MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/202

3.12.3.3 TÁVHŐENERGIA Rendszerfejlesztési irányelvek megállapítások Az 1990 után épülő új lakótelepek nagyobb része gázfűtéssel lesz ellátva, ezért új önálló távhőrendszer építésére a fővárosban a jövőben jó ideig nem kerül sor. A meglévő távhőrendszerek rekonstrukcióját mind a hőforrásnál, mind a hőtávvezetékeknél technológiai korszerűsítéssel célszerű összekötni. Ezek: — a hőforrás esetében a kapcsolt energiatermelés bevezetését; — a hőtáwezetékek tekintetében pedig az előszigetelt hőtávvezetékek létesítését jelenti. A forrásoldali berendezések közül elsősorban a régebben épített erőműveknél kell rekonstrukciót elvégezni (Kelenföldi Erőmű, Újpesti Erőmű). A hőellátás biztonságának növelése, illetve az egyes távhőrendszerek gazdaságos üzemvitele érdekében szükséges kooperációs kapcsolatok a távhőrendszerek között. Ezek részben már megvalósultak, részben építésük folyamatban van. Az ipari üzemek távhőellátását illetően abból kell kiindulni, hogy: — az eddig is távhővel ellátott üzemek továbbra is a jelenlegi hőforrásból lesznek ellátva, kivéve az esetlegesen kitelepítésre kerülő üzemeket, — azoknál a távhőrendszereknél, ahol a kapcsolt energiatermelést bővítik, illetve korszerűsítik, esetenként indokolttá válik a távhőrendszerek környezetében lévő, jelenleg saját kazántelepről ellátott ipari üzemeknek a távhőel látásba való bekapcsolása. Az országos együttműködő villamosrendszerben a Paksi Atomerőmű bővítményének tervezett üzembehelyezését megelőző években 300—500 MW teljesítményhiány lesz. Ennek fedezésére elsődlegesen a távhőrendszerhez illesztett gáz-gőz körfolyamatú erőművi egységek vehetők számításba. Tekintettel a fővárosi távhőrendszerek nagyságára, néhány budapesti távhőrendszernél komoly esély van ilyen erőművi egységek létesítésének. A távhőrendszerek fejlesztése. Az előzőek figyelembe vételével az egyes távhőrendszerek fejlesztési lehetőségei az alábbiakban foglalhatók össze: Észak-budai távhőrendszer Az észak-budai területen két távhőrendszer üzemel. Az egyik hőforrása a Zápor utcai fűtőmű, a másik az újabb távfűtőrendszer hőforrása az Észak-budai Fűtőmű. A két fűtőmű kapacitása a rendszerek kooperációja esetén meghaladja a távlatban jelentkező hőigényeket. A két fűtőmű közötti kooperációs vezeték 1987-ben üzembe kerül. Ez a kooperációs vezeték kedvező feltételeket teremt az Észak-budai Fűtőmű területén korszerű kapcsolt energiatermelést megvalósító berendezés építésére, minthogy ez a berendezés ilyen módon az egész észak-budai távhőrendszer alaphőigényének kialakítására igénybe vehető volna. A kombinált ciklusú erőműví egység a választott gázturbina típustól függően 125—160 MW villamos- és 125—160 MW hőenergiát termel. Az erőmű gazdaságosabb üzemeltetése érdekében célszerű lenne kapcsolatot biztosítani az észak-pesti távhőrendszerrel. Észak-pesti távhőrendszer Az észak-pesti távhőrendszer több, korábban elszigetelten működő távhőrendszer részben már megvalósult, részben folyamatban lévő egyesítésével a főváros legnagyobb kooperációs elven működő távhőrendszere lesz. Az együttműködő távhőrendszer hőforrásai: — Újpesti Fűtőerőmű — Angyalföldi Fűtőerőmű — Révész utcai Fűtőmű — Hulladékhasznosító mű 218 A távhőrendszer forróvíz hőhordozóval látja el a vonzáskörzetében lévő lakótelepek és közintézmények fűtési és melegvízigényét, emellett a gőz hőhordozó közeggel távhőellátásban részesül az Angyalföldi és az Újpesti Fűtőerőmű körzetében levőipari üzemek egy része. A forróvizes rendszerben a hőigények az Újpesti Fűtőerőműből elláthatók A meglévő hőforrásoldali berendezések kozul az Újpesti Fűtőerőmű gőzkazánjai erősen elhasználódtak, ezért azok rekonstrukciója szükséges. Az Újpalotai és a Kacsóh Pongrác úti fűtőművek bekapcsolása az egységes távhőrendszerbe esetleg gazdaságosabbá válik, ezért a hőtávvezeték kiépítéséhez a szükséges helyet fenn kell tartani. Dél-Pest távhőrendszere Dél-Pest legfontosabb két hőforrása Kőbányai Fűtőerőmű és a Kispesti Fűtőerőmű. Mindkét fűtőerőmű önállóan forróvizes távhőrendszerben ellátja a vonzáskörzetébe eső lakótelepeket és gőzzel a környezetében lévő ipari üzemek egy részét. A dél-pesti körzet egy további részét a Pesterzsébeti Fűtőmű látja el. A fűtőerőművekben korlátozott mértékű kapcsolt energiatermelés is történik. A jelentkező újabb kommunális hőigények kielégítésére a már meglévő hőtermelő kapacitás elégséges. Hosszabb távon természetesen itt is számítani kell arra, hogy a fűtőerőművi berendezések elhasználódnak és ezért a hőtermelő kapacitás felújítása szükségessé válik. A belső területen lévő kiskapacitású fűtőműveket (Józsefváros, Mihálkovics u.) a Kőbányai Fűtőerőműtől kiépítendő vezetékpárral kell kiváltani. A vezeték kapacitása attól függ, hogy a Józsefvárosi és a Ferencvárosi rekonstrukció során kialakul-e távhőszolgáltatás is vagy sem. Dél-budai távhőrendszer A dél-budai távhőellátási rendszerek hőbázisa a Kelenföldi Fűtőerőmű. A fűtőerőmű forróvizes rendszerben ellátja a vonzáskörzetébe eső lakótelepeket és gőz hőhordozójú rendszerben két nyomásfokozaton a körzetében lévő ipari hőfogyasztók hőigényét is ellátja. Ezen felül gőzvezetékek segítségével ellátja a Soroksári úton lévő ipari üzemek egyrészét, valamint néhány további pesti hőfogyasztó gőzigényét is. A Kelenföldi Fűtőerőmű berendezései nagymértékben elavultak, ezért elkerülhetetlenné vált a berendezések, elsősorban a gőzkazánok rekonstrukciója. Erre más fővárosi távhőrendszerhez hasonlóan a gáz-gőz körfolyamat bevezetése mutatkozik a legalkalmasabbnak. A Kelenföldi Fűtőerőműből ellátott fogyasztói csúcshőigény nagysága jó feltételeket teremt a gázturbina hőhasznosító üzemben történő jó kihasználására. Csepeli távhőrendszer A Csepeli Vasmű üzemegységeinek, valamint a Vasmű környezetében létesített lakótelepeknek a távhőel látását forróvizes rendszerben a Csepeli Vasmű erőműve biztosítja. E mellett az erőmű ellátja az üzemek gőzben jelentkező hőigényét is. Az erőmű korszerűnek tekinthető kapcsolt energiatermelő rendszerrel rendelkezik, de a hőigények nagyobb részét mégis forróvízkazánból és elavult, selejtezésre, illetve rekonstrukcióra szoruló kisnyomású gőzkazánokból látja el. A forróvíz kazánok korlátozott mértékben lehetővé teszik a városi távhőszolgáltatás bővítését, 20-30 MW fölötti hőigénynövekmény esetén azonban már esetleg szükségessé válna a távhőtermelő kapacitás bővítése. Zuglói távhőrendszer A XIV. Füredi úton megépült űtőmű körzete lényegében kiterhelt, csak a távhővel ellátott terület belső részén jelentkező hőigényeket célszerű a távhőellátó rendszerrel kielégíteni. Rákoskeresztúri távhőrendszer Az elmúlt években épült lakótelepek távhőel látására létesült a Gáztüzelésű kazántelep, melyet a lakásépítés igényeinek megfelelően tovább kell bővíteni. A hőtermelő kazántelep körzetében epulő további épületeket célszerű távhőel látásba kapcsolni és a kazántelepet ennek az igénynek megfelelően tovább bővíteni. A távfűtési rendszerek fejlesztéseit lásd a 20. sz. tervlapon.