MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-12-07 793. öe. - 1988_VB 793/11

- 4 3. A fővárosban mintegy 2oo ezerre tehető a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, vagy az ilyen végzettséget igénylő munkahelyen dolgozók száma. E jelentős társadalmi rétegen belül - a látszólagos egység ellenére - számos eltérés van a tevékenység tartalma /alkotó, reproduktiv, közvetítő, alkalmazó/, a munkaszervezetekben elfoglalt hely és a számarány alapján. Az értelmiség tovább rétegződik társadalmi,politikai, világnézeti hovatartozása szerint, illetve a különböző szakmai iskolák, irányzatok alapján. Az egyes értelmiségi csoportok nemzedéki kapcsolatában meghatározóbbak az érdekellentétek, mint az együttműködés. Kevés kivételtől eltekintve nincsenek általában megfogalmazható értelmiségi érdekek. A tudás tisztelete, az innováció, a nyilvánosság és demokrácia igénylésén kivül nehezen fedezhető fel tartós összekötő erő a különböző értelmiségi csoportok között. Az értelmiség valójában az egy

es társadalmi szf

érákban, ágazatokban mutatja meg sa

játosságait

, problémái, gondjai egyszersmind az ágazatok problémái is. Ebből következően az értelmiségen belül is komoly érdekellentétek feszülnek. Az utóbbi években egyre jobban érzékelhetőek a költségvetési és a gazdálkodó szféra vélt vagy valóságos érdekkülönbségei. A fővárosi értelmiség jelentős rétegeinek alig van módja saját munk

aereje újrate

rmelésére. A folyamatos szakmai, politikai önképzés, továbbképzés rendszere és feltételei kialakulatlanok vagy korszerűtlenek.Számos területen a munkaerőhiány, vagy az alacsony jövedelem miatt túlmunka-kényszer érvényesül, széles értelmiségi rétegek alulfoglalkoztatottak. Mindez folyamatosan csökkenti az értelmiségi munkaerő értékét, presztizsét. A párt befolyása az értelmiség körében az utóbbi években rohamosan csökken. A különböző társadalmi kérdések körül kialakuló vitákban alig van különbség a párttag és a párton kivüli értelmiségi álláspontjai között. ÁA