MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/51

2.4 átlagosnál jobb minőségű, míg az elavult régi városrészekben, az alapellátás intézményei részben ideiglenes jellegűek, sürgős rekonstrukcióra szorulnak. A közép- és felsőfokú intézmények működésüket tekintve nagyobb vonzáskörzet igényeit látja el. Mindkét típusú intézmény központi jellegű elnevezést tételez fel, csupán az ellátási körzet területi nagysága különbözteti meg őket egymástól. Az ilyen típusú ellátást azon intézmények köre képezi, amelyek a lakosság magasabb szintű, ritkábban igényelt kiszolgálását teszik lehetővé. A középfokú ellátás elemei közül az alábbiak területi összefüggését elemezte jelen vizsgálat; — általános politikai és igazgatási intézmények közül, a kerületi rendőrkapitányság, tűzoltóparancsnokság; — pénzügyi, pénzforgalmi intézmények közül-, a kerületi OTP és Állami Biztosító Igazgatósága; — egészségügyi és szociális intézmények közül: gyermekorvosi rendelőintézet, kerületi szakrendelőintézet, általános kórház, mentőállomás, szociális otthon; — oktatási, közművelődési intézmények közül: a gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző, diákotthon, gyógypedagógiai intézet; — közművelődés, szórakoztató intézmények közül: a könyvtárak, művelődési házak, múzeumok, kiállító termek; — testnevelési és sportintézmények közül: a sporttelepek, fedett uszodák; — kereskedelmi és vendéglátó intézmények közül: a szakosított üzletek, áruházak, szállodák, éttermek, vásárcsarnokok; — szolgáltató intézmények közül: szolgáltatóházak, idegenforgalmi létesítmények; — egyéb középfokú intézmények, mint templomok, tömegszervezetek székházai, stb. Az általános politikai és igazgatási intézmények, valamint a pénzügyi és pénzforgalmi intézmények rendszere kialakult, jól el tudják látni a főváros városrészeinek területi igényeit. Az intézmények térbeli eloszlása kiegyensúlyozott, de a város főközpontja a kívántnál nagyobb mértékben ad helyet az ilyen középfokú intézményeknek. Az egészségügyi és szociális intézmények hálózata: — A fővárosi gyermekorvosi és felnőtt szakrendelők éves szakorvosi óraszámainak 10—15%-át a környék, illetve nagyobbrészt az agglomerációs lakosság szakellátása veszi el. A jelenlegi ellátás a fővárosi igényeket csak részben kielégítő szakorvosi ellátás javítása egyrészt a környező települések szakorvosi ellátásának a megszervezése révén, másrészt a fővárosi hálózat rekonstrukciója révén oldható meg. A közelmúltban megerősített szakorvosi intézményhálózat a fővárosi igényeket már ki tudná elégíteni. — A fővárosi kórházi és klinikai ágyszám a lakosság fekvőbeteg ellátását megtudná oldani, de ezt az ellátást is terheli a környék fekvőbeteg ellátási igénye. A kórházak épületállománya elöregedett, csak nagy nehézségek árán tudja kielégíteni a korszerű gyógyítás szükséges igényeit. — A legnagyobb lemaradás a szociális otthonok férőhelyszámánál tapasztalható. A fővárosban a szükséglethez képest közel 2000 férőhely hiányzik. A szociális otthonok alacsony főrőhelyszáma tovább növeli a kórházi osztályok zsúfoltságát. — Budapest mentőellátását 13 db mentőállomás biztosítja. A mentési feladatokat ellátó gépkocsik rádióval és életmentő eszközökkel rendelkeznek. A gépkocsik és a technikai berendezések számának növelésével az ellátás megfelelő szinten tartható. — A Budaőrsi repülőtéren működő légi betegszállító csoport országos hatáskörű mentési feladatokat lát el. — Budapesten az 1986—87 tanévben 49 gimnázium, 48 önálló szakközépiskola, 28 önálló szakmunkásképző, 7 önálló szakiskola, 14 közös igazgatású szakközép-és szakmunkásképző iskola és 6 közös igazgatású szakközép- és szakiskola, összesen oü 152 ilyen típusú intézmény működött. A nem helyi lakos tanulók aránya (27%) alacsonyabb, mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban saját igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az agglomeráció határain. Mindhárom intézménytípus — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző — iskolái a város belső területein koncentrálódnak, így egyes peremkerületek jószerivel ellátatlanok (XVI, XVII, XVIII.). Az épületek műszaki állapota általánosságban nem elfogadható, a gimnáziumok 40%-a részleges vagy teljes felújításra szorul. Igen kevés a szakmunkásképző iskola a budai kerületekben, valamint a pesti peremkerületekben (a X, XV, XVI, XVII, XVIII. és XX. kerületekben). A közművelődési létesítmények (könyvtárak, művelődési házak, filmszínházak, színházak) hálózatrendszere a város fejlődésével együtt fejlődött, a kialakult hálózat működésének megítélése igen nehéz feladat. A jelenleg érvényben lévő normatívarendszer elavult, felülvizsgálata sürgős feladat. A vizsgálat során készítettük el- az intézmények kataszterét és a területi eloszlás elemzését. A területi eloszlás alapján összefoglalható, hogy az intézmények eloszlása egyenletes, a középfokú városrészközpontok intézményrendszerét gazdagítják. A filmszínházak és a színházak épületállománya elöregedett, rekonstrukciójuk időszerű feladat. A szabadidő eltöltésére alkalmas zöldterületek, sportterületek intézményhálózatának vizsgálatát a 2.8 fejezet foglalja össze. Kereskedelmi és vendéglátási hálózat: Budapest bolti kiskereskedelmi és kereskedelmi hálózatának elemzése alapján megállapítható, hogy csaknem valamennyi bolttípus nagy vonzási körzettel rendelkezik, illetve igen magas a turisták vásárlóereje is. Ez utóbbi igény elsősorban a Belvárosban jelentkezik, melynek hálózata igyekszik azokat kielégíteni, mind az üzletek számát, mind a boltok alapterületét tekintve. Tovább vizsgálva most már kerületenként a főváros hálózatának területi elhelyezkedését, az 1000 lakosra jutó összes alapterület is az V. kerületben a legmagassabb: 3646,4 m

2

. Budapest egészét tekintve 1000 lakosra 695 m

2 jut. Természetesen az V. kerület átlagosnál jóval nagyobb értéke nem jelenti egyúttal a íegjobb ellátást is, mivel elsősorban ez a kerület képezi a főváros hagyományos kereskedelmi- idegenforgalmi központját, ahol az átlagot sokszorosan meghaladó a vásárló erő. A kerület elmúlt tíz év alatti hálózatfejlesztése ugyan magasabb Budapest átlagához képest, de a kerületek közül a legtöbb bővítés, fejlesztés a X., III., XIX., kerületekben történt, elsősorban az e területeken végrehajtott telepszerű lakásépítésekhez kapcsolódva. A kerületek üzlethálózati ellátottságának főbb adatait a 2.4-1 táblázat mutatja be; — 1985 év végén, — főbb szakjelleg csoportonként, a szocialista kiskereskedelemben. A magánkereskedők száma 1975—85. között csaknem a duplájára nőtt (1975-ben 3771, 1985-ben 7416 egységet üzemeltettek a magánkiskereskedők.) Kerületenként vizsgálva a változást számuk a legnagyobb mértékben a III., és a XVIII. kerületekben növekedett.