MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/177

3.11.3. VÍZRENDEZÉS, VÉDŐÖVEZETEK, FORRÁSOK, BARLANGOK A felszíni vízrendezés célja, hogy a főváros területéről és a vízrajzilag kapcsolódó Pest megyei vízgyűjtőterületekről a mértékadó felszíni vizek úgy kerüljenek a Dunába, hogy a káros elöntések, iszap és hordaléklerakódások, valamint eróziós károk elkerülhetők legyenek. A belterületi vízrendezés sajátos feladata a természetes lefolyás nélküli, mély területek rendezése. Élővízfolyások rendezése a vízrendezési munkálatok alapvető feltétele. Mind a budai, mind pedig a pesti oldal területvíztelenítő rendszerei ezekre a vízfolyásokra támaszkodnak, tehát rendezésük fontosságát és sorrendiségét ez a tény határozza meg. A vízfolyások fővárosi szakaszainak korszerű rendezése már folyamatban van. A vízfolyások mellett a terv minden esetben 5—5 m-es védősávval számol, amely egyes esetekben a területfelhasználástól függően jelentős funkcióval ellátott zöldsávként 5—20 m-re szélesedik ki. Dunába torkolló nagyobb vízfolyásaink mentén lehetőség szerint minél szélesebb összefüggő zöldsáv, erdősáv kialakítása lenne célszerű, ezzel városrészek átszellőzését lehetne biztosítani. Ennek érdekében, elvi szabályozási vonalakkal a vízfolyásokra települt ipar ül. egyéb beépítés visszaszorításával, elsorvasztásával a jövőben értékes, az érintett városrészek életét kedvezően befolyásoló tájelem alakítható ki. E városrendezési szempont figyelembevételével nyilt vízfolyásaink megtartása a cél. A sűrűn lakott városrészekben több vízfolyást beboltoztak. Az élővízfolyások befogadója a Duna. Rendezésük kapcsán ezért foglalkozni kell a Duna-part rendezésével is. A főváros időszakos vízfolyásai általában a tavaszi hóolvadás során és nagyobb esőzések alkalmával vezetnek csapadékvizet. A befogadók nemcsak élővízfolyások, hanem — főleg a budai oldalon — olyan egyesített rendszerű gyűjtőcsatornák, amelyek már kiépültek, vagy megépítésüket távlatban tervezik. Fontos, hogy az időszakos vízfolyások medre illeszkedjék a környezetéhez, és ha utakhoz kapcsolódik, úgy azokkal szoros egységet alkosson. Az elsőrendű befogadó és az időszakos vízfolyások rendezése után kerülhet sor a vízgyűjtőterületek víztelenítő rendszereinek kiépítésére, amelyek méretezése, csak a vízgyűjtőterület térségeit magába foglaló általános tervek ismeretében lehetséges. A víztelenítő rendszerek kiépítése során figyelemmel kell lenni a rétegvizek megcsapolási lehetőségére is. Vízfolyásainkat mentesíteni kell a szennyvizektől, ez csak a csatornázottság fejlesztésével oldható meg. A DUNA JOBBPARTI TERÜLETEIN: — A Hosszúréti patak a Pest megyei és fővárosi lakásépítési program és a megyei ipartelepítés támogatás érdekében, a Pest Megyei Tanáccsal együttműködve kiépül. A csatornázási távlati tervek a torkolati közel 700 fm kivételével a vízfolyás zártszelvénybe helyezését irányozzák elő. A patak sávja jelenleg zöldterület, a 3.11.3. Budapesti ÁRT-ben is ilyen övezeti besorolással számolunk. Nyílt szelvényű kiépítését javasoljuk, ugyanis a közlekedésfejlesztés koncepciójának változásával erre lehetőség nyílt. — A Határ árok alsó szakaszán, városrendezési, üzemeltetési és árvízvédelmi szempontokkal összhangban folytatni kell a már megkezdett folyamatot, a partélektől közel 30—30 m széles sávban az iparterületeket ki kell sajátítani, a területeket a mértékadó árvízszintig fel kell tölteni. A fenti cél érdekében elvi szabályozási vonalakat célszerű kialakítani. A távlatban így kialakuló zöldsáv a Kelenföldi Itp K-Ny-i átszellőzését is tudná biztosítani. — A II. ker. Nagyördögárok Hidegkúti út-Nagyrét utca közötti szakaszánakbeboltozása folyamatban van, így a térség vízrendezése véglegesen megoldódik. A közeljövőben meg kell oldani a még rendezetlen szakaszok kiépítését és a jelenlegi hordalékfogó gát kiváltását. Vízrendszeréhez egyetlen település, Nagykovácsi tartozik. Jelentős a vízfolyás szennyvízterhelése, ami az illegális és tisztítatlan szennyvizek bevezetéséből ered. Legfontosabb a szennyvizektől való mentesítés, ami a pesthidegkúti gyűjtő megépítésével érhető el. — Az Aranyhegyi patak a befogadótól a Szentendrei útig rendezettnek tekinthető. Távlatban, a közúti híd megépítésével a közlekedési csomópontok érintik a patak medrét, torkolatát rendezni kell. Az Aranyhegyi patak rendezése a Szentendrei út feletti szakaszán a Mocsáros dűlői lakótelep kiépítéséhez részben kapcsolódik. Itt a VII—VIII. ötéves tervben 4.500 lakásos lakótelep épül, melynek alaplétesítményeként közel 800 fm hosszon az Aranyhegyi patakot rendezik. A lakóteleppel kapcsolatos részletes rendezési terv az Aranyhegyi patak mentén 25,0 m széles sávval számol. VII. ötéves tervi beruházás a Mocsáros dűlői Itp vízrendezése, a lakástelepítés előkészítésére (Péterhegyi árok, Scháffer-árok rendezése). — A békásmegyeri Itp vízrendezése a VII. ötéves tervben kezdődik. A beruházás célja, hogy a tereprendezés által okozott kedvezőtlen állapotot megszüntesse, az új lakótelepet megvédje a hegyi vizektől, valamint a régi település, Békásmegyer— Ófalu felszíni vizeit elvezesse (Csillaghegyi-, Kőbányai-, Ürömi árok). A DUNA BALPARTI TERÜLETEIN: • A Szilas patak rendezése a Káposztásmegyeri Itp beruházásához kapcsolódik; 1,5 km hosszon mederkorrekció épül. A vízrendszer mellékágai, a Mogyoródi patak és az Óceán árok is átépülnek, rendezendő továbbá a Csömöri patak szemétégetőmű és Mogyoródi patak közötti szakasza. A Szilas párak M3-as autópálya és a XVI. ker. Határ út közötti szakasza szintén átépítésre szorul. A XV. kerületi szakaszon az ipartelepek rovására elvi szabályozási vonal kitűzését javasoljuk, a városrendezési szempontoknak megfelelően. A Szilas patak völgyében vezetett M0 autópálya építésekor az út és patak közötti területek erdősítését javasoljuk, olyan módon, hogy a meglevő, illetve kialakítandó zöldsávot minél kevésbé törje meg. • A Rákos patak megfelelően rendezett. A patak mentén már kialakult zöldsáv továbbfejlesztését javasoljuk. A SÍKVIDÉKI BEL VÍZRENDSZEREK FELADATAI: A Gyáli patak vízrendszerének fővárosi szakaszán kiépül a Gyáli 1-es ág a Sorok7-es ágig. Az 1-es és 7-es ág további rendezése a főváros határáig teljes hosszban szükséges. A mederrendezési munkákat a lőrinci, erzsébeti, soroksári meglevő és tervezett beépítés védelme érdekében folytatni kell. A Gyáli patak 185