MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-06-08 783. öe. - 1988_VB 783/17

- 10 reflektálni. Az egyik, ami felmerül és a jelentés is tartalmazza, hogy elsősorban is tagdíjalapokat kell rendeznünk és a nettó kereset lenne itt a leginkább ésszerű megközelítés, ezzel a Politikai Bizottság is egyetért. Mert sok helyütt tavaly különböző kereseteket alapbéresítettek. Nyilvánvaló, hogy itt is több variációt kell kidolgozni. A másik fontos dolog, amit nekünk figyelembe kell venni, hogy a leendő új tagdíjalap önmagában nem növelheti a tagdíjat. 1989-ben 1988-hoz képest. Felmerült egyfajta tagdíjstop elrendelése is,' legalább a kongresszusig. Tehát több féle meditáció merül fel. A tagdíj a mértékét tekintve a csúcson van - legalábbis a párttagság egy jó részénél - , ezt nekünk akceptálni kell, a mérséklés nagyságrendje egy más kérdés. Ez abból a szempontból is kényes kérdés, mert ez jelentősen érinti a párt pénzügyi pozícióit, általában a párt költségvetési egyensúlyi kérdését. Felmerült - és joggal - a nyilvánosság kérdése. Ezzel is foglalkozunk. A PB-től kaptunk egy olyan utasítást, hogy ezt próbáljuk intézményes formában kialakítani, s rendszerré tenni. Elsősorban a párton belüli nyilvánosságról van szó. A párttagokra tartozik, hogy a tagdíjakkal mi történik, és általában a párt pénzügyi helyzete, gazdálkodása, beleértve a létszámokat, a létszámgazdálkodást, a bérezést és egyebeket. Valóban ha ezt nyíltan tesszük, meglepő dolgok derülnek ki, helyenként még magyarázkodnunk is kell, hogy tényleg így van! Ahol ezt megtették a megyei Pártbizottságokon, több levelet kaptak, nem akarták elhinni, hogy a megyében annyian dolgoznak, amennyien, ilyen a bérek és a bérhelyzetük. A nyilvánosságot meg kell teremteni és ez több szintre is érvényes, nemcsak a KB-ra, hanem a területi pártszervekre is. Két dolgot szeretnék még megemlíteni. Az egyik: éppen most szövegeztük meg a párt gazdálkodásának néhány kérdéséről egy átfogó tájékoztatót, amely majd a Titkári Tájékoztatóban megjelenik. Ebben többé-kevésbé részletes tájékoztatást kap a párttagság arról, hogy egyáltalán a pártgazdálkodás hogyan áll. Másrészt pedig felmerül a nyilvánosságnak az a formája is, hogy egyáltalán a pártnak nyújtott állami költségtérítés megjelenjen a Parlamentben, pontosabban az állami költségvetésben. Erre döntés van. A jövőben az állami költségvetésben önálló fejezetként megjelenik a párt pénzügyi költségtérítése, pontosan megjelölve, hogy milyen jogcímeken kapja. 1987-ben 120 M Ft állami költségtérítést kaptunk