MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/72

Észak-budapesti tisztítótelepen az I. ütemben mintegy 350 m

3

/nap földnedves állagú iszap keletkezik. A keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megoldása elengedhetetlen. Az iszap nehézfém tartalma miatt a mezőgazdasági elhelyezhetőségnek jelenleg nincsenek meg a feltételei. A meglévő csatornahálózat területi értékelése a még beépíthető területek ismeretében (Értékelés Dél-Budától kezdve, az óramutató járásával megegyezően, az érintett vízgyűjtő területek ismeretében). — XXII. kerület. Nagytétény, Budafok; csatornahálózata csak a lakótelepeken mint pl. Leányka utca, Rózsakerti úti, Bartók Béla úti lakótelep épült ki elválasztó rendszerben. A meglévő családiházas terület nagy része csatornázatlan, csak a nagyobb gyűjtő utakon épült ki szennyvíz- és csapadékvíz csatorna, illetve árok hálózat. A terület topográfiai és geológiai adottságai (pince rendszerek) teljes csatornázottságot igényelnek, egyenlőre befogadó a Duna, távlatban ki kell építeni a szennyvízfőgyűjtőt. — XI. kerület. A meglévő beépítetteket tekintve ellátatlan a Sashegy déli oldala és a Kelenvölgy. Több jelentős gyűjtő, illetve főgyűjtő építése és felbővítése szükséges. A Madárhegy térsége még csatornázatlan. A szennyvíz elvezetése az agglomeráció felé aránylag reális beruházással megoldható, tekintettel arra, hogy a csatornahálózat a gazdagréti rendszer tovább nem terhelhető, a Bartók Béla úti gyűjtő pedig felújításra és bővítésre is szorul. — XII. kerület. A Szabadság-hegyoldalában lévő területek csatornával elláthatók, a gyűjtőknek csak egyes szakaszait kell felbővíteni. — /—//. kerület. Belső területének gerinchálózata megfelelő. Hiányzik a II. kerületben az Ördög árok egyesített rendszerű zárt szelvénye (Völgy utca, Páfrány utca), amely befogadója lehetne a I l/A kerület szennyvízcsatorna hálózatának, amely jelenleg lényegében teljesen csatornázatlan. — Il/A kerület. Adottságai csatornázás szempontjából kedvezőtlenek, a topográfiai adottságok miatt a gravitációs rendszerbe átemelőket és nyomott szakaszokat kell beiktatni. — ///. kerület. Csatornázási rendszere a Zsigmond tértől az Aranyhegyi patak vonaláig megoldott. A hálózat további fejlesztésének akadálya a Zsigmond téri átemelő teljes elavultsága, további mellékgyűjtőket csak az átemelő rekonstrukciója után lehet kiépíteni. Az Aranyhegyi pataktól északra kiépült a Pók utcai lakótelep, a területet érintő főgyűjtő szakasszal és az ideiglenes Pók utcai átemelővel, ehhez fog kapcsolódni a Mocsáros dűlő Itp. hálózata, amely VII. ötéves tervben kezdődő beruházás. A lakótelep csatornahálózatának kiépítése után lehetőség nyílik az Aranyhegy csatornázására. A Csillaghegyi családiházas területen hiányzik a főgyűjtő. A békásmegyeri lakótelep hálózata a fölöttes Űfalui területet fogadni tudja. — IV. kerület. Hálózata kiépült, illetve az új beépítésű területeken (Káposztásmegyeren) jelenleg épül. A hálózat befogadója az Észak-budapesti szennyvíztisztítótelep. Az újpesti hálózat rekonstrukcióra szorul. -XIII., V, VI., VII., VIII., IX. kerület. A főváros belső kerületei, ahol a csatornahálózat 100%-osán kiépült. Ezeken a helyeken a hálózat nagyrésze, illetve a szivattyútelepek rekonstrukcióra szorulnak (Angyalföldi, Ferencvárosi). Megépítendő a Kőbányai út — Hungária körúti főgyűjtő, mely Pest-közép jelenleginél biztonságosabb szenny- és csapadékvíz elvezetésére hivatott. Nagy távlatban pedig a Nagykörúti főgyűjtővel párhuzamosan főgyűjtő építésére is szükség lesz. 2.11.2-2.11.3 — XV. kerület. Nyugati oldala és az Újpalotai lakótelep csatornázott, amelynek a hálózata külső vízgyűjtőterületekről már nem terhelhető. A kerület csatornázásához jelentős gyűjtők megépítése szükséges. — XVI. kerület. Csatornázottsága alacsony. A kerület szennyvizeinek elvezetése két főgyűjtőt igényel. Ezek egyike — a Pósa Lajos utcai — már üzemel, a második — Baross utcai — építése a VI í. ötéves tervre van előirányozva. — XVII. kerület. A csatornázás elválasztott rendszsrű. A szennyvízfőgyűjtő megépült. A csapadékvíz elvezetése zömében árokhálózattal történik. A családiházas övezetekben a szennyvíz mellékhálózat fejlesztése megkezdődött. — X., XIV. kerület. Túlnyomórészt egyesített rendszerrel csatornázott. A két kerület határán lévő Kerepesi úti főgyűjtő tehermentesítése szükséges. A X. kerületben a BNV és Fehér út környékének csatornázása megoldatlan. — XVIII., XIX., XX. kerület. A Dél-pesti szennyvíztisztító telep vízgyűjtőjéhez tartoznak. A XIX. és XX. kerületben a Kispesti lakóteleppel a főgyűjtőhálózat részben megépült, ehhez kapcsolódik a pestlőrinci hálózat is. Kispest, Pesterzsébet és belső-Lőrinc nagyrésze már ellátott, míg külső-Lőrinc, Pestimre és Soroksár csatornázása megoldatlan. Jelentős csatorna értéke a térségnek a külső-lőrinci (Ferihegyi) szennyvízfőgyűjtő, amelybe a nyomvonala melletti területek bekapcsolhatók, pl.: Sallai úti lakótelep. Az elválasztó rendszeren belül a csapadékvizek befogadója a Sósmocsár árok és Gyáli patak vízrendszere, végső recipiens a Soroksári Dunaág. — XXI. kerület. A Csepel-szigeten az egyesített csatornahálózat túlnyomórészt kiépült, a Vas Gereben utcai szivattyúteleppel. A Királyerdő dombos területe családiházas beépítésével csatornázatlan. 2.11.3 VÍZRENDEZÉS A főváros területén — a zártszelvényű csatornákon kívül — időszakos és állandó vízfolyások rendszere szállítja a csapadékot, a vízrajzilag kapcsolódó, közigazgatási határon túli területek csapadékvizeivel együtt. A befogadó részben az egyesített rendszerű csatornahálózat, vagy közvetlenül a Duna. A főváros területének 71%-áról (373 km

2

), valamint a vízrajzilag kapcsolódó agglomerációs övezet egy részéről (784 km

2

) 182 km hosszú, fővárosi kezelésben levő állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a csapadékvizet a Dunába. A hálózat 51,9%-a földmeder, 41,4%-a burkolt, míg 6,7%-a zártszelvényű. A főváros időszakos vízfolyásai csapadékvizet általában a tavaszi hóolvadás során és nagyobb esőzések alkalmával vezetnek. A befogadók nemcsak élővízfolyások, hanem — főleg a budai oldalon — olyan egyesített rendszerű gyűjtőcsatornák, amelyek már kiépültek, vagy megépítésükre távlatban javaslat van. Azoknál a vízfolyásoknál, amelyeknek alsó szakasza már egyesített rendszerű gyűjtőként üzemel, a nyiltszelvényű meder vízelvezető képességét az alsó zártszelvényű szakasz vízvezető képessége határozza meg. A főváros területén előforduló vízfolyások jellegüket tekintve igen változatos képet mutatnak. A Duna jobb partján hegy- és dombvidéki vízrendszerek találhatók, a balparton pedig síkvidéki belvízrendszerek is kialakultak. A beépített területen általában 3%-os előfordulási valószínűségű, a külterületeken pedig a 10%-os nagyvizek kiöntésmentes levezetése a cél. 51