MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1987

1987-02-18 751. öe. - 1987_VB 751/16

- 7 II. Az új vállalatvezetési formák 1. Az új vállalatvezetési formák bevezetésének céljai Az 1984. április 17-i KB állásfoglalás egyebek között a versenyszférában dolgozó állami vállalatok körében feladatként jelölte meg az államigazgatás és a vállalatok gazdálkodásának, tevékenységének következetes szétválasztását. Ezzel két célt kívánt elérni: - a vállalati körben a vállalkozásszerű működés erősítését, a vállalati önállóság növelését. - A kormányzati területen az irányítás mentesítését a közvetlen gazdálkodási feladatoktól, a "tűzoltó jellegű" beavatkozásoktól. Ezáltal egyértelműbbé válhatnak a felelősségi és döntési viszonyok, javulnak a gazdaságirányítás lehetőségei arra, hogy a népgazdasági érdekkel összhangban megfelelő gazdálkodási, vállalkozási feltételek legyenek létrehozhatók a mikroszférában. 2. Az új vezetési formák és a vállalati önállóság fejlődése 2.1. Az új testületek megalakulása A fővárosban 1986. végére új vezetési formában működik a fővárosi vállalatok mintegy 3/4-e, 415 vállalat. Ebből VT 317 vállalatnál (76 %) , dolgozók küldött-, illetve közgyűlése 98 vállalatnál (24 X) került bevezetésre (lásd a 2. mellékletet). Az államigazgatási körbe sorolt 138 vállalatból a közüzemi, nem elsősorban nyereségérdekelt vállalatok aránya 50 %. Néhány vállalat helyzete - elsősorban a folyamatban lévő pénzügyi rendezés miatt - rendezetlen, ezeknél később kerül sor az új vállalatvezetési formák bevezetésére. Ezek felsorolása a 3. mellékletben található. Az új irányítási formák bevezetése előtt tisztázni kellett a vállalatok kollektíváival az átállás célját, az új testületek feladatait, szerepét, a meglévő fórumrendszerhez fűződő viszonyukat. Eközben sok eldöntendő kérdés, hibás nézet merült fel. A gyakorlatban az önkormányzó testületeket ma is sokan helytelenül a különböző vállalati egységek érdekképviseAG