MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988
1988-02-08 775. öe. - 1988_VB 775/38
1 fejezet BEVEZETŐ 1.1 BUDAPEST KIALAKULÁSA Budapest az ország fővárosa, a Duna két partján fekszik. Területének (525,1 km 2 ) egyharmada a hegyekkel övezett budai, kétharmada a síknak tekinthető pesti oldalra jut. A földrajzi környezet, a domborzati és éghajlati viszonyok már az időszámítás előtti korokban alkalmassá tették emberi településre. Barlangokban i.e. 10.000 körüli időkből származó emlékek maradtak fenn és ettől kezdve minden további évezredből maradtak nyomok az itt élő emberekről. Az időszámítás előtti utolsó évezredben eraviszkusz települések találhatók e vidéken, amelyeket az ókori Római-birodalom terjeszkedése nyomán, időszámításunk kezdete körül katonai települések váltanak fel (Aquincum) A feltárások tanúsága szerint a közel négy évszázadon keresztül fennállt település,a kor magasszintű művészi és technikai megoldásaival épült ki. A magyarok a tizedik század fordulóján telepedtek meg e térségben, főként a mai Öbuda területén és Csepelen; településeik a tatárjárás során súlyosan károsodtak. Ezt követően az újjáépítés során Óbudán, Pesten, a Várhegy alatt városias települések épülnek, a térség kereskedelmi szerepet tölt be, a budai Várhegyen felépített királyi várba települ a központi királyi hatalom. A reneszánsz idején Buda erős központi hatalom, európai jelentőségű, élénk és magasszínvonalú művészi-kulturális életű székhely. E kor emlékei a felszabadulás utáni ásatások nyomán kerültek felszínre. A késői középkori magyar államiságának, a gazdasági-kulturális fejlődésnek a török hódítás vetett véget. A harcok ugyan megakadályozták az iszlám nyugat felé irányuló további terjeszkedését, de a 150 éves török uralom messze visszavetette a fejlődést, pusztulást okozott, amelyet betetőztek a Buda visszafoglalását célzó ostromok. Az 1686 évi döntő ostrom után romhalmazzá vált Buda és a többi település. A XVIII. században főként a kereskedelem fejlődése révén gyors ütemű városfejlődés kezdődik. Újjáépülnek az egyes településrészek; Óbuda, Buda, a Víziváros és Pest. A Duna mint vizi út, átkelőhelyei pedig mint a szárazföldi utak csomópontjai az országos és középeurópai kereskedelem fellendülését segítették elő. A XIX. században Buda katonai és közpigazgatási központként is fejlődött, Pest a gazdasági életben töltött be egyre növekvő szerepet. Lakossága gyorsan növekedett, a város terjeszkedett. Nagyobbszabású városbővítés során a Lipótváros már rendezési terv (1795) szerint jött létre. A fejlődést a török hódoltságot követő Habsburg uralom ellen kialakult nemzeti tudat is segítette. Megjelent a század közepén a klasszicista stílus, a nemzeti kultúra jegyeit hordozó és annak további erősödését elősegítő olyan 1.1-1.2 épületeivel, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, a Lánchíd stb. Az ipari forradalom az országban a mai főváros területére koncentráltan hatott. A vasutak építése az ipar gyors fejlődését eredményezte. Ez a népesség gyors növekedését vonta maga után. A XIX. század közepén mintegy 150 ezer ember élt a három városban (Buda-Öbuda-Pest); egy negyed századdal később már közel 300 ezer és a századfordulón már közel 700 ezer fő. Óbudát, Budát és Pestet 1873-ban egyesítették és Budapestnek nevezték el. A nagy ütemű népességnövekedés a város terjeszkedésével járt. Ez az időközben létrejött Közmunkatanács tevékenysége következtében tervezett módon ment végbe, főképp a belső városrészekben. Szabályozási terv készült 1873-ban, a város akkori területére, amelynek alapján kialakult a mai, de a korábbi évszázadok hagyományait is magába foglaló, gyűrűs-sugaras rendszerű városszerkezet. A huszadik században a város növekedése tovább folytatódik. 1945-re Budapest lakossága eléri az 1,2 millió főt és ugyanakkor a környező települések lakossága is rohamosan növekszik. 1950-ben a környező települések Budapesthez csatolásával létrejön a 22 kerületet magába foglaló, 1.590 ezer lakosú 525,15 km 2 kiterjedésű mai főváros. A városépítés a II világháború okozta pusztítások helyreállításánál túl az egyes városrészek kiépítettségében, felszereltségében és ellátásában mutatkozó megszüntetésére irányult. 1.2 BUDAPEST HELYZETE AZ ORSZÁGBAN Budapest európai összehasonlításban is jelentős nagyváros, mind területi kiterjedése (525,1 km 2 ), mind népessége száma (2.080 ezer fő, az ország lakosságának közel 20,0%-a) tekintetében. A főváros az ország felső irányításának színhelye — itt működik a felsőfokú intézmények 80%-a — és egyben egy jelentős kiterjedésű 1 145,0 km 2 ) agglomerációs gyűrű szervező központja. E területegységhez az 1.005/1971 II 6. sz. Kormány Határozat szerint 43 település tartozik. Ennek az övezetnek a kiterjedése azonban, az 1985-ben készített és a Minisztertanács 1.027/1986. számú határozatával jóváhagytt regionális rendezési terv megállapításai alapján lényegesen nagyobb, több vonatkozásban. A középfokú ellátás szempontjából például, 66 település tartozik a főváros vonzáskörzetéhez. A napi munkaerőingázás még ennél is nagyobb számú, közel másfélszáz települést érint, az ingázók 86%-a ezekből utazik naponta budapesti munkahelyekre. A fővárosban található a munkahelyeken, az iparban foglalkoztatottak 24%-a (341 ezer fő) tevékenykedik. E munkahelyek állóeszköz értéke az országosnak 21%-a, az előállított ipari termékek volumene 35%, az exportra kerülőknek még ennél is nagyobb, a 40%-a. A vázolt adatok és arányok a fővárosi funkciótól függetlenül is magyarázzák Budapestnek az egész országra kiterjedő vonzását. Minthogy a főváros az ország északi részén fekszik, a hazai kapcsolatok elsősorban az északkeleti és észak nyugati irány által bezárt nagy szektoron belül alakultak ki. az északnyugati és északkeleti irány által bezárt kisszektorban a főváros „háttere"kisebb méretű és túlnyomórészt üdülő és erdőgazdasági jellegű területekből áll. Magyarország közlekedési hálózatainak (a közutaknak és vasutaknak) legjelentősebb vonalai Budapestről indulnak ki. A főváros dunai átkelő-kapacitása többszöröse az ország többi területén lévőknek. A vízi és légi közlekedési létesítményei országosan egyedülállóak. Mind társadalmi-gazdasági helyzetéből, mind pedig műszaki-fizikai, infrastrukturális felszereltségéből eredően a helyzete az országon belül kiemelkedő! 11
