MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/89

A vizsgálat alapján Budapest zajövezeteinek területi rendszere — amelynek térbeli elhelyezkedése jól követi a város szerkezetét —, valamint zajterhelési helyzete a következőképpen jellemezhető: — A belső városrészek a 3. zajövezetbe — lakó- és intézményterület tömör városias beépítéssel — tartoznak. E térségeken a zajterhelés jelentős és szinte egyenleteseneszlik el, mivel a főútvonalak mellett a mellékutcák közlekedésből származó zajszintje is igen magas, elsősorban a csaknem állandó telítettség miatt. Ezt tetézi az a területeken működő ipari üzemekben és raktárakban folytatott tevékenységből származó zaj. A vázolt helyzet az V., VI., VII. kerületre, valamint a VIII. és IX. kerület Mező I. út — Hámán Kató úton belüli részeire jellemző. Némileg kedvezőbb a helyzet a budai oldalon, ahol a belső városrészek mellékutcáinak forgalma kisebb és kevesebb az üzemi zajkibocsátók száma is. — A főváros középső, átmeneti térségeiben az összes zajövezet fellelhető. A tömör városias beépítésű lakó- és intézményterületet az itt lévő lakótelepek, illetve egyes kerületközpontok képviselik. Igen gyakori a térségekben a lakó- és intézményterület laza beépítéssel (2. zajövezet), míg az 1. zajövezetben, amely üdülőterületeket, védett természeti területeket, zöldbeágyazott intézményterületeket tartalmaz, — találhatóak a jelentős közpanrkok, sportpályák, temetők. Ezekben az átmeneti térségekben lelhető fel a legtöbb 4. zajövezetbe sorolt iparterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. E területeken a közlekedési zajkibocsátás a főútvonalak mentén a legerősebb, míg a főútvonalaktól távolabbi tömbökben elsősorban az üzemi tevékenységből származó zaj zavaró hatású. A lakóépületekkel vegyes iparterületek helyzetének súlyosságára jellemző, hogy a főváros lakosságának mintegy 10%-a él ipari zajjal terhelt környezetben, ugyanakkor a 2800 jelentősebb ipari telephely közül 1800 a lakóterületeken belül található. — A külső városrészek zajövezetei közül a laza beépítésű lakó- és intézményterületet tartalmazó 2. zajövezet a jellemző. Itt található viszonyt a legtöbb 1. zajövezetbe sorolt üdülő- és védett természeti terület, elsősorban a budai oldalon. E térségekben a főútvonalak zajterhelése jelenti a legnagyobb gondot. A nagyobb ipari létesítmények ugyanakkor legtöbbször koncentráltan helyezkednek el — az iparterületekre magasabb zajterhelési határérték vonatkozik — a lakóterületeken működő üzemi zajkibocsátók pedig — a laza beépítés következtében — rendszerint kevésbé terhelik környezetüket, mint a belső területeken. Jelentős forgalmi utak haladnak át a Budai Tájvédelmi Körzeten is, e területen azonban a közlekedési zaj csak az útmenti — a forgalomtól függő szélességű — sávot terheli. A zajforrások közül területi hatását tekintve a legsúlyosabb problémát a közúti közlekedés okozza. A főváros belső területein a zajterhelés — a beépítés sajátosságai és a közlekedés zavarai miatt — a mellékútvonalakon is szinte folyamatosan meghaladja az előírt határértékeket. A lakóterületeken áthaladó főútvonalakon a közlekedésből eredő zaj mértéke mindenütt jelentősen meghaladja a területre előírt maximumot, a túllépés mértéke helyenként a 25—30 dBA-nél is több. Kiugróan magas a zajterhelés az autópályák bevezető szakaszai melletti térségekben. A vasúti közlekedésből származó zaj és rezgés különösen a pályaudvarok környékén és a több fővonal forgalmát egyesítő pályaszakaszok mentén zavaró. A vasút zajterhelése összességében nappal a közúti forgalomból eredőnél kevésbé lépi túl a határértéket. Kedvezőtlen azonban az a tény, hogy sok helyen az éjszakai zajszint is a nappali szintet közelíti. így például a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar környékén a nappali zajszint 71—72, az éjszakai pedig 66—69 dBA között alakul. 2.14-2.15 A Ferihegyi repülőtér környékén az elmúlt évek intézkedései ellenére sem csökkent jelentősen a zajterhelés, javulást két kifutópálya egyidejű üzemelése hozhat majd. Az ipari zajkibocsátók jelentős hányada túllépi a területre előírt határértéket. A zajhelyzet különösen a lakóterületen működő, lakóépületek közé ékelődött ipari telephelyek esetében kedvezőtlen, ugyanakkor a jelentősebb ipari telephelyeknek mintegy kétharmada lakóterületen működik. Nehezen oldható meg a határértékek betartása a zöldterülettel, üdülőterülettel határos ipari létesítmények esetében is. 2.15 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A főváros egyre súlyosbodó környezeti problémáinak megoldása érdekében halaszthatatlanná vált a környezetvédelem előtérbe helyezése, térbeli és időrendi feladatainak mielőbbi meghatározása, és érvényre juttatása a terület- és településrendezési tervezésben. Ennek elsődleges feltétele volt a környezet jelenlegi állapotának minősítése — egy komplex környezetminősítési rendszer kidolgozása. A környezetminősítés területi rendszerét a terület- és településtervezés metodikájával és fogalmi rendszerével összehangoltan alakítottuk ki, azzal a céllal, hogy az eltérő területfelhasználású térségek (makrokörzetek) szétválasztásával a relatív minősítéshez homogén alapot kapjunk. A minősítés alapegységét a népszámlálási rendszer városrendezési körzetére épülő környezeti egységek (mikrokörzetek) képezik, ezek száma mintegy 270. A települési környezet minőségét az alábbi környezeti elemek és tényezők alapján vizsgáltuk: 1. a föld 2. a víz 3. a levegő 4. élővilág és táj 5. hulladékártalmatlanítás 6. zajvédelem 7. épített környezet A hét vizsgálati kategória keretében összesen 42 mutatót vettünk figyelembe. A környezeti egységek végső, összefoglaló minősítése — a területi típuson belüli összehasonlítás alapján — az alábbi 5 kategória szerint történt: 1. — viszonylag legjobb 2.-jó 3. — közepes 4. — rossz 5. — viszonylag legrosszabb Az egyes makrokörzeteken, Ml. területi típusokon belüli összehasonlító minősítés a következőképpen alakult: /. típus -Tömör városias, telkes beépítésű lakóterületek, és kiemelt jelentőse miatt a Vár. A minősítés eredményeképpen megállapítható, hogy viszonylag jó minősítést kaptak általában a budai oldalon elhelyezkedő környezeti egységek, de ezenbelül is kiemelkedik a budai Vár (1). A pesti oldalon jó (2) értéket csak az V. ker. északi része mutat. 67