MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/205

3.12.3.4 EGYÉB ENERGIAHORDOZÓK Szilárd tüzelőanyag ellátás Budapest szilárd tüzelőanyag igényét részben a hazai bányák termeléséből, részben importból elégítik ki. Az import útján beérkező tüzelőanyagok elsősorban minőségi tüzelőt jelentenek. A szállítás és az elosztás folyamatát tekintve, változás nem várható. A nagyobb fogyasztók, ipari vállalatok közvetlen szállítás útján jutnak tüzelőhöz, a kis- és középfogyasztó közületek és a lakosság a belkereskedelem közvetítésével a TÜZÉP telepi és bolthálózatán keresztül. A jelenlegi hálózat technikai színvonalát tekintve, vegyes képet mutat. Figyelembe véve a szilárd tüzelőanyagok mennyiségi forgalmának változását és csökkenését, a hálózatfejlesztést a nagy telepek irányába kell folytatni. Az ezredfordulóra a következő telepek fogják az ellátást biztosítani: — X. Maglódi út 18. — XI. Kelenföldi pu. — XXII. Nagytétény-Diósd MÁV áll. — XVMI. Pestlőrinc, Kavicsbánya — XIV. Északi teherpályaudvar Tüzelőolaj és fűtőolaj ellátás Ezeknek az energiahordozóknak a forgalma várhatóan csökken, illetve a fűtőolaj forgalmazásának beszüntetésével lehet számolni. A készletezés, forgalmazás létesítményei változatlanok maradnak, kapacitás bővítésre nincs szükség. A háztartási tüzelőolaj értékesítése a következő formákban történhet: — kutas értékesítés, — kisker. fiók értékesítés, — kannás házhozszállítás, — tankautós házhozszállítás. A háztartási tüzelőolaj értékesítését az ÁFOR és a budapesti TÜZÉP vállalatok végzik. Hőellátás napenergia hasznosításával Hazai klimatikus viszonyainkra adaptálva az ismert és sorozatban már nálunk is gyártott vízmelegítést és fűtés- hűtést megoldó szoláris technikai berendezéseket; az ún. aktív rendszereket, megállapítható, hogy ezek biztonságos üzemeltetéséhez kiegészítő, rásegítő berendezésre feltétlenül szükség van, amit a csak vízmelegítéses rendszer esetében villamosenergiával-, fűtés esetében többféle energiahordozóra alapozva lehet megoldani. Ezzel a beruházással járó költségtöbblet, továbbá a termikus villamosenergiára alapozott folyamatos ráfordítási költségek miatt hosszú távon az aktív szoláris rendszer nagyfokú elterjedésével még nem számolhatunk, ha a szabályozók változatlanok maradnak. A passzív naphő-hasznosítás elterjesztésére azonban már hosszú távon nagyobb lehetőség kínálkozik az új beépítésű területeken (lásd 3.12-11 ábrát), ahol az épületek, épületegyüttesek elrendezésével, tájolásával árnyékolásával, továbbá az épületek szerkezetének, egyes elemeinek megfelelő kialakításával — az ún. klímatudatos építészeti megoldásokkal operálva, anélkül, hogy külön berendezés épülne, lakásonként 25%-os tüzelőanyag megtakarítás is elérhető. Még előnyösebb volna az előző két rendszer egyesítése, amely a lakásonkénti energiafelhasználásokat a mai volumenhez képest 40—50%-ra is lecsökkentheti. Ez az energiamegtakarítás több tízezer új lakás esetében alkalmazva már mérhető csökkenést jelentene az energiamérlegben, ill. kapacitások felszabadulását eredményezné a hálózati rendszereken. 3.12.3.4-3.12.4 3.12.4 A HÁLÓZATI RENDSZEREK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A globálisan becsült energiaigények és éves energiafelhasználási volumenek előzőekben tárgyalt prognózisainak területre vetített értelmezése is elkészült ahhoz, hogy a változatok közötti mérlegelést és döntést elősegítse. A két változatban jelentkező fogyasztások (felhasználások) összesített nagyságát a 1. táblázat szemlélteti a hosszú táv végére. A vázolt energiaigények kielégítésére valamennyi meglévő energiaellátási rendszer összehangolt fenntartása — folyamatos karbantartása — rendszeres felújítása szükséges, azonfelül a 2. táblázatban szereplő rendszerfejlesztések — bázisok és hálózat szakaszok — építése nélkülözhetetlen az ezredfordulóig. A négy alrendszer felsorolt fejlesztései egymással kölcsönhatásban oldják meg az integrált hőellátási feladatokat. Bármelyik összetevő kiesése más alrendszerek egyensúlyát is megbontja. A mai területi energetikai kategorizálás szerint Budapest és térsége a fenti javasolt fejlesztések megvalósítása esetén, változatlanul megtarthatja az ezredfordulóig és a Közép-Európában ma is elfoglalt „jó" energia ellátottsággal, ezen belül megfelelő hőellátással bíró helyzetét, ami egyik alapja a térség társadalmi-gazdasági fejlődésének. HÁLÓZATFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 3.12-12 táblázat VILLAMOSENERGIA ALRENDSZERBEN 1. Alaphálózaton (400/40, 200 220 kV-on): 1.1 Göd Kaszásdűlő közötti táp. vez. és 400/120 kV 2 x 250 MVA tr. bővítés (1992-re). Nagytarcsai új 400/120 kV 2 x 250 MVA tr. áll. + távvezetékei. Zuglói 220/120 kV tr. bővítés (2015-re). Soroksári 220/120 kV tr. bővítés (160 MVA) + távvezetékei. Soroksári 400 kV-os betáp. tr. bővítés. Albertfalvai 220/120/10 kV tr. bővítés Főelosztóhálózaton (120 kV-on): Simon úti Városligeti tr. állomások átépítése 120 kV-on Lágymányosi 120/30/10 kV tr. bővítés. Albertfalvai 220/120/10 kV tr. bővítés. Diósdi, Soroksári, Rákoskeresztúri, Solymári, Dunakeszi 120/20 kV tr. bővítés. Uj 120/10 kV-os tr. áll. építése Kispest, Káposztásmegyer, Kelenföld, Garay utca. Dankó utca, Ferencváros, Bem tér, Május út, Gubacsi puszta. Csillagtelep Rákospalota, Háros, Újlak, Szemeretelep. Új 120/20 kV-os tr. áll. építése: Mátyásföld Közép- és kisfeszültségű hálózaton: A főváros területén mérsékelt fejlesztés szükséges. A zárolt körzetek csökkentése Foiyamatos karbantartás Hangfrekvenciás vezérlés fejlesztése 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 3. 3.1 3.2 4. 5. 2©T FÖLDGAZ ALRENDSZEREN 1. Nagynyomású hálózaton. 1.1 A II. körvezeték zárószakasza (40-64 bar). 1.2 Kőbányai gázátadó—Kőbányai Gázgyár közötti 40 bar (NA 500-as) tápvezeték. 1.3 Kereszthegy—Albertfalva között (25—40 bar. NÁ 500-as) bekötés csatlakozás a Százhalombattai NA 400-as vezetékhez. 1.4 Újpalotai 25—40 baros új vezeték építése 1.5 25 baros vezeték építése: Kunigunda utcai Fűtőműhöz (2—3 változatban) Kelenföldi Fűtáműhöz (2 változatban) 2. Középnyomású hálózaton: 2.1 Óbudai Gázgyár—Váci út között NÁ 400-as gerinc (vasúti hídon, 1986). 2.2 XIV.-XV. ker.-ben keletpesti összekötő vez. (Körvasút mentén NÁ 400). 2.3 XV. ker. Régi Fóti út-Rákospalotai átadó—Czabán S. tér—Újpesti Erőmű között NÁ 700-as gerincvez. 2.4 X. ker. Kőbányai Gázgyár—Salgótarjáni út—Pongrácz út között NÁ 700 vez. (1986). 2.5 A jelenleg még ellátatlan területen nagyközépnyomású hálózat fejlesztése 3. Kisnyomású hálózaton: 3.1 Földgázra történő átállítás befejezése 1989-ig 3.2 Hálózathossz növelése a mai 2000 kmről 4200 km-re. 3.3 1-1 nyomásszabályozó (50—100 ha) 4. Folyamatos karbantartás 223