MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/139

MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉS ALÓL KIVONANDÓ TERÜLETEK 3.8-4 táblázat MEGNEVEZÉS TERÜLET (ha) — út, közlekedés: 171.0 — lakóterület: 492.0 — ipar és közműterület: 266,0 — üdülőterület: 15,0 — intézményterület: 29,0 — véderdő terület: 351,0 — egyéb zöldterület: 96,0 ÖSSZESEN: 1420,0 A mezőgazdasági területkivonások térbeli megoszlása a következő: — lakásépítés céljára: a IV., XX., XVI. kerület-ekben — közlekedési célra (út, vasút): IV., XV., XVI., XVII., XXII. és III. kerület-ekben — ipari és közműcélra: XVII.., XX., XXI. kerület-ekben. — üdülőterületek céljára: XX. kerületbe,n — véderdők céljára a közlekedés, ipar és közműfejlesztéssel párhuzamosan — egyéb zöldfelületfejlesztés céljára: II. XI., XVIII. kerületek-ben. Zártkertek. A zárt kertek kisüzemi mezőgazdasági területek, melyek a főváros térségében elsősorban már az üdülés céljait szolgálják. A napi gyakorlatsorán közmüvesítetlenségük és infrastrukturális ellátatlanságuk ellenére potenciális üdülőterületekké alakultak. Helyzetük városrendezési szempontbó, ellentmondásos, hiszen továbbfejlesztésük anyagi feltételei nem biztosítottak, ugyanakkor mezőgazdasági termelési jelentőségük csökkenő. Ezért új zárt kertek kijelölése Budapesten nem kívánatos és a távoli jövőben üdülő és családiházas lakóterületté alakításukkal kell számolni. A ZÁRTKERTEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA ES MENNYISEGE 3.8-5 táblázat KERÜLET KITERJEDÉS (ha) II. 52,8 III. 478,3 XI. 220,3 XVI. 103,2 XVII. 449,9 XVIII. 27,9 XX. 91,4 XXI. 283,8 XXII. 476,1 ÖSSZESEN: 2183,4 A zártkertek csökkenése várható lakásépítési érdekek miatt a III. kerületben (Csúcs hegy, Aranyhegy), XXLl. kerületben (Barackos út környéke), XXI. kerület (Dél-Csepeli lakóterület), valamint kisebb mértékben a XVIII., XVII., XX., XI. kerületben. Véderdő céljaira szüntet meg zárt kerteket (20,0 ha) a terv a Ferihegyi Repülőtér térségében. A zártkertek csökkenésének összmennyisége 740 ha. 3.8.1-3.8.2-3.8.3 Zöldbeágyazott közintézmények. Számottevő bővülésük nem várható. A Cinkotai temető 150,0 ha-ral bővül, új létesítményként jelenik meg az észak-pesti kórház. Napjainkban kezdődött az ELTE új egyetemi létesítményeinek építése a Petőfi-híd budai hídfőjétől délre, amely a zöldbeágyazott közintézményhálózat bővítését jelenti. Az új Állatkert létesítésére a Fővárosi határain kívül kerül majd sor. 3.8.2 ÜDÜLŐTERÜLETEK A budapesti üdülőterületek alapvetően két kategóriára oszlanak. A II., III., XI., XII., XXII. kerület-ekben elsősorban hegyvidéki, a III., XI., XIII., XX., XXI., XXII. kerületek-ben dunaparti üdülőterületek a jellemzőek. A meglévő üdülőterületek összmennyisége 268,0 ha. Az üdülőterületek számottevő területi bővítése nem volt alapvető városrendezési cél. Az üdülési igényeket a városon kívül szükséges és lehetséges kielégíteni. Ujabb területek bővülésével csak a legindokoltabb esetekben számolunk. (Az idegenforgalom egyre jelentősebb területrendezési vonatkozásaival e program még nem tudott foglalkozni: e témakör a tervi munkarészben fog megjelenni, az időközben készülő idegenforgalmi koncepció alapján.) Az ÜDÜLŐTERÜLETFEJLESZTÉS VÁRHATÓ TERÜLETEI: 3.8—7 táblázat KERÜLET MEGNEVEZÉS XI. — Kopaszi gát környéke (a vízminőség és a környezet számottevő javulása után) esetleg jachtkikötővel, vizitura bázissal XX. — Soroksári Duna mellett és a Molnár sziget zártkertjeinek üdülőterületté fejlesztésével XXI. — Soroksári Dunaág mellett — Dél-Csepeli bányatavak mellett XXII. — Háros szigettől délre húzódó Dunaparton A hegyvidéki üdülőterületek bővítését nem javasoljuk, az új üdülőterületeken pedig nem telkes, hanem közösségi üdülőterületek létesítését javasoljuk. A meglévő és a tervezett üdülőterületeken sürgős feladat a közművesítés és az infrastruktúra hálózat nagyarányú bővítése. Ugyanakkora fővárosban hosszútávon is számolni kell a magántelkes üdülőterületek vegyes lakó-üdülő és lakóterületté válásával. 3.8.3 TÁJRENDEZÉS-TERMÉSZETVÉDELEM Budapest táji értékeit a természeti elemek, (a budai hegység, a Duna, a pesti síkság) és az értékes építészeti együttesekkel rendelkező művi környezet komplex hatásai adják. A tájrendezés alapvető célja ezért a fővárosban a természeti és művi tájalkotó tányezők harmonikus összhangjának megteremtése. A természeti elemek alakításával a terv zöldfelületrendezési; a művi környezet alakításával a terv városrendezési fejezetei foglalkoznak. Tájrendezés-természetvédelem címszó alatt ezért elsősorban a speciális természetvédelmi, tájkép és sziluetvédelmi kérdéseket kívánjui érinteni. /X> 133