MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1988

1988-05-25 782. öe. - 1988_VB 782/48

3.sz.melléklet A Budapesti Pártbizottság Gazdaságpolitikai Munka­bizottság részére folyó év április 29-án adott tájékoztató rövidített összefoglalása. I. A szocialista brigád és munkaverseny-mozgalom helyzete A hatvanas évek elejétől a szocialista brigádmozgalom ha­tására ujabb lendületet vett a munkaverseny, ujitómozgalom. Irányitásuk a szakszervezeti munka középpontjába került. A Mi­nisztertanács és a SZOT 1961-ben közös állásfoglalást és hatá­rozatot adott ki a munkaversennyel kapcsolatos feladatokról. A nyolcvanas évek elején - amikor a hagyományos mennyisé­gi szemléletű munkaverseny vállalások felett már eljárt az idő - országos vita bontakozott ki a munkaverseny alkalmazko­dóképességéről. A szocialista brigádvezetők 1983-ban megtartott VI. országos tanácskozásán is leszögezték: a munkaverseny-moz­galom mozgósitó ereje, a kialakult érdekeltségi rendszer miatt csökkent. Az 1983 végén kiadott MT-SZOT-KISZ KB együttes hatá­rozat lényeges változásokat hozott a szabályozás oldaláról, le­hetőséget adott az önállóság és az alulról jövő kezdeményező­készség jobb kibontakoztatásához. Ez azonban nem hozott áttö­rést a mozgalom egészére. A munkaverseny változó módon épült be a vállalatok irányitási, szervezeti rendszerébe, a brigádtag létszám évről-évre 3-4 %-kal, a 10 évvel ezelőttihez képest több mint 260 ezerrel, az 1978. évi "csúcshoz" pedig csaknem 320 ezerrel csökkent, elsősorban a munkahelyi átszervezések ha­tására. Ugyanakkor ez a mozgalom nagy hatással volt a munkához való viszony szocialista vonásainak fejlődésére. Legalább ilyen jelen­tőségűek a szocialista brigádmozgalom eredményei az életmód, a kultúra, a munkásmüvelődés fejlődésében. A?

Next

/
Thumbnails
Contents