MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/207
TÁVHŐELLÁTÁSI ALRENDSZEREN NEM VEZETÉKES ENERGIA RENDSZEREN 1. 1.1 1.2 1.3 1.4 2. 3. Kooperációs vezeték építése Kőbányai Fűtőmű—Kispesti Fűtőmű között Újpesti Fűtőerőmű—Újpalotai Fűtőmű között Újpesti Fűtőerőmű—Angyalföldi Fűtőerőmű— Kacsóh P. úti Fűtőmű között Újpesti Fűtőerőmű—Káposztásmegyeri Fűtőmű között Csepeli Erőmű rekonstrukciója + bővítése Hulladékégető mű építés = ipari hőbázisként Kombinált ciklusú gázgőz körfoiyamatú fűtőerőmű létesítése 2. változat esetén Kunigunda utcai fűtőműben és a Kelenföldi Fűtőerőműben 3. változat esetén Kunigunda utcai Fűtőműben Folyamatos karbantartás 1. Egyedi fűtésmód strukturális változásai: 1.1 Az eddigi „egyéb" fűtés 60%-os HTO aránya 36%-ra, 1.2 Az eddigi „egyéb" fűtés 40%-os szén aránya 64%-ra változik. 1.3 A villamosfűtés 1%-os aránya várható. Tömeges koncentrált megjelenése nem célszerű. 2. A PB cseretelepek száma, helye nem növekszik, a szállításmód (konténeres) korszerűsítésre szorul, 3. A TÜZÉP-telepek száma, helye nem változik, a tárolás szállítás és csomagolásmód korszerűsítésre szorul. 4. A hagyományos tüzelőanyagok folyamatos ellátása: a tárolás, szállítás színvonalának növelése szükséges. 5. Környezetbarát, új egyedi fűtésmódok kutatása, kísérlete és bevezetése szükséges (használati melegvíz napenergiából kiegészítő villamosenergia ráfűtés, hangfrekvenciás vezérléssel). 3.12.5 A TERÜLETI ELLÁTÁSOK SZÍNVONALA, AZ ELLÁTOTTSÁG ÉRTÉKELÉSE Az energiaellátás színvonal szempontjából eltérő térségek legjellemzőbb mutatója az OÉSZ által megszabott alap közműellátási követelmény, ami a vezetékes hőeliátás mennyiségével, arányával és minőségével fejezhető ki. A vezetékes hőeliátás mennyiségi és minőségi megoszlását a korszerű, vezetékes fűtési energiaellátás mértékét a 3.12-13 táblázat mutatja be. A főváros hőellátásának magas hányada 2005-re csaknem 90%, ami közép-európai szinten is „átlag feletti" színvonalúnak minősül. A HŐELLÁTÁSI MÓDOK SZERKEZETI MEGOSZLÁSA (Me. %) 3.12-13 táblázat MEGNEVEZÉS 1980 1985 1990 2005 Távfűtéses lakások aránya 21,6 27,9 29,5 28,8 Közvetlen gázfűtéses lakások aránya 32,6 Villamosfűtéses lakások 1,4 Összes vezetékes energiahordozóval fűtött lakások 55,6 Egyéb tüzelőanyaggal (szén, olaj) fűtött lakások 44,4 A mai 67,3%-os korszerű hőellátási aránynak 90%-ra való emeléséhez jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani, elsősorban a rekonstrukciós térségekben, továbbá a mostohábban kezelt XVI, XVII, XVIII. kerületben, elsősorban földgázbázison. A vezetéken szállított energiahordozóval ellátott lakásoknak, a lakásállományhoz viszonyított arányát kerületenként, a 3.12-14 táblázat szemlélteti. 38,0 43,5 58,9 1,4 1,5 1,7 67,3 74,5 89,4 32,7 25,5 10,6 3.12.5 3.12.6 VEZETÉKEN SZÁLLÍTOTT ENERGIAHORDOZÓVAL FŰTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA, KERÜLETENKÉNT 3.12-14 táblázat KERÜLET 1980 1985 1990 2005 1985 2005 I 11739 14596 15560 16738 89,0 99,6 II 24 486 30 749 33 817 40 002 73,4 85,1 Hl. 31132 43 932 51728 59 269 84,3 95,6 iv! 14 692 27 473 43 708 52 534 76,3 95,5 V. 16 005 15 427 14 968 19 100 75,6 99,5 VI. 17 510 17 896 19 284 22 541 65,8 88,4 VII. 22 182 22 880 24 874 30 996 62,0 88,6 VIII. 22 563 27 295 30 248 36 182 66,1 90,2 IX. 21237 24 709 26 238 30 227 73,5 91,3 X. 10 120 23 112 26 981 30 708 66,8 84,8 XI. 46 698 60 239 63 474 66 255 91,1 92,0 XII. 21043 23 052 25 830 28 154 73,6 82,8 XIII. 40 137 48224 51352 58 072 81,7 93,7 XIV. 38 561 44 187 47 660 64 796 73,9 94,4 XV. 17 528 19 919 25 539 40 756 53,3 90,6 XVI. 5 110 6 718 10 321 24 690 25,4 72,6 XVII. 2 147 8 611 12 013 31374 34,2 86,7 XVIII. 9475 16270 19024 37 187 45,2 80,7 XIX. 7 427 18 030 19 709 28 141 63,3 89,9 XX. 8 828 18 712 26412 42 697 47,3 86,4 XXI. 11356 17857 28314 39 954 56,5 88,8 XXII. 4 518 8 762 16 520 19 664 45,4 83,7 ÖSSZESEN: 404 494 538 650 633 574 820 037 67,3% 89,4% A korszerű fűtéssel ellátott körzetek területi megoszlása meglehetősen egyenlőtlen, (lásd 3.12-12 ábra), általában átlapolatlan vagy teljes fedésben jelentkeznek a villamos-hálózatokon felül a távfűtéssel és gázhálózattal jól ellátott területek, ugyanakkor foltokban jelentkeznek a mostohán kezelt területek. A program ezeknek az aránytalanságoknak a mérséklésére tesz javaslatot. 3.12.6 A KOMPLEX ENERGIAELLÁTÁS TERÜLETRENDEZÉSI VONZATAI Területrendezési program az energiagazdálkodás „A", „B" változatai alapján: a. A hagyományos trendek szerint prognosztizált „A" változat energiahordozói szerkezetében éppúgy, mint a racionális iparfejlesztést (csökkentést és korszerűsítést) feltételezhető „B" változatban a maihoz hasonló struktúra marad még hosszú távon, azaz új energiahordozó behozatalával, Ml. alkalmazásával egyik változat sem számol. b. Nagy távon a klímatudatos, passzív napenergia hasznosító épületek, épületegyüttesek elterjedésével lehet számolni, amelynek tömegesebb kialakítása hosszú távon csak elkezdődik, azonban az ezredfordulón túl létrehozhatnak ezek a törekvések speciális telepítéseket, tájolásokat erőteljesebben igénylő városszerkezeti módosulásokat az új beépítésű területeken, továbbá a klímához illesztett, különböző védelmet és árnyékolást biztosító erdős-bokros sávok igényét a „napfény jog"-gal járó igényeket stb. a hagyományos beépítésekkel szemben. c. E passzív napenergiahasznosítással párhuzamosan épülő aktív napenergiahasznosító műszaki berendezések (fűtés-hűtés, meleg víz célra) elterjedésével már megjelenik az új energiahordozó: a napenergia a struktúrában nagy távon, amelynek azonban csak akkor lesz területrendezési következménye, ha a ma 9m225