MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/167
3.11. VÍZGAZDÁLKODÁS 3.11.1. VÍZELLÁTÁS A főváros és részben az övezet társége vízellátásának bázisa — mint ezirádig — a jövőben is a Duna lesz, melynek pleisztocén korú homokos kavics partjai átlagosan 15—25.000 m 3 /d km jó minőségű ivóvíz kitermelésére adnak lehetőséget. Északon a Szentendrei-szigeten a parti szűrésű víznyerési lehetőségek fejlesztése befejeződött. Ezzel az eddig túlnyomórészt északi irányú vízbeszerzés mellett előtérbe került a déli, Csepel-szigeti víznyerőhelyek igénybevétele. Itt azonban számolni kell a kitermelt ivóvíz kezelésével, vasmangántalanításának szükségességével is. A fővárosi víztermelő telepek 72%-a az övezet területére esik. A Duna balpartján, Káposztásmegyertől északra működik a jelenleg 200.000 m 3 /d kapacitású Nagyfelszíni vízmű. Ennek kapacitásbővítéssel együttjáró rekonstrukciója megkezdődött, a bővítés 1991-re + 50 e m 3 /d, 2000-re pedig ujabb 50 e m 3 /d többletteljesítmény, tehát az ezredfordulóra a kapacitása eléri a 300.000 m 3 /d érteket. Továbbá szükség van ebben a körzetben egy új legalább 100 ezer m 3 /d kapacitású új felszíni vízmű létesítésére. Helybiztosításával a jelenlegi felszíni vízműtől északra számoltunk. A vízmérleg szerint ellenkező esetben 2000-re vízhiány jelentkezik. Természetesen végső megoldás újabb vízbázisok feltárása és bekapcsolása a főváros vízellátási rendszerébe. Igy a Csépi szigetről D-re a Duna bal partján Tas és Géderlak közötti homokos-kavics rétegeket fel kell tárni. Mivel egy ilyen nagykiterjedésű és a fővárostól jelentős távolságra levő vízbázis bekapcsolása jelentős időt igényel, ezért került előtérbe egy uj 100 ezer m /d teljesítményű felszíni vízmű létesítésének szükségessége. A teljes mértékben a Duna folyamra alapozott víztermelő rendszer azt is jelenti, hogy a termelt víz mennyisége és minősége alapvetően függ a Duna vizének minőségétől, mennyiségétől és hőmérsékletétől. A Duna vízminőségének megóvása, további romlásának megakadáixozása, egyéb szempontokkal együtt a vízellátás fontos érdeke. A VÍZMÉRLEG ALAKULÁSA 2000-IG Vízfogyasztás Mértékadó víztermelési Kihasználtság kapacitás 1985 évben 1.278 e m 3 /d 1.278 e m 3 /d 85 % 1990 évben 1.387 em 3 /d 1.548 em 3 /d 90% 2000 évben 1.627 em 3 /d 1.550 em 3 /d 105% A vízhiány lehetőségének kizárása a második 100 ezer m 3 /d teljesítményű felszíni vízmű 2000-ig történő megépítésével, vagy a déli vízbázisok fejlesztésével lehetséges. Tehát a jelenlegi állapotokhoz viszonyítva lényeges változás, hogy a Csepel-szigeti termelótelepek részesedési aránya a termelésben számottevő mértékben növekszik, 3.11.1 továbbá a parti szűrésű víz egy részének tisztítására is szükség lesz. Az 1600-2000 NA méretű alacsony nyomású vezetékrendszert, mely a kitermelt vizet a főtelepekre szállítja, tovább kell növelni és bővíteni a termelő gépházak kapacitását Halásztelek II. Ráckeve II. (Csepel IV/1. IV/2, IV/3), Lórév (Csepel V/1), Ma kád (Csepel V/2.). ÁTEMELŐ GÉPHÁZ FEJLESZTÉSEK Hosszútáv (2005-ig) A budai IV. sz. főnyomócső II. ütemének építéséhez kapcsolódóan: — M/A Dimitrov úti gépház. A budai IV. sz. főnyomócső I. ütemének építéséhez kapcsolódóan: — III. Solymárvölgyi úti gépház (Pesthidegkút felé emel (I. lépcsőben) — III. Vadászles utcai gépház (Pesthidegkút felé emel II. lépcsőben) — III. Aranyhegyi átemelő gépház Szabadsághegyi II. átemelő rendszer kiváltásához: — XI. Dayka G. utcai gépház (meglévő zárkamrában) — XII. Hó, Pinty, Svájci úti gépházak. — XVII. Ferihegyi úti gépház bővítése — XVII. Pesti úti medencéhez tartozó gépház — XXII. Budafoki alsó zónában a Dózsa György úti tervezett medencéhez tartozó gépház. GERINCVEZETÉKEK ÉS FÖNYOMÓCSÖVEK Hosszútáv (2005-ig) — I.—XI. Karolina úti gerincvezeték a Sánc utcai medencéig — II./A Mikes utcai medence töltővezetéke — II./A Kőfejtő utcai medence töltővezetéke — II.—III. Budai IV. sz. főnyomócső I. II. ütem — III. Mocsáros dűlő alapvezetéke — IV. Pesti VI. sz. főnyomócső I. ütem — IV. Pesti I. és II. sz. főnyomócső külső Váci úti szakaszának kiváltása — VII. Nagykörúti NÁ 1200-as és a Városligeti NÁ 800-as összekötése — IX—X. Délpesti II. sz. főnyomócső I. II. ütem — X. Gitár utcai vezeték a kőbányai gépháztól — X.—XVII. Pesti úti főnyomócső — XI. Budaőrsi úti gépház szívóvezetéke — XI. Dayka G. úti medence töltővezetékének megerősítése a Budaőrsi úti gépháztól — XI.—XII. Szabadsághegyi II. rendszer kiépítése a Dayka úti medencétől a Svájci úti tervezett medencéig. — IV—XV. Az újpesti Bajcsy Zs. úti gépház és a Hevesi Gy. úti gépház közötti rendszer. — XV. Pesti II1/1 és V. sz. főnyomócsövek összekötése — XV.—XVI. Rákospalotai Határ út — XVI. Cinkotai felső zóna megerősítése — XVI.-XVII. Cinkotai úti medence töltővezetéke — XVII. Pesti úti medence töltővezetéke a Ferihegyi úti gépháztól — XXI. Dél-csepeli lakótelep alapvetéke — XXI. Dél-pesti I. sz. gerincvezeték hiányzó szakasza — XXII. Koltói A. telepi víztorony töltővezetéke rendszer kialakítása a Gyár utcai gépház, a Losonci utcai medence és a meglévő vezetékek között 'Yörgy úti medence töltővezetéke NÁ 500 és NA 700-as szakasz XXII. Kereszthegyi medence töltővezetéke 6^ 171
