MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/97
3.1.1 i — A kereskedelmi és vendéglátóipari intézmények, melyek jelenleg a belváros középső részén koncentrálódnak. Ezen funkció jelentős bővülése várható hosszútávon, főleg a belváros déli részén, budán a várlejtőn és Óbudán a régi városrészek felújítása során kialakuló negyedekben. — Az oktatási és művelődési intézmények, melyek a városközpontban, a városrészközpontokban és a kerületi központokban egyaránt fejlődnek. A városközpontok területi bővítését a — budai oldalon, a városnegyed — Moszkva tér — Mártírok útja — Fő utca által határolt területen; — a pesti oldalon a nagy körút és a Duna által határolt városrészekben; — a kivezető főútvonalak mentén (Váci út, Népköztársaság útja, Rákóczi út és az Üllői út) javasoljuk. A városrész központok hálózatának és funkcióinak bővítése a rendezési program kiemelten fontos eleme. Ezeken a területeken előirányzott intézményhálózat bővítések tehermentesítik a városközpontot, javítják az ellátás színvonalát és igazodnak a lakosság területi átrétegződéséhez. Az újonnan létesülő közép és felsőfokú intézmények építési területeit elsősorban a városrészközpontok térségében kell kijelölni. — Az ipari és raktározási területek vonatkozásában a rendezési program a korábban kialakult ipari és raktározási területeket változatlanul hagyja, csupán kisebb módosításokat javasol. Néhány, az elsősorban lakóterületbe ékelődő ipartelep megszűnését irányozza elő. A felszabaduló területet lakó- vagy nem zavaró lakossági szolgáltatást nyújtó területté minősíti. A kerületi Tanácsok igényeinek megfelelően és az időközben megtörtént hatósági döntések alapján kismértékben növekedett a környezetét nem zavaró szolgáltató ipar és raktározás területe. A rendezési program kihangsúlyozza azokat a területeket (üzemeket és egyéb ipari létesítményeket), ahol a környezeti ártalmak csökkentése az elsődleges városrendezési feladat. A program nem számol új, jelentős termelő létesítmény budapesti megvalósításával. Budapesten az áttelepítendő ipari létesítmények és raktározás céljaira — a program megfelelő nagyságú, beépíthető területet biztosít a közigazgatási határon belül. A területfelhasználási terv az alátámasztó közmű tervekalapján szerepelteti azokat a vízgazdálkodási közműterületeket, amelyek területigényesek, védőterületet, védősávot igényelnek, (a szennyvíztisztító telepeket, központi- dél-budai telepek. Az érvényben lévő Budapesti Városépítési Szabályzat szerint a közműterületek általánosságban megszűntek, mint önálló építési övezetek. Igy az energia közművek bázislétesítményei, mint az új elektromos alállomások területé a tervlapon nem szerepelnek. A villamos energia táppontjait a fogyasztói térség súlypontjában helyeztük el, ami általában lakó, illetve ipari övezet. A távhőellátás és gázellátás fejtesztése új területet nem igényel, a meglévő területein belül fejlődik tovább. Kivételt képez az észak-Pest térségében egy gázátadó nagy távlatban való telepítése, abban az esetben, ha a főváros földgázigénye meghaladja az egy millió m 3 /óra igényt. 78 - A zöldterületek és az erdőterületek, a közparkhálózat, a park- és véderdők, valamint a mezőgazdasági területek, a zöldfelületi rendszer legfőbb összetevői. A terv a budapesti területi adottságok és a javasolt komplex területfelhasználási koncepció alapján fejleszti tovább a főváros zöldfelületi rendszerét. Ennek lényeges eleme a még szabad patakvölgyek, átszellőzési csatornák zöldfelületi jellegének biztosítása. A zöldfelületi programban a budai oldalon a parkhálózatnak a meglévő területi adottságokra támaszkodó továbbfejlesztése, a pesti oldalon a parkerdő-rendszer fejlesztése jellemző. A zöldfelületi jellegű közintézményhálózat bővítése kismértékű, a védőerdő hálózat a közlekedési létesítmények fejlesztésével, a legzavaróbb ipari létesítmények elszigetelésével fog bővülni. Az erdő- és mezőgazdasági területek bővítése, ill. csökkentése a budapesti agglomeráció rendezési tervében megfogalmazott alapelvek és mennyiségi keretek szerint alakul. A program az üdülési és rekreációs területeket elsősorban a belső városi szabadidőközpontok, valamint a kiránduló központok kialakításával fejleszti. A fentiek értelmében a program bővíti a védett területeket, meghatározza a rekultiváció és melioráció akcióterületeit. A zöldterületekés a külső erdőterületek összefüggő rendszere adja Budapest zöldterületi vázát: ez az egyéb növényekkel fedett területtel együtt alkotja a város klímáját őrző zöldfelületi rendszert. — A közlekedési hálózat megfelelő kialakítása teremti meg a területfelhasználás elemei közötti munkamegosztás feltételeit. A korábbi céloknak megfelelően a sugárirányú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett különösen hangsúlyos a körirányú kapcsolatok kialakítása. A tervezett balparti harántirányú úthálózat megépítésével a belső városi területeken időnként állandósult (tranzit és városi forgalomból eredő), a lakókörnyezetre káros torlódások csökkenthetők. A déli városrészekben a harántirányú kapcsolat biztosítására, valamint a tranzitforgalom egy része számára,a főváros déli szakaszán két új híd építése szükséges. A központ rendszerhez kapcsolódó néhány nagy forgalmú közúti csomópont, átszállóhely korszerűsítése az ezredfordulóig terjedő időszak feladata. A meglévő úthálózat teljesítőképességének fokozása, hiányosságainak kiküszöbölése: — szintbeni közúti — vasúti keresztezések, — korszerűtlen burkolatú főhálózati utak, — kiépítetlen vagy korszerűtlen burkolatú peremkerületi lakóutcák a fokozatos átépítés, korszerűsítés, valamint karbantartás csak lépéshátránnyal fogja követni a fővárosi igényeket. A metróépítés üteme szintén már hosszabb ideje lassúbb a tervezettnél. Az ezredfordulóig a város beépített területének növekedése mögött elmaradt metróépítés a feladat. A 3-as metró észak-pesti, a 4-es metró belsővárosi szakasza és a csepeli gyorsvasút észak és déli irányú meghosszabbítása szükséges.
