MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-06 773. öe. - 1988_VB 773/44

- 24 ­minden alapszervezet megvitatja a féléves teljesítés melés és gazdálkodás egyes konkrét kérdése többször is napi­rendre kerül.Ezek mellett kizárólag csak olyan napirendek sze­repelnek, amelyek a pártéletben kötelező érvényűek, elengedhe­tetlenek, így jogosan felmerül a munkatervek merevsége, sablo­nossága, a helyi és aktuális kérdések megvitatásának elmaradá­sa, elhanyagolása. Itt azt is fel kell vetni,a gazdaságcentrikusság miből adódik? Abból, hogy az előterjesztő szinte kizárólag valamelyik gazdasági vezető, és a téma elsősorban nem politikai vonatko­zásában, hanem a maga konkrétságában kerül napirendre. Az is i­gaz, hogy ezt a konkrétságot a párttagság elfogadja, támogat­ja, igényli. - A taggyűlések napirendi témáit döntően meghatározzák a felsőbb szervek határozatai és meg kellene, hogy határozzák a helyi igények. Jogos az a felvetés, hogy az alapszervezetek tevé­kenységét e téren túlszabályozzuk. A vizsgált két évben is egy sor kötelező napirend volt előírva, amely sok esetben szükség­szerű, de nem megfelelően koordinált, előre jelzett, így az a­lapszervezetek ezekhez való igazodása nehéz. Itt is van felfo­gásbeli, értelmezési gond helyileg és túlzott merevség az irányításban. Az érvényben lévő központi határozatok egy sor kérdést behatá­rolnak. Ilyen például: - a beszámoló taggyűlések rendszere, - a munkaterv készítés és elfogadás szabályai, - a pártoktatás feladatai, - a tagdíjbesorolás feladatai, - a tagfelvételi nevelési tervek kialakítása, stb. Ezen napirendeket általában megvitatják. Pozitív előrelépés, hogy a beszámoló taggyűlések rendszerének változtatásával i­dőben összevonható sok kérdés. hrU­:. a ter-

Next

/
Thumbnails
Contents