MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-10-12 789. öe. - 1988_VB 789/45

- 2 mok igen változatosak voltak, nagyfokú szóródást jeleztek. Volt ahol 6-an, vagy 8-an, másutt 4o-en illetőleg közel loo-an jelentek meg. Előfordult az is, hogy az egyes állampolgár az illetékes népfrontbizottsághoz írásban juttatta el a kérdéskörre irányuló meglátásait. A viták során az emberek sok helyen nem tartották magukat szigorúan a törvénytervezetek témájához, hanem szélesebb mederben általános politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről, problémákról és gondokról is szóltak. Jellemző vonása volt a véleménymondásoknak az egyes kérdésekben való megosztottság, a sokszor egymással is szöges ellentétben álló észrevételek. Sokak véleményében érzékelhető volt, a szocialista társadalmi rend féltése, védelmének markánsabb igénye. Félelem attól, hogy az új lehetőségeket ellenséges politikai célokra is felelőtlen elemek kihasználhatják. Csak példálódzóan emiitjük meg: - mindkét törvénytervezetre vonatkozóan igen megosztottak a vélemények akörül, hogy az Alkotmány módosítása előzze-e meg ezt a két törvényt vagy sem. " Előbb a híd pillérjeit kell lerakni, s csak utána építhetjük rá a hidat", Sokan pedig amellett törtek lándzsát, hogy e két törvénnyel már igy is késésben vagyunk, ezért nem kell megvárni azt a másfél évet míg az Alkotmány napirendre kerül. - a törvénytervezetek 1.§./L/ bekezdései úgy fogalmaznak, hogy a "Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés, illetve az egyesülés szabadságát". Ehelyett - erősítve azt a felfogást, mivel az emberi jogok nem adományok, hanem megilletik az állampolgárokat - többen úgy tartanák helyesnek e szövegrészt, hogy a "Magyar Népköztársaság elősegíti és biztosítja a gyülekezési, illetve egyesülési szabadság érvényesülését" . - a tervezetek a fő hangsúlyt a korlátozásra teszik, s csak egyetlen mondat a megengedés. A törvénysértést csak az állampolgárok oldaláról szankcionálják, az állami szervek oldaláról nem. fc