MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/172

3.11.2 A Sasadi úttól nyugatra az elválasztott rendszerű területen a fejlesztéshez a Beregszászi úti csatornákat kell megépíteni. A Kelenföldi szivattyútelepnek távlatban egész Közép-Buda (Aaranyhegyi pataktól a Hosszúréti patakig) szennyvizeit kell továbbítania az észak-csepeli központi szennyvíztisztító telepre. Ehhez új szennyvízoldali gépház és medernyomócső építése szükséges. d) Albertfalva szivattyútelep vízgyűjtő területe A meglevő hálózat a Budapest—Pécs vasútvonalig kiépült. A pécsi és hegyeshalmi vasútvonal, valamint a Határárok, Hosszúréti patak által közrezárt terület mélyfekvésű és csatornázatlan. A csatornázás lehetőségét a hiányzó gyűjtőcsatornák megépítése teremti meg. Távlatban az Albertfalvai szivattyútelep a szennyvizeket a Kelenföldi szivattyútelepre szállítja. DÉL-BUDA A XXII. kerület csatornázása öblözetenként épült ki. Egy-egy Dunára merőleges völgyeletben kiépített gyűjtő hivatott a vízgyűjtőterületről a csapadék és szennyvizeket a Dunába vezetni. Igy épült ki jól elhatárolhatóan északról déli irányban 11 egymástól független rendszer. A kerület csatornázottsága rendkívül alacsony színvonalú. Számottevő csatornarendszer csak a Duna menti ipari sávban, Budafok és Nagytétény központi részeiben, valamint az új lakótelepeken található. Feszítő gondként jelentkezik a meglevő hálózat kapacitásának elégtelensége; ezért újabb vízgyűjtők bekapcsolására nincs lehetőség. A XXII. kerület távlati csatornázási rendszere elválasztó rendszerű. A Dél-budai tisztítótelep a szennyvíztisztítási programban az utolsó helyen áll, ezért a csatornázási rendszert fokozatosan kell kiépíteni. Az I. kiépítési ütemben a szenny- és csapadékvizek befogadója a Duna. A II. ütemben a szennyvizek összegyűjtve a Dél-budai szennyvíztisztító telepre, a csapadékvizek pedig továbbra is a Dunába kerülnek. A szennyvíztisztítási program rögzíti, hogy Dél-Budán szennyvíztisztító telep kiépítése szükséges, amelynek helyét a nagytétényi sertéshizlaldától délre, a hizlalda — Duna (6-os út) — Budapest közigazgatási határa és a Budapest—Érd közötti főút által határolt területen jelölték ki. A szennyvíztisztító helyének biztosítását és a közlekedésfejlesztést össze kell hangolni. A szennyvizeknek a tisztítótelepre való vezetését az ún. Dél-budai főgyűjtő csatorna szivattyútelepeinek (Tóth J. út—Vasút út) kiépítése fogja megoldani. A főgyűjtő saját vízgyűjtő területéről érkező szennyvizeken túlmenően fogadja a végpontján: — Budafok, Ady Endre út, Balatoni út felé eső végén — az agglomerációs települések szennyvizeit (Budaörs, Budakeszi, Törökbálint), valamint a Vágóhíd út térségében a Csepel-sziget felől — Duna alatt átvezetett nyomócsövön — érkező szennyvizeket is. ÉSZAK-PEST A térségbe két szivattyútelep (Újpest, Angyalföld) vízgyűjtő területe tartozik. a) Újpesti szivattyútelep vízgyűjtő területe Az általános csatornázási terv szerint a rákospalotai szennyizeket át kell vezetni az 178 újpesti rendszerbe így közvetlenül az Észak-budapesti tisztítótelepre kerülnek. Ez az újpesti magaszóna főgyűjtő Rákospalota irányába történő meghosszabbításával biztosítható. A XV. kerület háromszoros hígításon felüli csapadékvizei a Rákos- és Szilaspatakba vezetendők. A IV. és XV. kerületben elválasztott rendszerrel kell csatornázni a Szilas-pataktól északra eső területeket. Az újpesti mély- (Megyeri úti) és magaszóna főgyűjtő (József Attila u., Tó u.) a közelmúltban épült meg a városközpont csatornázásával együtt. Ebben a térségben jelentős csatornaépítéseket kell végrehajtani. Rákospalota szennyvizeinek átkötéséhez az ún. újpesti magaszóna főgyűjtőt kell meghosszabbítani az Elem u.-Mezőhegyes u.-Körvasút sor nyomvonalon a Frankovits u.-ig. Tovább kell építeni az ún. rákospalotai magaszóna főgyűjtőt és a Szilaspatak felé lejtő területrész gyűjtőcsatonáját az Ifjúgárda út-Dózsa György útCzabán Samu út nyomvonalon. A Szilas-pataktól északra az elválasztott rendszerű területen szennyvízgyűjtő építendő, csatlakozva a IV. kerületi részen a Szilas-patak déli oldalán építendő csatornához, kiváltva a Sződligeti úti szennyvízátemelőt. b) Angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtőterülete Vízgyűjtőterülete távlatban lényegesen kisebb lesz, mint a jelenlegi, ugyanis a Rákos-völgyi főgyűjtőt terhelő rákospalotai vizek közül a háromszoros hígítású szennyvizek átkerülnek az újpesti rendszerbe, míg a háromszoros hígításon felüli csapadékvizeket a Rákos-patakba vezetik. Kiépítendő fő- és gyűjtőcsatornák a Rákos-völgyi északi főgyűjtő és a Kerepesi— Lumumba—Rávai József utcai tehermentesítő csatorna. A térség csatornahálózata csaknem 100%-ban kiépített, a fenti gyűjtő-építés mellett főleg rekonstrukciók szükségesek. Az Angyalföldi szivattyútelepen kiépítendő az új szennyvízoldali gépház a csatlakozó 4 km hosszú nyomócsővel az Észak-budapesti (Palota-szigeti) tisztítótelepig. A XVI. kerület teljes területe elválasztott rendszerrel csatornázandó. Az északi területről (Budapesti út vonalától északra) a Baross utcai szennyvízgőgyűjtő megépítése után az Angyalföldi szivattgyútelepre jutnak a szennyvizek. A vízgyűjtő kb. 95%-ának csatornázásához meg kell építeni a Bonyhádi út—Baross u.—Szlovák u, nyomvonalán a tőgyűjtőt. Erre csatlakozva oldható meg Rákosszentmihály, Árpádföld és Cinkota, és távlatban Kerepestarcsa és Nagytarcsa községek szennyvizeinek elvezetése. A XVI. kerület déli részeinek szennyvíz főgyűjtője kiépült, amely a belső kerületek egyesített rendszerű hálózatán keresztül jelenleg az Angyalföldi, távlatban a Ferencvárosi szivattyútelepre vezeti a szennyvizeket. A csapadékvizek befogadói a Szilas-patak és a Rákos-patak. KÖZÉP-PEST A terület szenny- és csapadékvizei a Ferencvárosi szivattyútelepre kerülnek. A szennyvizek tisztítása a központi (Csepel északi) telepen lesz. A vízgyűjtő területhez tartozik a XIII. és XIV. kerületnek a Róbert Károly körút-Mexikói útvonalától délre eső része, az V., VI., VII., VIII., IX., X. kerületek teljes területe, valamint a XVII. kerület és a XVI. kerület déli része. A tervezett Kőbányai főgyűjtő a Kulich Gy. térnél csatlakozik az ún. magasan fekvő főgyűjtőhöz és a Baross u.-Kőbányai út nyomvonalon halad a Zalka Máté térig. A Hungária körútnál024O cm gyűjtőcsatorna csatlakozik hozzá, amely a Mexikói úti csatorna szennyvíz-megcsapolását és saját vízgyűjtő területének vizeit szállítja. Kőbánya északi területének biztonságos vízelvezetését szolgálja a Pongrácz-, Liget-, Jászberényi-, Maglódi úton építendő főgyűjtő.