MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/59
2.7 Az energiaigényesség kérdésének hazai országos és a fővárost érintő részletes elemzése és főbb megállapításai sorolhatók még kiegészítésül az előzőekben vázolt iparpolitikai prioritások közé a konkrét fejlesztési elgondolások felvázolását megelőző. Foglalkoztatottság A Budapesten települt szocialista iparban foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint 1985. 12. 31-én mintegy 341 ezer fő volt. Ezen belül az állami iparban foglalkoztatottak száma 298 ezer fő; a szövetkezet iparban foglalkoztatottak száma mintegy 43 ezer fő volt. Ezen felül a magánkisipar mintegy 14 ezer fő dolgozót foglalkoztatott. Budapesten az iparban foglalkoztatottak száma 1975-től folyamatosancsökken, (lásd 2.7-1 táblázat AZ IPARBAN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁMA KSH e.fö 2.7-1 táblázat ÉV ÁLLAMI IPAR SZÖVETKEZETI IPAR SZOCIALISTA IPAR MAGÁNIPAR ÖSSZESEN 1975 446.2 58.5 504.7 1980 365.3 48.6 413.9 13.6 427.5 1982 331.7 42.7 374.4 14.1 388.5 1985 298.8 43.0 341.9 14.2 356.1 1986. I. f.é. 297.7 40,9 338.6 — — Az iparban végbemenő változások következtében erőteljes szelekció érvényesül a vegyiparban és a könnyűiparban. A visszafejlesztés és a vidékre telepítés elsősorban a vegyipar környezetszennyező és a könnyűipar kvalifikáltságot nem igénylő tevékenységeit érinti. Az átrendeződés gazdasági és iparpolitikai szempontból indokolt, de ez a folyamat igen erősen befolyásolja az iparban foglalkoztatottak számának alakulását. A népgazdasági terv 30 ezer fős létszámcsökkenéssel számol. A tervezői egyeztetés során ismertté vált az Ipari Minisztérium vizsgálta, hogy az ipar szerkezetátalakításának felgyorsítása érdekében, melyek a feltételei egy 70 ezer fős létszámcsökkentést jelentő, tudatosan irányított átcsoportosításnak. (Ip. Min. Előterjesztés, az Iparpolitikai Tanács részére. Bp. 1987.) Amennyiben az Ipari Minisztériummal történt egyeztetés során kapott létszámcsökkentést veszi a terv figyelembe, úgy a korábbi években az iparban foglalkoztatottak hosszútávon (2005-ig) tervezett 300 ezres száma, ennél kevesebb lesz és a területi tervezés során is célszerű lenne ezzel számolni. Budapesten 1987-ben 6,0 ezer ipari munkahely megszűnésével és 8,0 ezer dolgozó átcsoportosításával lehet számolni. A csökkenés az alábbiak miatt következhetne be: — az ország kevésbé iparosított vidékeire, területeire történő átcsoportosítás, — a párhuzamos tevékenységek megszüntetése, — a gépiparnál nagyobb-, a könnyűiparnál és a vegyiparnál kisebb számú foglalkoztatottat érintő élőmunkaigényes, vagy településfejlesztési célokat zavaró tevékenység áttelepítése, mivel arra társadalmilag változatlanul szükség van. (Ez kb. 200 üzem veszélyes résztevékenységének megszüntetését is jelentené) Az ipari telephelyek Budapesten még mindig túlzottan széttagoltak, (lásd a 2.7-2 •ábiázat) főleg a belső területekből való kitelepítésüket kellene szorgalmazni. 38 Még mindig sok a budapesti székhelyű és vidéki telephelyű válalat. Jelentős a szállítási költség, nehézkes a termelési kapcsolat. E tekintetben is vannak, a gazdasági tényezőkből függő, de szükséges tennivalók. A vállalatok és telephelyeik száma, 1985.-ben. 2.7-2 táblázat KERÜLET ÁLLAMI IPAR SZOCIALISTA IPAR VÁLLALAT TELEPHELY VÁLLALAT TELEPHELY I. 2 10 6 34 II. 8 20 21 60 III. 10 33 15 63 IV. 17 50 32 103 V. 20 44 42 107 VI. 9 33 38 116 VII. 13 46 48 196 VIII. 17 64 38 163 IX. 18 79 30 134 X. 35 97 54 147 XI. 30 68 57 144 XII. 2 14 14 41 XIII. 43 134 83 235 XIV. 26 66 56 138 XV. 5 23 15 52 XVI 4 13 13 38 XVIII. 2 7 3 19 XVIII. 6 14 16 50 XIX. 4 18 9 38 XX. 6 30 15 66 XXI. 12 31 14 42 XXII. 9 46 13 63 BUDAPEST ÖSSZESEN: 298 940 636 2050 Területfelhasználás Az 1986. évi vizsgálatok szerint Budapesten, az ipar és az ipari jellegű tevékenységek kereken 4.548 ha-nyi területet foglaltak el. Ebből a gyáripar, a létesítményeivel együttesen mintegy 3.000 ha — az összes területnek közel kétharmada — területtel részesedik. Ebből a szűkebb értelemben vett gyáripar összesen 1900 ha-t vesz igénybe. Az ipari felhasználású területek többi részén más, ipar jellegű létesítmények (mint pl. az 1 népgazdasági ágazatba nem tartozó iparok, vagy raktározás, a járműtárolás tevékenységek foglalnak helyet). Ebben az értelemben tehát az „ipari övezet" megnevezés gyűjtőfogalom, amelyen belül nemcsak ipari, hanem más üzemi létesítmények is találhatók. Ehhez jön még a nem önálló területű, más funkciójú létesítményekben, helyiségekben folytatott ipari tevékenység területei, továbbá a belső területeken, főútvonalak üzlethelyiségeiben, pincékben lévő raktárterületek. ^
