MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/57

2.6 látványával alkot reprezentatív egységet. Eredetileg szivattyútelep volt, e század eleje óta kávéház, egészen az 1970-es évekig. Állapota egyre gyorsulóbban romlik, ma már az összedőlés fenyegeti. V. Károlyi utca 12. A volt banképület, a Pesti Hazai Takarékpánztár a kiegyezés évében, 1867-ben épült Ibi Miklós tervei szerint. A második világháború után a Fővárosi Vízművek székháza lett, négy éve üresen áll, műszaki állapota súlyos, mert a metró építés miatt süllyedések is keletkeztek az épület tartószerkezetében, ami tetézi a természetes elhasználódás miatti, egyébként is rendkívül rossz elhanyagolt állapotot. VIII. Pollack Mihály tér 3., volt Károlyi-palota Szintén Ybl Miklós alkotása, mely a második világhábú idején kiégett, homlokzatát helyreállították, belsejét azonban érdemtelen célokra használja a Magyar Rádió. VII. Rumbach utca 11—13. Zsinagóga, mely 1870-ben épült Ottó Wagner egyetlen zsinagóga épülete, s magyarországi alkotása is egyben. Az épület utcai része a második világháborúban találatot kapott, a zsinagóga azonban ép maradt. A hívek-, így fenntartók és használók nélkül maradt rendkívül értékes építészeti alkotás állapota katasztrofális, romos. XXII. Budafok, Törley mauzóleum. Dél-budai domboldalból kiemelkedő, messziről látható, hangsúlyos épülettömeg meghatározó a városképi látványban. A szecessziós stílusú sírkápolna a jó színvonalú díszítőművészet és a nemes anyagok használata révén rendkívül igényes. A mauzóleumot a II. világháború óta nem gondozzák, rohamosan pusztul. XXII. Nagytétény, kastélymúzeum. Kezelője az Iparművészeti múzeum, mely az épület egy részében bútorkiállítást rendezett be. A kastély déli szárnyában és gazdasági épületeiben fővárosi, egészségügyi gyermekotthon van. Sem az épület nem alkalmas ilyen célra, sem a rendeltetés nem szerencsés a kastélyban. Romok Budapest története kétezer éves múltra tekinthet vissza és városszerkezete is római alapvetésű. A Duna jobbparti részén Aquincum katonai erődítéseit kötötte össze a hadiút, a balparti részen a római erődből indultak ki az utak. A mai Budapest több főútvonala — például a Szentendrei út, a budai Fő utca, a pesti Rákóczi út római kori nyomvonalon vezet. Más főutak — mint a pesti kis körút vagy a budai országút (a mai Mártírok útja) — a középkori városok erődítéseit követik. A város őrzi fejlődésének emlékeit, megőrzésük és érvényrejuttatásuk a jelenkor városában a városrendezés eszközeivel is történik. Az ókor és a középkor felszínen látható épületmaradványai, a romok, a főváros műemlékállományának csekély százalékát teszik ki: valamennyi „műemlék" besorolással szerepel a hivatalos műemlékjegyzékben. Nem tartalmazza a műemlékjegyzék az ismert, de ideiglenesen visszatemetett maradványokat. Ezek csak régészeti védettség alatt állnak s műemlékké nyilvánításukra akkor kerül sor, amikor feltárásuk és műemléki helyreállításuk elkészül. A régészeti védettséget a főváros műszaki nyilvántartása rögzíti, mivel azzal a városrendezésnek foglalkoznia kell, akár mint potenciális műemlékkel, akár mint várostörténeti adottsággal, melyet munkájában figyelembevehet. Római — kori épületmaradványok legnagyobb' számban Öbuda területén találhatók, mert itt volt Pannónia Inferior tartományi székhelye, Aquincum légióstábora és polgárvárosa. Az 1970-es években, az óbudai lakótelep építésekor, számos nagyértékü srnlék került napvilágra. Egy részük műemléki helyreállítása megtörtént, s most n\.Mokban bár, de érzékeitetika római-kori összefüggéseket. köz'ekedésfejlesztési beruházások jelentős római-kori maradványok megőrzését, bemutatását tették lehetővé nagyvonalúan. (A Flórián téri aluljáró és környezetében a római tábor középületei és városfala, kapui). Aquincum polgárvárosa romterületének kiterjedése már a múlt század végén történt feltárások nyomán ismert volt, megtartásáról azonban az akkori városfejlesztés nem gondoskodott. A Szentendrei út és a HÉV, ill. az esztergomi vasútvonal, valamint az Óbudai Gázgyár telepítése a romterületet négy részre szabta. E környezetben kialakított — Kaszás dűlői, Római úti és Mocsáros dűlői lakótelepek — csak a saját tervezési határaikon belül eső emlékekkel foglalkoztak. A római-kori város egységének érzékeltetése még előttünk álló feladat. A Hajógyári szigeten lévő értékes maradványok bemutatása a hajógyár ottani működésével nem összeegyeztethető. A budai oldalon még szabad területen találhatók az albertfalvai castrum és vicus maradványai, míg a nagytétényi castrum maradványai beépített területen fekszenek s csak egyes részleteinek feltárása történt meg. A pesti oldalon a Március 15. téri római erdő maradványainak bemutatását a korábbi földalatti múzeum helyett jobban oldja meg a parkterületbe foglalásuk. A középkor épületemlékei — a római kori romokhoz hasonlóan — már a múlt század óta megbecsültek voltak. A Margitszigeten az 1838-as árvíz nyomán került napvilágra a domonkos templom romja s bár azóta több alkalommal folytak feltárások és helyreállítások, a kolostor teljes területe a mai napig sem ismert. Ennek ellenére legjobb érvényesülése a középkor — domonkos, ferences és premontrei — romoknak éppen a Margitszigeten látható, lévén, hogy a sziget úgyszólván teljes területe közpark. Hasonló a helyzet a Tabán bontása idején feltárt középkori épületmaradványokkal, s azokkal, melyeknek bemutatása környezetük parkosításával járt együtt, mint például a Szent Lázár templom maradványai a Bugát utcában, vagy a III. kerületi Mókus utcai iskola udvarán a klarissza templom és kolostor. A harmincas évek tudatos várostörténeti kutatásai révén megismert emlékek egy részének helyreállítása és környezetbe illesztése — mint például Mátyás király nyéki nyaralójának maradványai a Vöröshadsereg útján — még várat magára. A kamaraerdői kánai Szent Szabina bencés kolostor maradványai már a múlt század végén ismertek voltak, védelmükre és helyreállításukra azonban azóta sem került sor. Egyedül a Budakeszi úton a Pilisi Erdőgazdaság területén készül a budaszentlőrinci, XV. századi pálos kolostor, s templom helyreállítása, bemutatása. A pesti városfal egy szakaszát mégaz 1930-as években szabaddá tették. A Királyi Pál u. 13/b. számú ház udvarán, az 1960-as, 1970-es években folytatódott ez a tevékenység a Múzeum krt. — Magyar és Bástya utcai épületek közös hátsó telekhatárán látható falszakaszok bemutatásával. A közelmúltban, a Váci utca burkolatának felújítása során került sor a Váci kapu maradványainak jelzésére a kövezetben.