MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/211

3.13. KÖRNYEZETVÉDELEM Budapest Általános Rendezési Tervének egyik alapvető célja és feladata a főváros környezeti helyzetének a javítása, tekintettel a téma egyre fokozódó jelentőségére és súlyára. Ennek a célnak az eléréséhez készült Budapest 1984-ben jóváhagyott Hosszútávú Környezetvédelmi Koncepciója és Intézkedési Terve. Ebben a környezetvédelem követelményeiből kiindulva a környezeti elemek károsodottságának a csökkentését meghatározó környezetvédelmi munkarészek kerültek kidolgozásra. Ennek megfelelően a meglevő adottságok és a fejlesztési követelményekből adódó realitások figyelembevétele mellett a környezetminőségre is tekintettel kellett és kell lenni a további részletesebb tervezések során. Folyamatosan meg kell valósítani a belső városrészek túlzsúfoltságának enyhítését a városrehabilitáció során, a város természetes átszellőzését akadályozó beépítések elkerülését, a lakóterületeken a megfelelő környezetminőség biztosítását, az egyes területek építésalkalmasságának a figyelembevételével. A környezet minőségére kiható további jelentős elemeket tartalmaznak az egyes szakági programjavaslatok. Igy a környezeti helyzet javítását szolgálja az ipari és raktárterületek vonatkozásában a belső városrészekből történő kitelepítés, az ipari terű letek övezeti besorolásának a módosítása (a 41-es övezet csökkentése); a zöldterületek, tájrendezés és természetvédelem programjának egésze, beleértve a fajlagos zöldfelületi ellátás fejlesztését; a közlekedés vonatkozásában a forgalmat a legterheltebb belső városrészekből elterelő főútvonalak, új hidak építése, nehézgépjármű forgalom korlátozása, a gyalogoszónák kiterjesztése; a vízellátás, a szennyvízelvezetés és ártalmatlanítás új létesítményei, a felszíni vízrendezés; az energiaellátás fejlesztése és struktúrájának átalakítása (pl. a szilárd energiahordozók helyettesítése a főváros legzsúfoltabb és legszennyezettebb területein). A speciális környezetvédelmi munkarészek az egyes természeti elemek védelmével összevontan foglalkozó részből, valamint két további kiemelt témát tárgyaló fejezetből állnak. Az általános rész foglalkozik a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj védelmével, valamint a hulladékelhelyezéssel és ártalmatlanítással. Külön rész taglalja a zaj- és rezgésvédelmet. Ennek a témának a kiemelésére azért volt szükség, mert a korábbi tervek ilyen munkarészt nem tartalmaztak, ugyanakkor egyes városrészekben — különösen a közúti forgalom növekedése miatt — a zajártalom az egyik legsúlyosabb problémává vált. Szintén külön fejezet tárgyalja a települési környezet védelmét. Ez azért szükséges, mert ennek keretében lehet integrálni az egyes területrészek környezetminőségi állapotát, illetőleg ebből kiindulva meghatározni a terüietfelhasználásban, területfejlesztésben szükséges változásokat, valamint a megteendő konkrét intézkedéseket. Mint azt a Budapesti Agglomerációs Regionális Rendezési Terve tartalmazza, a főváros és az agglomerációs övezet környezetminősége sok vonatkozásban szorosan összefügg. 3.13 Ilyen problémák: r - a talaj- és talajvízvédelem, a kommunális szennyvíz ártalmatlanítása a Szentendrei- és a Csepel-szigeten, mint az agglomeráció közös vízbázisának a területén; - az övezet és a főváros területét egyaránt érintő kisvízfolyások vízminőségének a javítása; - a légszennyezés csökkentése; - a kommunális hulladékok lerakásának megoldása; - a kommunális szennyvíz-tisztítótelepekről kikerült szennyvíziszap elhelyezése, illetőleg felhasználása; - a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása; - a Ferihegyi repülőtér forgalmának és a környező területek rendezésének az öszszehangolása. Ezen túlmenően az agglomeráció területén is túlmutatnak egyes olyan problémák, melyek megoldása részben csak nagytávon lehetséges.Ezek a következők: — a Duna vízminőségét szennyvíztisztítók üzembehelyezésével az agglomeráció feletti szakaszon is javítani kell; — a bányaműveléssel járó vízszintsűllyesztést a fővárosi termál- és gyógyvízforrások védelme érdekében is csökkenteni szükséges; — a növekvő közúti közlekedés okozta levegőszennyezés és zajártalom területrendezési eszközökkel (pl. az úthálózat fejlesztése, korszerű forgalomszervezése, P+R rendszer stb.) csak korlátozottan csökkenthető, a már kiépült térségekben lényeges javulás csak a korszerűtlen, elöregedett gépjárművek cseréjével, az állomány felújításával érhető el; — a települési hulladék elhelyezése céljából — amennyiben az a művi megsemmisítésnél gazdaságosabb — az agglomeráción kívüli térségekben is szükség lehet új lerakóhelyek kijelölése; "* — az agglomeráció ipari üzemeiben keletkező és az évek során nagy mennyiségben felhalmozódott veszélyes hulladékok ártalmatlanítása az országos hálózat keretén belül, ezek elhelyezése kizárólag az agglomeráción kívüli térségekben történhet. Emellett nagyobb ütemben kell fejleszteni az üzemek technológiáját, a hulladékok egyedi hasznosítását és kezelési eljárásait. Végül igen fontos annak hangsúlyozása, hogy a környezetvédelem egyes területi vonatkozású, vagy egyéb konkrét intézkedései ugyan elkülönülten jelentkeznek a területfelhasználási tervben, az egyes szakági tervekben, valamint a speciálisan a környezetvédelem témakörén belül taglalt intézkedésekben, azonban mindezek igen szoros összefüggésben állnak egymással. A levegő szennyeződése szennyezi a talajt és a vizeket, károsítja az élővilágot, a talaj és a víz kölcsönösen hatnak egymásra, és így az élővilágra, a hulladékelhelyezés szintén kihat mindezekre. A területfelhasználás, az épített környezet ugyancsak meghatározó az összes természeti elem szempontjából. A környezetminőségí, környezetvédelmi követelményeknek a város fejlesztése során történő figyelembevételével és az előirányzott feladatok megvalósításával javítható a lakókörnyezet minősége, és megállítható a természeti elemek minőségének romlása, sőt egyes tényezők tekintetében (felszíni vizek bakteriológiai szennyezettsége, rekultiváció, a levegő szennyezettsége, kommunális hulladékok ártalmatlanítása), több-kevesebb javulás várható. A program környezetvédelemre vonatkozó részének a kidolgozásában altervezőként közreműködött a Környezetvédelmi Intézet. OAA 229