvíziszapok elhelyezésére jelenleg a Csepel-sziget északi része szolgál, amely terület a talajadottságok miatt e célra nem megfelelő, így a lerakóhely megszüntetése szükséges. Végleges megoldást a szippantott szennyvizek ártalmatlanítására a szennyvíztisztító telepen való kezelés adhat. 234 Az Észak Budapesti szennyvíztisztító telep iszapjának elhelyezése magas krómtartalma miatt mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas. Végleges elhelyezése Vácduka és Váchartyán térségében oldható meg. A központi gazdasági körzet (döntően a Főváros és Pest megye) veszélyes hulladékainak elhelyezésére most épül az aszódi tározó, amelyet 10.000 t/év kapacitással előreláthatólag 1988-ban helyeznek üzembe. A fővárosi gyógyszergyárak veszélyes hulladékaiból 10.000 t/év mennyiséget a jövőben a dorogi égetőműben fognak ártalmatlanítani, ennek kapacitása 25.000 t/év. A jelenleg hasznosításra kerülő és az ártalmatlanított hulladék mennyisége, valamint a tervezés alatt levő ártalmatlanító kapacitás a keletkező hulladékok — becslésünk szerint — 40%-ának elhelyezését oldják meg. Ebből következik, hogy évente közel130.000t veszélyes hulladék halmozódik fel. A veszélyes hulladékok által okozott problémák enyhítésére célszerűnek tűnik átmeneti tározó kialakítása, az agglomeráción kívül, ahol az előkezelés, illetve égetés szerinti rendszerezés történne, az aszódi lerakóba, illetve a dorogi égetőbe kerülés előtt. Sugárzó hulladékok a Püspökszilágyiban működő izotóptemetőben rakhatók le.
