MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/133

sának (esetleg kitelepülésének) elősegítésére kívánatos megvizsgálni, hogy miként lehet ehhez forrásokat biztosítani. Ezek a következők: Magyar Öntészeti Egyesülésbe tartozó öntödék, valamint, az ÉVIG és a MOM öntődéje, a Magyar Kábel Művek Zománchuzalgyára, a Villamosszigetlő és Műanyaggyár, a Műszéntermelő Vállalat, a Budalakk, a Budapesti Báripari Vállalat, a Pannónia Szőrmegyár és a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat. A budapesti szocialista ipar 1985-ben a fővárosban 2050 telephelyet tartott fenn. Ez rendkívüli szétszórtságot jelent, ami mind gazdaságossági, mind városrendezési szempontból elfogadhatatlan. E szétszórtsággal indokolatlanul növelik a fővároson belüli szállításokat, rakodásokat. A főváros fejlesztése, a napirenden lévő belső kerületek rekonstrukciója, rehabilitációja maga után vonja az e területen igen nagy számban, főként latóépületek földszintjén elhelyezkedő viszonylag kis alapterületű ipari és jelentős nagyságú raktározási tevékenység felszámolását. Ennek egy részét a főváros más tervezett ipari területén kell pótolni. Budapest és környéke 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terve raktárüzemi létesítmények elhelyezésére az ipari övezeten belül Budapesten raktározásra 300 ha területet irányzott elő. Az elmúlt években azonban nemcsak ezeket használták fel raktár-telepítés céljára, hanem más ipari övezetekben is helyeztek el raktárakat. A raktározási tevékenység 4 fő csoportja: — belkereskedelem (ún. nagy elosztó raktárak) — külkereskedelem (tranzit és vámraktárak, konténer rakodók) — ipari anyageállátás (termelőeszköz kereskedelem — TEK) — egyéb különféle (biztonsági készlet, és minden ágazat legkülönfélébb tároló raktárai.) A raktározási tevékenység mint közismert, nemcsak a részére kijelölt területen folyik, hanem a város egészét behálózza, a város más funkciójú részein is nagy területeket foglal el, nagymértékben zavarja környezetét. A raktározásból eredő különféle zavaró hatások csökkentése és nem kevésbé a városi környezet esztétikusabb megjelenése érdekében döntés született a belső városrészekben lévő raktárak áttelepítéséről, továbbá közel 40 fOtttvonal üzlethelyiségeinek rendelktetésszerű használatáról. Az Országos Anyag- és Árhivatal által 1983-ban elrendelt felmérés szerint a raktárak által elfoglalt terület Budapesten 540 ha. Ebből az 540 ha-ból 330 ha-nyi ipari övezetben helyezkedik el. A 330 ha-ból 160 ha raktározásra kijelölt területen, 170 ha ipari területen van. A raktárak nagy része (120 ha) a belső területeken, főútvonalak üzlethelyiségeiben és pincéiben települt. A pinceraktárak összterülete Budapesten 41 ha. A program az összes adottságokat figyelembe véve javaslatot tesz arra, hogy a kitelepítendő raktárak részére, az ipari termékek korszerű tárolására, továbbá a ma még előre nem látható és várható anyagok raktározására Budapesten is megfelelő kiterjedésű ipari-raktár üzemi területek álljanak a rendelkezésre. A nagyobb területigényű raktárakat az övezetben kell elhelyezni, a budapesti területeket pedig differenciáltan kell felhasználni. A főváros területén a Javasolt területek a XIV., XVI., XVII., XXII. kerületekben helyezkednek el a javasolt övezetek raktározás részére fenntartott de még be nem települt üres területein, kb. 150 ha kiterjedésben. A program ílymódon új raktárterület kijelölését nem javasolja. 3.7.3-3.7.4 A program az ezredfordulóig a fővárosban 4200-4300 ha terület ipari és iparjellegű tevékenység felhasználásával számol. E területből cc. 900 ha jelenleg már betelepíthető és cca. 370 ha más létesítményekkel elfoglalt, (óvoda, lakás, sportpálya, kórház stb (Célszerű lenne ezeknek az intézményeknek az iparterületen való megszüntetése. Egyrészt terület szabadítható fel ipari tevékenység telepítésére, másrészt kivonhatók az ipar zavaró hatása alól. Igy további 1270 ha terület biztosítható ipari és raktározás az ipar zavaró ndidso diui. iyy LUV«I^. .«.,~..~.. „u~.^~ „.,,_.. telepítésére hosszútávon. Ez a területmennyiség állhat nagytávlatban a rendelkezés a még szükségessé váló budapesti ipar és ipari jellegű tevékenység területi elhelyezésére a városrendezés és a környezetvédelem által támasztott kívánalmakés előírások megvalósítására. A JELENLEGI ÉS A JAVASOLT IPARI-ÉS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK MÉRLEGE. 3.7-1 táblázat KERÜLET IPAR ÁLTAL IPARTERÜLETIPARTERÜLEA PROGRAM ÁLTAL TÉNYLEGESEN NEK MINŐSÍTETT TEKBŐL RENDELTE -JAVASOLT IPARTEELFOGLALT TETERÜLETEK KITÉR TÉSSZERUEN FELRÜLETEK KITERJERÜLET 1986-ban JEDÉSE 1985-BEN HASZNÁLVA DÉSE (KB) (ha) (ha) 1985-ben (ha) (ha) II. 19,1 13,6 9,3 14,0 III. 457,7 248,0 196,8 248,0 IV. 274,9 214,8 199,9 215,0 VIII. 101,5 72,2 72,2 72,0 IX. 327,3 297,7 273,7 298,0 X. 892,0 736,9 605,4 737,0 XI. 283,9 287,8 239,0 288,0 XII. 5,2 4,0 4,0 4,0 XIII. 266,9 153,6 127,6 154,0 XIV. 126,6 74,0 64,4 74,0 XV. 277,7 347,8 250,3 348,0 XVI. 147,2 237,2 79,3 237,0 XVII. 95,5 99,0 52,3 105,0 XVIII. 299,6 247,1 159,2 247,0 XIX. 48,0 102,6 58,5 93,0 XX. 209,6 423,0 123,0 435,0 XXI. 427,8 390,0 315,3 380,0 XXII. 281,3 289,3 163,1 289,0 Összesen: 4548,4 4238,6 2993,3 4238,0 3.7.4 EGYES MEGMARADÓ IPARI KÖRZETEK RÉSZLETESEBB RENDEZÉSI JAVASLATAI E javaslat azokra a területekre terjed ki, amelyeket olyan szempontból minősítettünk, hogy van-e területen belüli fejlesztési lehetőség, figyelembevéve a főváros szelektív- és intenzív iparfejlesztésének fő szempontjait — milyen az egyes ipari létesítményeknek a települési környezetre gyakorolt hatása - milyen a jelenlegi betelepültség rendezettsége. A területeket öt kategóriába soroltuk: - jó állapotú, rendezett, beépült iparterület - jó állapotú saját területén belül fejleszthető iparterület 123