MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-12-07 793. öe. - 1988_VB 793/13

- 6 azok a korábban alkalmazott módszerek, amelyek: - szembeállították az értelmiség érdekeit más társadalmi csoportok, osztályok érdekeivel; - a politikai döntéseket utólagosan igazoló, magyarázó szerepre kárhoztatták az értelmiség jelentős szellemi erőit; - adminisztratív eszközökkel igyekeztek kordában tartani az értelmiség közéleti aktivitását, befolyását; - paternalizmusukkal, szubjektivizmusukkal a kritika elfojtásának, a tudományos, művészeti értékrend felborulásának, a teljesítmények hamis értékelésének kedveztek; - az értelmiség néhány képviselőjének tették csak lehetővé a párt politikájának formálását. A különböző értelmiségi csoportok kritikáját elutasító, a konzultációt, vitát mellőző politikai gyakorlat eredményezte, hogy az értelmiség jelentős erői közül sokan eltávolodtak a párttól. Számosan "másként gondolkodókká" vagy-a hivatalos politikával szembenálló erők befolyása alá kerülve-"ellenzékiekké" váltak. Amikor az MSZMP a reformot, a megújulást, a korszerűsítést sürgeti, akkor a tudást, a színvon

alas t

eljesítményt elismerő társadalmi értékrend kialakulása érdekében politizál. A modern társadalmak természetes jellemzője, hogy mind nagyobb rétegek látnak el értelmiségi funkciókat. Az egyre inkább össztársadalmi érdekeket képviselő párt nem nélkülözheti az értelmiség szakmai felkészültségét, kultúraközvetítő, közéleti tevékenységét. Pártunk ma még - szellemi, ideológiai értelemben - nem fe

lkészült az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi fordulatra. E felkészültség létrehozása, a társadalom alkotó, sz

ellemi erőinek összefogása jelenti a párt értelmiségi arculatának formását, értelmíségpolitikájának alapvető tartalmát. A pártb

an és az állami élet területén szerteágazó elem

ző, a korábbi értékrendet, intézményeket, mechnizmusokat értékelő és /»3