MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-01-06 773. öe. - 1988_VB 773/38

- 18 1.1./ Az 1. sz. táblázatból látható, hogy az alapszervezetek 90 h-a a szervezeti szabályzat szerint tartja taggyűléseit. Ez a rendszer a tagok 84,6 %-ának megfelelő. Az alapvető rend és a számadatok alapján viszont erős differenciáltság tapasztalható. - Az alapszervezetek döntő részénél kialakult egy rendszer, egy hagyomány, amelytől nem igen térnek el. Nem jellemzőek a rendkívüli, a szükség szerinti, tehát igény szerint tartandó taggyűlések. Ez mindössze a taggyűlések 1,1 %-a /egyéb bejegyzés/. Ez bizonyos merevséget, a munkatervükhöz történő görcsös ragaszkodást takar, amelyet feltétlen fel kell oldani. A rendkívüli, úgynevezett soron kívüli taggyűlések szinte kizárólag akkor kerülnek megtartásra, ha az valamilyen felsőbb szervezet döntéséből adódik, kevésbé a helyi politikai helyzet és feladat igényéből. - Ha figyelembe vesszük, hogy a taggyűléseknek miben van döntési hatásköre, vagy azt, hogy a helyi politika alakítása során milyen kérdésekkel kell, illetve kellene foglalkoznia, igen minimális az évi hat, a kéthavonta tartandó taggyűlés, mégis ezek aránya a legmagasabb /43,1 V. Ilyen területeken tapasztalható, hogy túl sok döntési jogkör kerül át a vezetőségek hatáskörébe - ma már több területen egészségtelenül meghatározó a vezetőség súlya az alapszervezetek munkájában -, vagy túl sok napirend jut a taggyűlésekre, amelyekkel érdemben nem mindig tud foglalkozni. Viszont ezzel a helyzettel a tagság elégedett, hiszen csak 7,2 Vuk igényelné a gyakoribb taggyűléseket. - A havonta, másfél havonta tartandó taggyűlések aránya, korábbi ismereteinkhez viszonyítva emelkedő tendenciájúak és pozitívak. Ez döntően jellemző a pedagógus, egyes lakóterületi és egyéb főleg kislétszámú alapszervezetekre. Közvetlen kerületi irányításúaknái ez 46,5 h, decentralizált alapszervezeteknél 47,4 h. 2>8